Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-30 / 295. szám

J wíí-S. december 30. tu«w>MMmi>xa(>i«gM)aaaBt,' pJNfiHsiKfflfeK * 7jt:s »«aNMMMtannBamcMHaN^ mtmtm kimÁmmmá TELEFON 195Nagy újévíj cipő harisnyavásár.Jv •iiTIIIIMlfl|l|Éi|lll|lll |l|l I i| i <ll l'IDII 01®S*@ cipők 3 Női di*at fehér vászon félcipők minden nagyságban Kői divat fűzős fekete sevró ^Q félcipők minden nagys. "-'.500 Kői sevró divat fél ífizős és pántos cipők varrott talppal nv'nden nagys Hói divat magassiáru fekete ^Q sevró és box fűzős cipők .500 Női divat barna bagaria magas fűzős QfT cipők minden nagyságban "J.OOO K Női divtt Ißkk félcipők minden nagy- AA ságban ... yy.OOOK Férfi iiKgas fűzős í*evró és bexeipők f\Cí minden nagyságban V7Z7. Fiu eres strapa is'üolaci^ők fekete és barna 35-39 UU.000 U^.OOOK 43.500« 69.500K 88.000 K 85.500 K .500K Gyermekcipőcskék fekete és 1*7 barna szinben 20—22-ig 1U.OOO 1/ 000 K Síői divat angol hócipők QO minden nagyságban ... VO.000K Karácsonyi koinói cipők mindeB szinben és cagys&gbaxu Olosó herisnjfáks Női fekete pamuÜKirissyák 2 950 K Női divat pamut mouslinharis- *7 1 EJ nyák az összes divatsainekben * -000 U.000K Női fekete erős cérnaharisnyák 12.500 és feljebb Női dirat selyemflór moustin- 1*7 jO harisnyák mjnden seinben * ' .500 SO.500K Női divat la selyemflór, fátyol és ajourharisnyák az ösíaes Q/J cipőszinekben ^T\000 K és feljebb I Női divat selysmharisnyák 29 .000 K tói [Férfi divat pasztell zoknik ... 2.350 2.600Kl Férfi téli meleg kötött soknik 4.350K| Férfi divat csikós és nyilas A 1A zoknik V.S00 iT'.OOOKj Férfi gyapjú kötött sport lábszár jg harisnyák >.500K Hagy vsiasztéfc: Estélyi és báli luxuscipő különlegességekben, női és férfi j divat, ajour és nyilas haris-1 nyákban. Gyermek iskolai | patentharisnyák minden szín-; ben és nagyságban. Tisztviselőknek külön árengedmény. Nagy Szilveszter-est a Koronában SBtftbSSS&a Ma délelőtt mondották ki Szabolcs- és Ungvármegye egyesítését A vármegye rendkivrll kö/gyüiése Nyíregyháza, december 29. Saját tudósítónktól. Szabolcsvármegye törvényhatósági bi- * zottsága ma délelőtt 10 órakor Kállay Miklós dr. főispán elnökiele alatt rendkívüli közgyűlést tartotl. A bizci.sági tagok nyilván a keményre fordlult téli idő és főleg talán az ünnepek miatt, igen kevés számban jelenték meg, ez a körülmény ; azonban nem csökkentette a közgyűlés im- ' pozáns voltát és annak a történelmi pil- ; lanatnak a komor fenségét, amidőn kímon • dották Szabolesvármegye és Csonka Ung- : vármegye egyesilését. Kállay Miklós dr. főispán kevéssel 10 ; j óra után a következő szavakkal nyitja j ! meg a közgyűlést: Tekintetes Törvényhatósági Közgyűlés! ( A mai ülés tárgysorozatának legfonío- j I sabb pontja az első, amely Szabolcs és : Ung vármegyék egyesítéséről szól. Ezt a j tényt most már hivatalosan is közlik ve- | i lünk, mint következményét annak a kény- < szerbelyzetnek, amely a békeszerződés értelmében a csonka vármegyék létezését ideiglenesen megszünteti. Igy jutott Sza- ; bolcsvármegye abba a helyzelbe, hogy Ungvármegye megmaradt részét ideigle- . ncsen átvegye. Kicsi ez a rész s a jelen- < tősége is csekély ahoz, hogy mint uj lé- i nyező vonuljon be Szabolcsvármegye köz ) igazgatási életébe, de mi nem az átvett « két község jelentőségét mérlegeljük, ha- • nem egy 10(X) éves történelmi múlttal bi- ; ró magyar vármegye megmaradt részét | vesszük gondjainkba, azt a földet,, ame- ' lyen először dobbant meg honfoglalő ős- | apáink lovainak patája, amelynek kuny- j hóit Rákóczi leghűbb és legkitartóbb bar- ' cosai lakták s amely föld nemrégen még ( az integer Magyarország határa volt. Erre . gondolok, amikor átveszem Ungvármegye ( megmaradt részét s igérem, hogy gondos ; őrzője leszek annak a kincsnek, amelyet > rámbiztak s hogy ezt a kincset annak ide- ] jén teljes sértetlenségében fogom vissza- \ adni jogos tulajdonosainak. Abban a ren- j dithetetlen hitben és biztos tudatban, hogy ez minél előbb be fog következni, mondom el nemzeti imánkat: Hiszekegy Istenben, hiszek egy Hazában,, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország fellámadásában: Amen!! A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Bánóczy Bel a, Ungvármegye alispánja emelkedik szólásra és a következőket montíja: i ; Méltóságos Főispán Urü Tekintetes j Törvényhatosági Bizottság!! Hálásan köszönöm azt a kitüntetést, amely nekem módot ad arra, hogy a szólás jogával éljek, bár ennek a bizottságnak tagja nem vagyok. Köszönöm ezt azért is, mert igy megkönnyebbítve látom azt a feladatot, amelyet az 1923. évi 35- törvénycikk rendelkezése folytán nekem kell ; teljesítenem. i Amidőn körüllekmlek ebben a diszes ' teremben, ebben a 39. év óta megszokott j környezetben, ugy érzem,, enyhül a nyomasztó gond s a csüggedést a bizalom és j reményseg érzete váltja fel. Amikor itt i állok a plénum előtt, mint a sorsüldözött ; I aki a kiállott rettenetes csapások után is- j j mét visszatért szerettei körébe, ked'ves j otthonának jól ismert falai közé, olyan f i érzés fogja el lelkemet, amit csak azok ké- ; 1 pesek megérteni, akik egy emberöltőt ál- i lottak a vármegye szolgálatában. Ennek a teremnek a levegője az, ami táplálékot ad egy izig-vérig vármegyei életet élő férfiúnak, ez ad erőt,, kitartást a tesjének, eszmét agyának s büszkévé, önérzetessé leszi a 1 elkét. Ez a környezet az, amelytől nyert ihletünkben képesek vagyunk a legnagyobb áldozatra is. Mi most egyetlen' panasz szó nélkül hozzuk meg a legnagyobb áldozatot. Hálát adok a Gondviselésnek, hogy még utoljára ilyen díszes kör nyezetből küldtielek bucsuüdvözletet elszakadt testvéreinknek, akik egy fuldokló reménységével tekintettek vármegyéjük magyarnak maradit részére. Felmerül bennem az a kérdés, vájjon helyes volt-e megfosztani utolsó reménységétől azt a sok százezer magyart, akiket ez a Csonka vármegye ellneállásra buzdított, helyes volt-e elvenni azoktól az alkotmány védőbástyáját, akik a legtöbbet szenved'lek s helyes volt-e megszüntetni az 1000 éves magyar ' állameszme legerősebb vétdjbáslyáil. Előtörnek lelkemből ezek a kérdések, de sokkal közelebb állanak hozzánk az események, semhogy elfogulatlanul bírálni tudnánk azokat. Itt kötelesség vár reánk, amelyet férfiasan teljesítenünk kell! Ma, a búcsúnak e komoly órájában illendő volna, ha rövid vonásokban vázolnám Ungvármegye történetét, hazafias népének jellemzését, kulturáját,, közigazgatását és felsorolnám vármegyénk nagy fiait, egyszóval még egyszer feltárj am dicső múltját annak a földnek, amely a mi szűkebb hazánk, de olyan kiáltó volna az ellenlét, hogy mik vollunk és mivé leltünk,, hogy ennek az elmondásához lalán nem is volna elég lelkierőm. Amikor alispáni működésein utolsó feladataként a törvény rendelkezésének megfelelően Csonka Ungvármegye közigazgatását ezennel ünnepélyesen és mély, tisztelettel átadom, kérem a méltóságos Főispán és Alispán urakat és a tekintetes Bízottságot, ne tekintsék mostoha gyermeküknek a mi Csonka vármegyénket, ha nem legyen az árva, gondozásra szorult gyermek a szemükben. Mi, akik most bucsuzunk a vármegyénktől, nem távozunk lehajtott fővel, mert magunkkal visszük a becsülettel elvégzett munka önérzetes tudatát, s azt, hogy jó kezekbe helyeztük el vármegyénk sorsát. Mi nem azt érezzük, hogy vármegyénk büszke dinerét befelé fordították, hanem azt, hogy Szaboicsvármegye fényes címere mellé, előkelő helyre került. Ez ad nekünk erőt arra, hogy higyjünk a feltámadásban és reméljük, hogy iiiinél előbb odafönt lehetünk a mi bérceinken. Ungvármegye tisztikara és a magam nevében köszönetet mondok a Főispán és Alispán uraknak a rólunk való szives gondoskodásukért és jóakaratú támogatásukért. Felszólalásom utolsó mondataként Isten állását kérem további munkájukra és kérem nindnyájukat, tartsanak meg szives emlékezetükben. Bánóczy alispán beszédét hosszantartó íljenzés és taps követte. Utána Deák Gyula Jngvármegye törvényhatósági bizottságáíak tagja szólalt fel ä következőkben : Elvégeztetett. Kétségbe kellene esíünk ,ha nem volna olyan erős a hitünk a eltámadásban. A mi vármegyénknek most nár nincs jelene, csak mu'ítja, s hisszük, lesz