Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-20 / 263. szám

2 JSfYÍRYEDBK. 1923. november 20. Egész Szabolcsnak érdekében álló kötelessége a Tisza István Tudományos Társulat támogatása. Az eddigi segítség. Most indul meg Országszerte lázasan folyik a magyarföld tudományos feldolgozása. Most kerül sor a mi szűkebb hazánkra, a Nyírségre,, amelynek feltárását a Tisza 1st. váii Tudományos Társaság vezeLésével végzik • hivatott tudós sza"kférfiak. — A grogeologiai feldolgozás már befejezéshez közeleg, most kerül a sor a flóra és fauna feldolgozására, továbbá a néprajzi és kultúrtörténeti szempontokra. A feldolgozás ereldlményeit Németországban is közzéteszik. Különösen a magyar gazdaközönségnek áll érdiekében a' kutató munka intenzív támogatása. A Tisza István Tudományos Társaság eddig is részesült a szabolcsiak támogatásában. Illetékes helyről 'ia következőket mondották e támogatásról: S Zabol csvármegye törvényhalósági bizottsága 100000 K-ás alapítványt tett a debreceni Tisza István tudományos társaság javára, Nagykálló község évi fél mnv búzát ajánlott fel ugyanerre a célra. A szabolcsmegyei községek egész sorozata pártoló tagul lépett be és az évi pártoló tagsági diját messze fölül múló adományokkal siet támogatni a tudományos társaság céljait Őszinte örömmel és méltó büszkeséggel töltheti el minden jó magyar embernek a lelkét ezeknek a tényeknek az ismerete. Örömmel, mert ezek a tények azt mutatják, hogy a magyai* társadalom tudatára ébredt annak, hogy ha valaha,, ugy most elsőrangú kötelessége támogatni, u tudományt, támogatni a tudományos intézményeket, mert mostani nehéz helyzetünkből egyedül és kizárólag ugy tuldunk felemelkedni, ha kulturális fölényünket megtartjuk. Ehez azonban a tudománynak és a tudományos intézeteknek hathatós támogatása szükséges. Es eltelik minden jó magyar embernek a lelke méltó büszkeséggel, mert ime Szabolcsvármegye, Szabolcsvármegye községei meglátják a tudományos intézmények munkálkodását, meglátják,, méltáA nemzetnevelésért Nyíregyházán és környékén tevékenykedők dicsérete. Anyagi támogatásért: Gróf Dessewffy István Budapest, Döge, Báj,, Csobaj, Nyirbogdány, Nyirlugos Ö fehér tó községek képviselőtestületei, Szabolcsvármegye törvényhatósága, Nyíregyháza képviselőtestülete, dr. Beriiáth István ügyvéd, Egyesült Takarékpénztár,, Somogyi János igazgató, Soltész István tanitó, dr. Kovách Elek közjegyző,, Stibjf Józsefné, Stibi Piroska,, Bornemissza Dénes alezredes, Terge Sándor,, Péchy Ferenc főhadnagy, Tasnájdy Imre főhadnagy, Papp Lajos,, Saliga Márton, dr. Hoffmann Emiiné, Nagy Mária,, Moesz Béla, Bethánia felvégi ifjúság,, Liptay Jenő dr. Szesztay Zoltán, Hibján György,, Fe» renczy István, Tóth Sándor. Reméljük a többiek I munkásságát is! A' névsor közlése után Piller József titkár a következőket irja: A névsorból százan és százan kimarad tak olyanok, akiknek munkásságára joggal számított az elárvult haza, de közel lenni a Nyírség tudományos feldolgozása nyolják ezt és segítségükre sietnek. Minden intézmény, a tudományos intézmények re különösen áll ez — csak ugy tudja igazán betölteni hivatását, ha érzelmi közösségben van azzal a társadalommal, ame lyet szolgál, ez az érzelmi közösség ugyanis amig egyrészről buzditólag hat, másrészt hatásában kiváltja azokat az áldozatokat, melyek nélkül tudományos munkát sikerrel végezni níem lehet. A debreceni hires kollégiumnak is az a legfőbb erőssége, hogy iá nemzettel érzelmi közösségben van, a nemzeti ősi földbe bocsátja a maga gyökereit és onnan szivja a nemzeti őserőt. íme a szörnyű összeomlás után, melyet a sors reánk mért nem veszett ki a tudományos intézetek iránti érdeklődlés, a tudományos intézete]? támogatása. A nemzet ős erőinek olyan változatlan fennmaradását mutatja ez, amely a föltámadásnak legbiztosabb alapja, ezért lehetünk erre mindnyájan méltán büszkék. * A debreceni Tisza István tuldíományos társaságra most uj abb feladat vár: a Nagy Magyar Alföld, első renídjen a Tiszántúl,, a Nyírség tudományos felkutatása. Ehez azonban ujabb tetemes anyagi eszközök szükségesek. Abban a" reménységben vagyunk, hogy a Nyirség ezután is támogatni fogja a tudományos társaságot törekvéseiben, támogatni fogja abban a munkában, melynek célja tudományosan felkutatni á Nyirség földjét, növényi és állatvilágát, tudományosan földolgozni ernbári életviszonyait. Nagyjelentőségű feladat ez és pedig nemesupán tudományos, hanem nemzeti szempontból is. Mert csakugyan igaz az, amit egyik legnagyobb politikai irónk mond, »hogy ha a győző népnek erkölcsi fölénye nincs, nem fogja a háború eredményeit kihasználni.« Az erkölcsi fölényt pedig a kulturális fölény adja. — Aki tehát a magyar kultúrát erősiti, a magyar tudományt támogatja: az a magyar állam nagyságát, a magyar állam egységét siet megteremteni. reméljük azt az időt, amikor a kűzldlés porondjáról ma még hiányzók is lelkükben tudatára ébredlnek annak, hogy mit kívánnak a mai nehéz idők s nem nézik tovább tétlenül nemzetünk további sorvadását, ami népünk lelki integritásának hiányából ered. Ezért hisszük, hogy nem lesz néptanító Szabolcsvármegyében, aki át nem érezné, hogy neki nemcsák hazafias, de hivatásszerű kötelessége is előljárni' a nép lelki integritásának kiépítésében és ettől a munkától nem fogja visszatartani sem jólét, sem nélkülözés,, sem más irányú lekötöttség. Munkába t állanak mindannyian, nem azért,, hogy az elismerés listájára kerüljenek, haném,, hogy a nemzettel szemben vállalt hivatásszerű kötelezettségüknek eleget tegyenek. Egyben itt közöljük a nagyin. Miniszter Urnák a következő évadra megállapított tiszteletdijakra vonatkozó rendelkezéseit: Ismeretterjesztő előadásoknál: 1000K, tanfolyamoknál előadásonként 2500 K, népszerű tudományos előadásoknál 2500 K, szabad egyetemi tanfolyamoknál 5000 Kj. Nyíregyháza, 1923. november 10-én. Pillér József, népm. titkár. Impozáns búcsúestén ünnepelték Rimaszombathy Gézát. Nyíregyháza, november 19. A Nyirvidék tudósítójától. Rimaszombathy Géza miniszteri tanácsos, pénzügyigazgatónak a közszolgálatbóí való visszavonulása alkalmából impozáns erővel nyilvánult meg az a rendkívül mély és széleskörű ragaszkodás és szeretet, amelyet az ő vezérségre hivatott erősségű és apostoli jósággal áthatott egyénisége, meszsze kiható hivatali és közéleti szerepíésie; kiváltott. A közszolgálati alkalmazottak tábora, a vármegye és a város polgársága vasárnap este a Korona nagytermében rendezett íiagyszabásu banketen búcsúztak a közszeretetben álló talpig férfitől és magyar embertől, aki a legválságosabb időkben képviselte Szabolcsban a pénzügyi kormányzatot. A banketten, amelyre az ünnepeltet Simonidesz Gyula és Hajdú Béla pénzügyigazgató helyettesek hivták meg, társadalmi életünk legszélesebb körei nyertek képviseletet. Ott voltak Zelenka Lajos kúriai bíró, törvényszéki elnök, a Kansz diszelnöke illés Andor dr. főügyész, Benkő András kir. tanfelügyelő, Erdőhegyi Lajos dr. és Nánássy Andor nemzetgyűlési képviselők, Görömbey ref. esperes, Ragó 'József dr. a Kansz ügyvezető-elnöke és számosan a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, gazdák, kereskedők és iparosok köréből. Megjelentek a kerület összes állampénztárainak főnökei és az összes pénzügyi testületek vezetői. Ä belépő Rimaszombathy Gézát kitörő éljennel fogadták. Meghatóan kedves jelenettel indult meg az ünnepség. Szatmári Gyula közvetlen szavakkal köszöntötte az ünnepeltet, akinek a díjnoknők nevében gyönyörű fehér krizantén csokrot nyújtott át. Köszöntök. Lelkes magyar muzsika hangjai mellett kezdődött meg a bankett, amelyen elsőnek Horváth Bertalan pénzügyigazgató helyettes köszöntötte a tisztikar nevében Dr. Rimaszombathy Gézát. Nem bucsu-est ez, mondotta, hiszen a társadalom ezután teljesen magáénak mondhatja Rimaszombathy Gézát. Soha senki olyan nehéz napokban nem állt közhivatal élén, mint ő, aki élete kockáztatásával őrizte a nemzeti vagyont. Gépfegyvert szegeztek szobája ajtajának, bujtatni kellett, hogy ne kényszerithessék hazája elleni cselekedetre az oláhok. Mielőtt a leszálló nap végképp távozna, még egyszer széthinti aranysugarait, igy hinti fényét Rimaszombathy jelleme abban a cselekedetében ,hogy önként vonult félre. Lelkesen tüntető éljen követte a tisztviselőtársak hódolatát tolmácsoló beszédet, amelynek elhangzása után Ragó József dr. a Kansz ügyvezető elnöke mondott a tisztviselői hivatás jelentőségéről nagyszabású beszédet. A közalkalmazottak hazafias szelleméből fakadó küzdelme, lemondása teszi lehetővé a termelést, gyümölcsözi a jólétet, alkotja a fejlődés talaját. Ebből a munkásságból Rimaszombathy Géza bőségesen kivette a részét, ő fontos alkatrésze volt a magyar államnak. Nem azért állott félre, mintha Csonka-Magyarországnak az ő kipróbált erejére nem volna szüksége, félreállott, hogy magyar testvérein, tisztviselőtársain könynyitsen. Ámde az ő félreállása nem jelenthet pihenést, az ő gazdag lelki értékeire szükségünk van. Ennek tudatában nem is kívánhat nyugodt pihenést néki, hanem hazafias érzésből fakadó további tevékenységet kiván. A közszolgálati alkalmazottak szövetsége nemcsak a vegetálás biztosításáért küzd, hanem viszonylagos jólétért, a jogrendért, amellyel vonzóvá lesz Gsonkamagyarország a rabságban sínylődő testvérek előtt. Ez a a szezonsláger operett yulov