Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 273-295. szám)

1923-12-20 / 288. szám

* 'ét S Mg Li fiáéi

1 H run. . . itj - LiiL-.-iL.iiui-iiiTH T>1 dumber 20 kor lelki szemeivel előre látta fajtája tragikumát. Nem irt háborús verseket melyek nálunk nagyon silány formában nyilatkoztak meg, de a magyarságért aggódott vérző, nyugtalan szívvel és az eljövendő katasztrófákat előre érezte és aggodalma csendüli ki ezen idő tájt nagyon sok verséből. — Az előadó aztán meggyőző erővel fejtegette, hogy Ady magyar volt és az is maradt. A költőt még életében a körülötte dúló irodalmi csatákban hidegen hagyta az élhetetlenség vádja, de mikor a magyarságát kétségbe vonták felzudul és büszkén sértődött daccal kiáltja : »»£« nem vagyok magyar ?/« Számtalan példát hozott fel még az előadó, hogy Ady érző, aggódó szívű magyar volt, hisz még hét szilvafás nemes voltára is büszke volt — minden igazi demokratikus érzése mellett. Erdély annyira a szivéhez nőtt, hogy amikor az oláhok elől menekülők ezreit látta, az ősi kúria előtt elmenni, valósággal belebetegedett. Schöpflin Aladár meglátogatta azokban a szomorú forradalmi időkben. Ady panaszkodott előtte egy-két mély szóban : E

rdély fái... nagyon« mondta. Ady nemcsak származása, hanem lelke és érzései után is magyar ember volt, fejezte be szavait a kiváló előadó. Egy halott sebeit mutogattam moet meg, melyeket lelkén a haza szomorú sorsa ütött. Adynak, a halott Adynak nincsennek már úgynevezett érdekei, de Ady, a magyar költő nem maradhat a gyanú alatt, hogy nem volt hazájának hü fial... Percekig zúgott a taps az előadás után. A közönség lelkes ovációkban részesítette a kiváló előadót. Nagyon értékes száma volt még a matinénak Oláh Gí'ibor előadása, aki Adyt mint költőt méltatta. Az országos meteoroSogiai intézel örömmel és hálával vette tudomásul Nyíregyháza város határozatát. Nyíregyháza, december 19. A Nvirvidé k í u dós Hójától. Nyíregyháza város képviselő uestüleLe szeptember havi közgyűlésén a gazdíatársadalomra is nagy mértékben hasznos légköri megfigyelések biztosítására havi 5000 koronát szavazott meg. Az országos meteorológiai intézet hivatalos lapja, »Az időjárás« ezalkalomból elismeréssel szól városunkról a következőkben: Kö

velendlö példa. Nyíregyháza r. t. város f. évi szeptember hó 21-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen egyebek közt a következő határozatot hozta: A városi képviselőtestület az együttes szakosztályok és a városi tanács javaslatainak egyhangú elfogiaidlása mellett az Orsz. Meteorológiai és Föltíjmágnességi Intézet igazgatóságának megkeresésére a nyíregyházi meteorológiai megfigyelő állomáson működő Máczav Erzsébet megfigyelőnek etíidig havi 500 K-ban megállapított készpénztiszteletdSját f. évi szept. hó 1. napjától számító hatállyal havi 5000 K-ra emeli fel... Igy határozott a ) városi képviselőtestület, mert a nviregyI házi meteorológiai megfigyelő állomáson j végzendő megfigyelések másként, mint a J megfigyelőnek a jelenlegi viszonyok köj zött egyáltalában meg nem felelő tisztelelidlíja arányos felemelésével, biztosithatók nem voltak. A meteorológiai intézet igazgatósága őrömmel és hálával vette tudomásul Nvirr | egyháza r. t. város fenti határozatát, a 1 melyben megnyilatkozó áldozatkészség a í hazai meteorológiai megfigyelések tör tér l netében szinte páratlanul áll s annál inkább örül ennek, mert a nyíregyházi észlelő ezt mindtn tekintetben meg is érdemli, mert állandóan értékes és pontos megfigyelésekkel gazdagítja a nyíregyházi meteorológiai feljegyzési sorozatott Amikor Nyíregyháza r. t. város mély belátásáról tanúskodó nemes áldozatkész ségéről e helyütt ís megemlékezünk, egyben kövelendiő például állítjuk oda többi városaink elé, nem kételkedvén,, hogy e szép pélida követőkre fog találni. A meteorológiai megfigyelő állomások fennmar radhatása nemcsak állami, de helyi érdek is, mert a meteorológia a gyakorlati élettel számos vonatkozásban van s a helyi klíma ismerete legalább is annyira htlM, mint állami érdek,, egészen eltekintve attól, hogy miniden nagyobb meteorológiai állomás kifelé is hivatást teljesít s kultúránk megmaradásának bár jelentéktelennek látszó, de határozott biztosítéka. A XX ik század legnagyobb katasztrófája, a lerataílidfiipJspaoin péntek, szombat és vasárnap az Apollóban. mus Viüanyviiágitási beressdezések, lámpák, c&iflár'&k, , P» « , , , « . vapróppek és faa^egizerrafizetessel ujra becserelem! &

r

Uh Begos

C

9óbg»&n Kiégeti ízzöláifipait Mi Miksa cégnél szerezhetők ba, Nyíregyháza, Takarék-palota. Pénteken iparművészeti kiállítás nyílik meg a városháza nagytermében. Nyíregyházi úrhölgyek iparművészeti tárgyakat állítanak ki. — Befejeződött Kiss iparművész tanfolyama. — A kiáüitást a Bessenyei Kör képzőművészeti szakosztálya rőndezi. — Joachim festőművész fs fclállitia képelt. Nyíregyháza, december 19. A Nyírvidék tudósítójától. Kiss Béla iparművészeti tanfolyamát, amelyei nagv munkakedvvel, lelkes odaACJiássai tágolaltak a nyíregyházi asszonyok és leányok, a mester testvérei Kiss Katalin és Kiss Jenő iparművészek vezettek tovább és fejeztek be most, nagy sikerrel, általános meglepetést keltő értékes eredménnyel. A Kiss család, amelynek most három zseniális müvésztagját ismerte meg Nyíregyháza, a fővárosban lakik, Kiss Béla, Jenő,, Katalalin és Mária mind a négyen istenáldotta művészek és iparművészeti műhelyük a közeli napokban nyilik meg. Kevés család, fáján fakuld a szépségeknek olyan dus hajtása, mint a hepe-hupás vén Szilágyból«, Ady Endre szülőföldéről származó Kissék nek, akiknek négy gyermeke ízig-vérig alkotó ember, magyar művész. A Kiss -testvérek elindulnak a fővárosból és az apostolok lelkesedlésével hirdlelik országszerte a szépség evangéliumát. Már eddig 12 vidéki városban tartottak iparművészeti tanfolyamot, felgyújtva a szivekben a szép iránt való olthatatlan lángolást, belevarázsolva a gyöngédl női kezekbe a mmekbe formálás készségét. — Nyirégyházán most fejeződik be a Kissék tanfolyama, amelyet ötvenen lá togattak, asszonyok,, leányok. A tanfolyamon artísztikus tárgyak készültek, amelyekben most tanúságos, ösztönző hatású kiállítást terveznek. A kiállítás rendezését tekintettel annak nagy szociális jelentőségére A Bessenyei Kör képzőművészeti szakosztálya remHtaf. Kiállításra kerülnek a tanfolyamon részt vett urihőlgyek által készíteti perzsaszőnyegek és rongyszőnyegek (rongyokból készített gyönyörű szőnyegek ezek) és peídig kész és munkában levő darabok, batik lárgyak, lámpaernyők,, selyemből,, batisztból stb. készíteti művirágok. Több mint harminc nyíregyházi úrhölgy vesz részt ezen az érdekes kiállításon, amely pénteken délelőtt a városháza nagytermében nyilik meg és három napon át lesz nyitva. Az iparművészeti kiállításon részt fog venni egy fővárosi festőművész, Cs. Joachim Ferenc is, aki legutóbb Debrecenben keltett nagy feltűnést. Joachim mintegy negyven képpel vesz részt a kiállításon. A Bessenyei Kör égisze alatt készülő kellős kiállításon minimális lesz a belépődíj . äst Ady Lajos előadása Ady Endréről. „ftdy, a magyar költő nem maradhat a gyanú alatt, hogy nem volt hazájának hü fia." — Ady-matiné. A debreceni jogász ifjúság által rendezett Ady-matiné kimagasló részlete és országos vonatkozásban is kiemelkedő irodalmi történeti eseménye volt Ady Lajos tankerületi főigazgató előadása, melynek azt a cimet adta a kiváló előadó : »Ady az emberi. Azzal kezdte előadását, hogy ő mint Ady Endre bátyja a vérségi köteléknél fogva, nehogy elfogultsággal vádolják, csak Ady val, az emberrel foglalkozik. Nagyon vigyáz arra, hogy az Ady-pör be, mely már vagy 17 év óta tart és ma sílift vége, bele ne keveredjen. Nagyon jellemzően jegyezte meg, hogy a költészet nem képviselőválasztás; népszavazás nem tehet nagy költővé valakit, de nem is akadályozhatja meg, hogy valaki nagy költő ne legyen. Frappánsan polemizált az előadó Zsolt Bélával és néhány más íróval ,kik Ady Endrét a kozmopolitizmus hívének szeretnék megtenni. Talál-e akár Zsolt Béla, akár más költőt, kinek több magyar verse lenne, mint Adyn

ak, kérdezte. Nem, lehet csak a felelet. Lélekbe markolóan beszélte el, hogy a veszélyben forgó Erdély nagyon fájt a költőnek nemcsak a forradalom idején, hanem még a világháború kitörésekor 1914-ben Váteszként látta, hogy a háború kimenetele ránk csak szerencsétlenséget hozhat. Igaz, nem volt Tirteusz, lehetett-e, mi-