Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)
1923-12-22 / 290. szám
m IMMII Wi'-**..^*-»*MOmnsMkrvta ftaNMOnKnl december 22 Ä üsz viselők betögsegélyesése a nem eléggé tájékozott közvélemény előtt ugy tűnik fel, mintha ez a tisztviselők számára most már - mindlennemü ingyen orvosi, betegsegélyezési gyógyszerellátási kedvezmény volna. Pedig a tisztviselők nagy átlagára, jólehet havonként fizetésük egy százalékát fizetik a betegsegélyezés céljára, csak a gyógyszernek 20 százalékos kedvezményére zsugorodik öszsze. Ám a gyógyszerek rendelésénél is eléggé meg van az orvos kötve, mert legjobb belátása szerint szabadion nem választhatja az általa esetleg már kipróbált s nagyobb ható eredtaiénnyel járó készítményeket. A közkórházba, vagy klinikára való" felvétel akadály nélkül biztosítva van, de hisz ezt a vagyontalan tisztviselő az előtt is igénybe vehette. A vagyonos beteg ma sem szorul ingyenes kórházi ápolásra. Az orvosi ugyan szabadion lehet választ ani, die már az orvosi költségek megtérítésének a kérdése olyan ingatag alapon áll, hogy a tisztviselő egyáltalán nem bizonyos abban, hogy mely orvosi költségei téríttetnek meg és megiérittetnek-e az általa tényleg kifizetett orvosi dijak, azokat mennyi ildőre. kapja meg, mert a rendlelet szerint csak a népjóléti minisztérium által időnként megáilapiiotfi dijak térülhetnek meg, többnyire hónapok múlva, elérfékteleneidiett koronában,, a kisebb jelentőségű megbetegedések esetében a segély kiutalását azonban a miniszter megtagadhatja. Pedig a kisebb jelentőségű megbetegedések költségei az év folyamán át, különösen ahol nagyobb a családi, manapság szintén jelentős összegre rúgnak. A' folytonos folyamoidlgatás az egyes kedvezményekért, a mesterkéltségig menő bürokratizmus, mely a különböző kedvezményekre tíz féle nyomtatvány; ir elő, szintén nem válik az ügy előnyére. — A' Bernolák volt népjóléti miniszter elgondolása sokkal nagyobb megnyugvást keltett. ' í <í Lehet, hogy idővel sikerül a még fennálló hiányokat pótolni. A jelek arra mutatnak. A KANSz budapesti vezetősége a posta és távindia igazgatóságtól szép termet kapott a fogászati kezelés céljaira. A fogak gyógykezeltetése olyan, hogy igen könnyű meghatározni anüak a mérvét, ameddig az orvos miniszteri engedély nélkül is elmehet. S ha ilyen fogászati rendelőket nemcsak a fővárosban, hanem a'vidéken is a szükséghez mérten állítanak fel, ahol arcképes igazolványával bárki megjelenhetik s ha a rendelőket jól díjazott szakértő orvosok látják ei, akKor a betegsegélyezési rendleletnek egy rég gyógyításra váró része nyer kedvező s közmegnyugvást keltő elintézést. Ép igy lehet még a fővárosban és a nagyobb vidéki központokban más speciális bajokra is szakorvosi rendelőket felállítani (fül, torok,, gége.) S vájjon miért ne lehetne hasonlókép a belgyógyászati részt is a mainál előnyösebben megoldani*? Az anyagiakon nem szabad ilyen nagy horderejű és az állami lét alapját • védő ügynek hajótörést szenvedni. Mondanunk is felesleges, hogy a népjóléti minisztérium az akták ezreitől menekül meg egy csapásra, amint csak a fogászati rendelőket állítja fel. A közszolgálati alkalmazottak helyi képviseletének ajánljuk szíves figyelmébe, hogy a fővárosban maholnap megnyíló fogászati rendelőt a nyíregyházi közalkalmazottak részére is szorgalmazza. • Képes- és Ifjúsági könyvek. A könyvkereskedők nevelő munkája Ifjúsági irodalmunk fejlesztése a gyermek nevelésének s a jövő társadalmának fontos kérdése. (N^grády László dr.) Nehezen várták a gyermekek a Mikulást s alig hogy megkapták ennek ajándékát, máris ujabb várakozási álláspontra helyezkednek a kis telhetetlenek s most már az ö legjobb barátjuktól, Jézuskától várnak hol türelmesen, hol meg türelmetlenül. De hiszen nem is ők a hibásak; az, hogy telhetetlenek, csak ráfogás. Ha a Mikulás nem értéktelen tucat-árut, nyalánkságot, hanem képeskönyvet hozott volna, akkor még mindig volna mive/ játszaniok. Képeskönyvek. Az esztétikailag kifogástalan képeskönyv az, mi nem jut a játékbábfélék szomorú sorsára, nem kerül idő előtt a Morgeau ba. Mint Nógrády dr. is megállapította, a művészi ízlésre nevelés eszköze a képeskönyv. A művészi nevelésnek elvvé kell — szerinte — szilárdulnia. Igén ám, csakhogy a vételnél sohasem az oktatásügy, hanem a pénzügy a döntő tényező. A szülő a gyermeki kívánságot kielégítettnek tartja bármily selejtes bazár-áruval. Képeskönyv és képeskönyv közt nem tesz különbséget. De mégis tesz! A. nagyobbat, ha olcsóbb megveszi, hogy aztán a szülői szugeráló képesség csődöt mond a néma képeskönyv mellett, ekkor megint a gyermeket tartják hibásnak, kinek vágyai őt elérhetetlen tartományba, olyan szivárványhiddal öszekapcsoltba vonzzák. Nos, kérem, a fő az, hogy maga a kép beszéljen, a gyermek megértse a beszédet. Indítsa őt tevékenységre, élje át a képet annak szuggesztív hatása alatt. A képnek néma szemlélője nem lehet a gyermek. Neki játszótársakat kell benne látnia, kikkel együtt játszik, eljátssza a neki jutott szerepet. Ő elevenít épugy, piint a Pista gyerek, az első osztályos, mikor a táblára lovat rajzol s »megnyargaltatja« — a padon. Személyesít, mint Juliska a babáját, mit titkon az iskolába hoz, s csak altató nótája árulja el, hogy tilosba jár képzelete. A jó, tiszta kép legyen a gyermeki lélek tükre. A jó képeskönyv kaleidoszkopikusan hasson a gyermekre. Az emlékezet, érdeklődés, figyelem, gondolkodás, megfigyelőképesség, képzelet mind-mind szerepre hivatik valahányszor az értékes képeskönyvet forgatja a gyermek. Nem a vers a fő, mi a kép alatt legtöbbször még hitványabb, mint a kép, hanem a cselekvésre ösztönző, esztétikailag finomult művészi termék. Míg az angolok, amerikaiak, japánok a művészi termékek remekét viszik a gyermek ölébe, addig nálunk selejtesebbnéLselejtesebb termékeket s csak itt-ott csekély számú jót találunk. És miért? Mert csak az olcsót keressük ebben is, mint a húsban. Már pedig olcsó húsnak híg a leve. Igy van ez a képeskönyvnél is. Ha lesz kereslet, lesz verseny. Ifjúsági könyvek. Nem jobban áll az ifjúsági könyvek sorsa, mint a képeskönyveké. Az ezekben található illusztrációkról a francia, német, angol mellett említést sem tehetünk. A gyermeknek, ifjaknak leginkább diszkötésben adnak selejtes termékeket. Koporsóban tetemet. Az 1913-ban megtartott gyermektanulmányi kongresszus foglalkozott az ifjúsági irodalom kérdéseivel, s ezt a Gyermektanulmányi Társaságra bizía, mely kebelében aztán megalakult a Gyermekirodalmi Bízottság. Ez ellenőrizte az ifjúsági, illetőleg a gyermekirodalmat, továbbá a képeskönyveket, illusztrációkat, ponyva és pornografikus irányú irodalmat. A müveit társadálomhoz a hivatalos orgánumában, A Gyermek c. folyóiratban szólt, míg a nagy közönséghez az értekezleteken előadással. A cél áz volt, hogy egészséges ízlés, kritikai szellem alakuljon, hogy a kritikai fórum a közönség legyen. Hogy e hatalmas lendület, tel megindult, purifikáló munka miért bénult meg, felesleges említeni. Csak még azt, hogy ifjúsági könyvtáraink a beszedett dijak dacára is tétlenségre vannak kárhoztatva, s a könyvtárból lomtár lett; melyben csak »lomoskodni«, sok helyen még — lévén elrejtetten — ezt sem lehet tenni, fez semmip esetre sem képezi zálogát az elszavalni szokott jobb jövőnek, nem mutatja a fennen hirdetett kulturfölényt. Ha az állam ád a bűnözőknek lakást, fűtést, kosztot, adjon a gyermekeknek, ifjaknak könyveket, könyvtár helyett olvasótermeket, hivatásos fizetett ifjúsági könyvtárost. És akkor a Jancsi gyerek, ott a Kótaji-utcában, nem fog Nick Cartert hozni az iskolába, mert lesz útbaigazítója, lesz iránytűje, meg fogja "tudni különböztetni mi a jó és mi a rossz. Könyvkereskedők szerepe. Az iskola leszorult arról, hogy olvasni valót adjon, olvastasson, könyvvételnél tanácsot adjon. A szülőknek nagyon csekély része az, mely a könyvkereskedőtől kérdezi meg, hogy milyen könyvet, képest vagy irodalmit adjon gyermeke kezébe. A lelkiismeretes könyvkereskedő mindég megkérdezi a megajándékozandó korát, nemét és a szülők ez esetben nem fognak csalatkozni, mert ezek nemcsak a gyermekek Ízlését ismerik gyakorlatból, de azt is tudják ,hógy mit szabad, mit nem a gyermeknek, ifjúnak olvasnia. A szülők teendője. Városunk előzékeny könyvkereskedői még azt is megteszik, hogy átolvasás végett a szülőknek adják a könyvet, ha ezek kételyeit el kell oszlatni, kényszer vétei nélkül. Ez ugyan ritka eset és idők jelének vehetjük; de minden esetre célszerű, ha a szülő átolvassa azt, mit a gyermekének szellemi táplálékul nyújt, nehogy mérget adjon s a regényességre amúgy is hajlamos ifjak érzékiségének tápot nyújtson. Előnyt kell adni a vételnél a népköltészet termékeinek, remekének, müveinek, ismeretterjesztőknek. Az irodalom, művészet, tudomány problémái érdeklik a serdülő ifjút. Ismeretet adó köny vet kell adni az ifjúságnak, melyet unottan nem dob el. Ha a gyermeket, ifjat a tudományos tárgyú könyvek olvasására szoktatják, akkor a jövő egész inás olvasóközönséget, más világnézettel kap ,mely más szemszögből nézi a világegyetemben kijelölt helyét, parányi voltát. Javításokat elfogadunk. Az egri csillagok Kiégett izzólámpáit > k ráfizetéssel újra becserélem! lpuk°?egaicslbtta an asze P zések, lámpák, csillárok, Katz Miksa cágnál szerezhetők be, Nyiregyháza, Takarék-palota.
