Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-17 / 261. szám

J4YÍRBIDÉK. 1923 november 17. Megfoghatatlan, miként vész ki a gyermeki szívből az ösztönös vonzalom a szülő iránt, miként sülyed az ember állatnál is alacsonyabbra. A fiuk beismerésben vannak s azt mondják, hogy apjuk civakodó, izgága ember volt,, megtette, hogy. a lovat is behozta a szobába. Mikor a fiuk | nagybátyjuknak panaszkodtak, a testvér biztatta őket, hogy tegyék el az öreget a láb alól. A birói vizsgálat és a főtárgyalás fogja felfejteni a szörnyű gyilkosság motívumait s megállapítani, mennyi része van benne az asszonynak. A lelkiismeret szava A gyilkos csafad három hosszú évig hurcolta magán azt a szörnyű láncot, a melyet a lelkiismeret fon a bűnös köré. Most bevallják, hogy valahányszor csak feltűnt a portájok mellett Nagy Sándor tiszthelyettes alakja, mindig azt hitték,, hogy őércttük jön. Tudták, hogy eljön a nagy leszámolás, hogy hiába temették a bűn áldozatát, eljön a bosszúállás órája. Most el is jött és a börtön magányában, a fogház csendjében a legszörnyűbb bűntudat súlyától gyötörtén várják a megtorlást az apagvilkos fiuk. A Szaboicsvármegyében kifejtett iskoiánkivüii népművelési munka sikere. Nyiregyhaza, november 16. A' Nyír. vidék tuidlósitójától. Pátróha községet isszonyu gyilkosság tartja izgalomban. A gyilkosságot, amelynek borzalmas tette három év óta neheze, dik egy család' lelkliismeretére ugyanaz a Nagy Sándor csendőrtiszthelyettes leplezte le, aki olyan szerencsés kézzel,, tapintattal és sikerrel nyomozta ki a rohodi gyilkosság részleteit is. A két szörnyű eset cgyébként hasonlatos is. Mindkettőben állatias durvasággal az édesapát ölték meg s az égbekiáltó bűnt a család tagjai készítették elő, ösztönözve a hűtlen asszony bűnös szenvedélyétől. A' pátrohai esetben is, mint Rohodon naiv mesterkedéssel leplezni igyekeztek a gyilkosságot, de mig a rohodii bűnösöknek ez balul ütött ki, a pátrohaiak három évig takargatták a legsötétebb bűnt, az apagyilkosságot. A pátrohai esetről a következő részleteket jelenti tudósítónk. Csaknem pontosan három esztendeje 1920. október 30-án a pátrohaiak arra ébredtek, hogy a falu egyik gazdája, idősebb Szirmai József öngyilkosságot követett el. Szirmai József felesége aznap a kora reggeli órákban tengericsutkáért küldte a padlásra a legkisebbik fiát, aki rettentő rémületében leesett a padlás ajtajából, mert ott felakasztóttan találja édes atyját. Az eset látszólag nagy izgalmat keltett a házban, a szomszédok összefutottak és csakhamar hire ment a faluban hogy Szirmai József felakasztotta magát. A körorvos kiszállt, megállapította az öngyilkosságot, semmi gyanúsat nem talált és a járásbíróság megadta az engedélyt a temetésre. Az öngyilkos családja a kötelet, amellyel Szirmai felakasztotta magát betették a koporsóba és elföldelték az életunt családfőt. Három ev mulya Három év telt el az öngyilkos Szirmai eltemetése óta s most Pátroha megdöbbenésére kipattant, hogy Szirmai nem volt öngyilkos, hanem saját gyermekei, Szirmai Béla 24 éves,, és Szirmai András 19 éves fia fojtották meg. A gyilkosság most is ugy derült ki, mint rendesen, mikor izgága emberek együtt végzik el a véres tettet s annak emlékétől nyugtalanítva és gyötörve egy-egy heves civakodás pillanatában egymás szemébe vágják ia bűnt és a szükséges óvatoss,ágról megfeledkezve, kipattantják a világ előtt a szörnyű titkot. A gyilkos család Nagy Sándor tiszthelyettesnek, a csendőrség egyik kiváló nyomozójának jutott tudomására, hogy a családi tagjai körében gyakoriak a heves összeütközések s ilyenkor hangzott el a fenyegető kiáltás: Megállj, feljelentelek,, hogy megöltük apánkat. Es az édesapát hasztalan temették el, a föld Inélye sem rejtette el a bűnt, amely, ez esetben is napfényre jutott. — A gyilkos jfiiuk tettéről az eddiigi adatok szerint is tudott az áldozat felesége, a2 57 éves Szirmai Józsefné sz. Kovács Zsuzsámra is, Valamint testvére Szirmai János is, akiket az asszony a jelek szerint bűnös szerelemből maga is bujtogatott^. Most a gyilkos fiuk, Béla és András,, toNyíregyháza, november 16. A Myirvidék tudósítójától. Pillér József népművelési titkár, aki hatalmas agitációval teremtette meg és "tette virágzóvá vármegyénkben az iskoiánkivüii népművelési munkásságot, az 1922—23. év befejeztével jelentést tett a kulturminiszter nek e munkásság eredményéről. A miniszter nevében névében Czakó E'emér államtitkár erre a gazdag eredményt feltáró je

1lentésre a következő leiratot intézte Pilier Józsefhez : A Bizottság működési területén az 1922 —23. év folyamán tartott ismeretterjesztő előadásokra vonatkozó beszámoló jelentéseket tudomásul veszem. örömmel állapítom meg. Az előadói jelentésekben foglaltakalapján örömmel állapítom meg, hogy a közönség kelíő érdeklődést tanusit az előadások iránt, aminek kétségtelen jelét látom abban, hogy az egy-egy előadásra eső hallgatóság átlagos szama több községben eléri, sőt felülmúlja a 100-at. Azok az adatok pedig amelyekről az előadótestület munkája sikerként beszámol, nevezetesen, hogy ^ a nép a hallott előadások nyomán vallásosságban erősbödvén, szivesebben keresi föl a templomot, hogy az emberek egymás között és vezetőikkel szemben igyekeznek tisztelettudóbbakká lenni, hogy a jó könyvek iránt való érdeklődés s az olvasási kedv az egyszerű nép körében is mind élénkebbé válik s ennek következtében a népkönyvtárak forgalma nő stb. mind amellett szólnak hogy népünknek van érzéke a művelődés iránt. Mindenütt folytatni kell a munkát. Ez érdeklődés és jóhatása megbecsülése és növelése végett, ajánlatos az elmúlt évi tevékenységet lehetőleg mindenütt folytatni tervszerűen, bővített programm keretében, nehogy visszaesés álljon be, ami a közönség körében bizalmatlanságot kelt. Ebből pedig az iskoiánkivüii népmüvelésre nézve pótolhatatlan károk származhatnak. Azokat a községeket, amelyekben előadások még egyáltalában nem tartattak, ha minden lehetőség megvan rá, szintén célszerű, néhány alkalmas előadás rendezésével bekapcsolni a nemzet művelődési életébe. Az előadások élénkítése és vonzóbbá tétele végett szórakoztató számoknak (ének, szavalat, szini előadás stb.) a programmba való felvétele mellett nagyon ajánlatos a vetített képekkel való szemléltetés. Vetítőgépeket szerezzünk be. Ennek kapcsán felhivom a t. Bizottságot, szíveskedjék a saját működési területén odahatni, hogy a felnőttek oktatásának ügyét magukévá tett községek, egyesületek stb. igyekezzenek a maguk anyagi erejéből beszerezni legalább egy-egy vetítőgépet és pár alkalmas diapozitív sorozatot, mivel ez eszközökkel az egész országnak állami költségen való ellátása az ország mai súlyos pénzügyi helyzetében nem biztositható. A miniszter köszönete. Az előadó testületnek buzgó és fáradságos tevékenységeért elismerésemet, azoknak a "községeknek, egyesületeknek vagy magánosoknak pedig, akik az ismeretterjesztő előadások sikeréhez anyagi támogatásukkal járultak hozzá, köszönetemet fejezem ki. Szíveskedjék erről az érdekelteket a legalkalmasabb formában értesíteni. Budapest, 1923. évi október hó 5. A miniszter helyett: Dr. Czakó Elemér s. k., h. államtitkár. Piller József titkár e leirattal kapcsolatban a következőket irja : A miniszter ur őnagyméltósága felhívásának örömmel teszünk eleget, midőn itt a nyilvánosság előtt folytatólagosan megnevezzük mindazokat, akik az 'elmúlt tanév folyamán munka- és segítőtársaink voltak s igy a miniszteri elismerésre és köszönetre méltán rászolgáltak. /. Népies ismeretterjesztő és állampolgári nevelést célzó szabadelöadásokért. Szabolcsveresinart: Sarkady Nagy Antal ref. lelkész, Takácsné Szombathy Margit, Takács Ferenc tanító, Gebri János gör. k. tanító. Rakamaz : Pap Endre rk. esperes, Ekker Mihály főjegyző, Ignácz Nesztor jegyző, dr. Flaszter Jenő orvos, Bodnár Mihály tanító, Lengyel István tanító, Nemes Gyula Villanyvilágítást és csengőfelszerelések, huzalok, szerelési anyagok, izzólámpák stb., hangszeráruk, varrógépek, öngyújtó és tűzkő, nagyban és kicsinyben a legolcsóbb gyári árban Katz Miksa cépéi, NpgyhazaJakarélipÉta Apagyilkos fiukat kisértek be a nyíregyházi kir. ügyészség fogházába. Három év multán jött napfényre a szörnyű gyilkosság. — Megismétlődött a rohodi bűntett. — Pátroha közséfi? szenzációia. vabbá az asszonyi s a gyanúsítottak a nyir_ egyházi kir. ügyészség fogházában vannak és Binder József vizsgálóbíró előtt vallják be a borzalmas apagyilkosságot. Hogy jörlent a gyilkosság? Az apagyilkos fiuk, Béla és András„ aki a gyilkosság idejében mindössze 16 éves volt, egy este a sötétben kötelet dobtak atyjok nyakába. Béla, a nagyobbik fiu a hurkos kötelet húzta, András pedig az áldozat lábát rántotta el és igy fojtották meg Szirmai Józsefei. Ezután felvitték a holttestet a padlásra, ahol felkötötték ugy, hogy azt a látszatot keltette,, mintha öngyilkosságot követett volna el. Miért lellek? Az ember az első pillanatban érthetetlenül áll meg a borzalmas telt előtt,.