Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-16 / 260. szám

ím november 16. II ^LiStiiwi» •II- - JxltBSnODEKL Dánia iskoiái és tanítási rendszere. Ahol nincs analfabéta. — A dán népfőiskolák. — Hogyan keletkeznek az iskolák. — Ahol nincs dipiomakórság. Az utóbbi időben sokat emlegetjük a magyarság kuíturíöiényét a szerb, cseh és olán megszállókkal szemben. Erre a kulturtölényürikre alapítjuk ama bizakodásunkat is, hogy elrabolt területeink nem maradhatnak sokáig műveletlen, barbár ellenségeink ke. /én. Tagadhatatlan, a történelem számtalan példával igazolja, hogy egy magasabb műveltségű fajt nem voit képes tartósan uralma ala hajtani az alacsonyabb Kulturáju hódító. A történelemnek ez a tanúsága joggal kecsegtethet bennünket azzal a reményseggel, hogy Bácska, a Felvidék és Erdély rövidesen visszakerülnek az anyaország testéhez. De valahogy megszokott frázissá ne váljék ajkunkon ez a kultúrfölény s ne ringassuk magunkat abban a tévhitben, hogy a magyar fajnak már mai műveltségi állapota is biztosítja a győzelmet a körülöttünk élő népek éiet-halál harcában. Hisz megdöbbenve kell megállapítanunk ,hogy a legutóbbi napokban nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint Csonka-Magyarországon még mindig több mint egy millió Írástudatlan él. A kimutatás olvasásakor rám igazán kellemetlen hatást gyakorolt ez a képtelennek tetsző nagy szám és pedig különösen azért, inert előtte pár nappal alkalom volt szemtől szembe megismerkedni egy nálunk jóval kisebb, földművelést és állattenyésztést üző államnak, Dániának magas kultúrájával, mely a miénket messze, nagyon messze túlszárnyalja. Hiteles adatok szerint ebben a kis országban ,amely csonka hazánk felénél is kisebb, nincs egyetlen felnőtt sem, aki írni, olvasni ne tudna. Sőt nyugodt lélekkel merem állítani, hogy az elemi iskolát végzett dán polgár átlagos műveltsége fölér a mi négy középiskolát végzett polgárainkéval. Ennek a magas kulturáltak tulajdonitható az a boldogság, jólét és függetlenség, mely Dániában honol. Viszont erre a magas kultúrára mintaszerű iskolai és az iskoláztatás józan értelmezése révén tett szert Dánia. Alábbiakban rövid ismertetést óhajtok nyújtani Nyíregyháza közönségének Dánia iskoláiról és tanítási rendszeréről. A hazai és dániai iskolázási rendszer között áitalaban három lényeges különbséget látok. Első és. leglényegesebb kűionbség nézetem szerint az, hogy a dán ifjúság az elemi iskola elvégzése után 8—iO év múlva tehát érettebb Korban, tisztultabb ielfogással újra tanítói Kezek aiá keiül. Ott ugyanis az a nézet uraÍKodii^, liogy nem elegendő a gyermekeket zsenge korban megtanítani az álapvetó ismeretekre, hanem togiaikozni kell veiűk később is, a 18-ik életév után, midőn az értelem tisztultabb, amidőn némi élettapasztalat felett is rendelkeznek. E végből a kötelező elemi iskola után a 18 évet betöltött dán leányok és ifjak számára a kis Dániában 72 népfőiskola vagy felsőbb népiskola áll fenn, ahol a hallgatók rövid 5—o hónapos tanfolyamokon példás nevelésben és szigorú oktatásban részesülnek. A 18— 25 év Közötti ifjúság kb.. 50 százaléka elvégzi e népfőiskolát, ugy, hogy csak a más szakiskolát végzettek nem látogatják e tanfolyama, kat. A mi intéző köreink is átlátták e tanítási rendszernek üdvös voltát s ujabban Szegeden és Kecskeméten állítottak fel a dán mintára próba népfőiskolákat. A két ország iskolázási rendszerében második szembetűnő különbség a következő: Mig nálunk csaknem minden iskola állami vagy túlságos állami támogatásra szorul, addig Dániában elemi iskolák, népfőiskolák, szakiskolák, mind csaknem kizárólag magániskolák, társadalmi uton jöttek létre s állami támogatásra kis mértékben szorulnak. Ez mindenesetre kétségtelen bizonyítéka annak, hogy ott a tehetősebb polgárság, egyesületek, vállalatok példaszerűen kiveszik részüket a társadalom iránti kötelezettségekből. Ha valahol hiányát érzik valamilyen irányú iskolának, nem sopánkodnak s nem várnak a lassú, nehézkes állami intézkedésre, hanem áldozatkészen önzetlenül megteremtenek mindent önerejükből. Azután az első sikerek meghozzák a kiérdemelt állami támogatást. A dán iskolázás körül szerzett harmadik megszívlelendő tapasztalatom szintén nagyfontosságú. Ebben a gazdag, általános jólétnek örvendő országban aránytalanul kevesebb azoknak a szama, akik magasíőku, egyetemi kiképzésben részesülnek. Pedig a dan gazda megengedhetné magának azt a luxust, hogy fiait, leányait 2U—22 éves korig iskoláztassa: De túlságosan a gazda ságosság ellen valónak és nem célravezetőnek vélik, ha az ifjúság energiája hosszú évtizeden keresztül elméletek képletek és klasszikusak beelmézésével pazarlódik el. — Nincs náluk az a diploma-korság, mint ebben a szerencsétlen országban. Iskoláztatják gyeimekeiket szeretettel, de nem nyúzatják őket elemin, gimnáziumon és egyetemen keresztül a legnagyobb áldozatok árán, hanem kit-kit hajlama és tehetsége szerint néhány hónapos tanfolyamon alapos oktatásban részesítenek. Ennek természetesen az a következménye, hogy a serdülők fiatal korukban termelő munkához szoknak és érett korban nem lézengnek állás nélkül tarsolyukban két-három diplomával. Az eddig emiitetteken kivül, még egy ránk nézve fontos dologra szeretnék rámutatni. Dánia — kicsiny voltára dacára is — a világ első földmivelő és állatenyésztő állama. Ezen azt kell értenünk, hogy átlagosan ugyanakkora területen az összes országok között Dániában termelnek' legtöbb gabonát, termesztenek legtöbb szarvasmarhát és hizlalnak legtöbb sertést. Hogy pedig ez a kis állam mezőgazdasági +ekintetben ilyen vezető szerepet játszik, köszönheti sok tekintetben mintaszerű gazdasági szakiskoláinak, melyekkel mi vajmi kevéssé dicsekedhetünk. Nálunk van ugyan egy pár gazdasági akadémia, ahol magas, egyetemi nívójú elméleti kiképzés folyik, de csaknem teljesen nélkülözzük az olyan gazdasági szakiskolát ,ahol kellő tapasztalattal biró biró, tisztultabb felfogással rendelkező ifjúság szívhatná magában a praktikus utasításokat. A kis Dániában 16 ilyen gazdasági szakiskola van az egy koppenhágai gazdasági főisklán kivül. E szakiskolák mind magániskolák, kisebb-nagyobb gazdasággal rendelkeznek, melyeket részvénytársasági alapon, a polgárság kamatmentes kölcsöneiből vásároltak és kezelnek. A 18 évnél idősebb hallgatók féléves tanfolyamokon lesznek kiképezve mező gazdákká, tejellenőrökké, tejkezelőkké vagy tejkezelőnőkké. E rövid idő természetesen csak ugy elegendő az alapos kiképzésre, ha a tanítók és hallgatók szívvel-lélekkel buzgólkodnak a siker elérésén. Tényleg e felnőtt ifjúságnál oly érett magaviseletre, komoly szorgalomra találtam, amely önkéntelen buzgalmat váltott ki az előadókból is. Ezekben szándékoztam tömören bemutatni Dánia iskolázási rendszerét. Mindeneset re helyszűke miatt el kellett hallgatnom az igazi szakiskolákról szerzett tapasztalataimat Azonban azokról is a legnagyobb elismeréssel nyilatkozhatnék. E rövid jellemzésből is kiviláglik ,hogy mennyire helyes érzék és józan kötelességtudás vezérli a dán polgárságot a népnevelés terén. Jelen idők tőlünk is megkövetelik e helyes érzéket és józan kötelességtudást. Társadalmunknak meg kell mozdulnia, mig nem késő, mert fajunk műveltsége és környező elleneink felett való kulturfölénye annyira égető kérdés ránk nézve ma, mint talán soha. Erdei János, a debreceni gazdasági akadémia műszaki tanára. Eshet eső, jég vagy hó, VERESS-fé/e kalap jó! ZEBiTEK AR szolgáltatja pénteken a kisérő zenét az APOLLÓBAN Nyíregyháza kétszázmillió értékű uj szükséglakásokat építtet. A város lakásépítő akciójának sikere. Szohor Pál főjegyző a kölcsőnügyben RtiHfln«>«trp iiTa?nh Nyíregyháza, november 15. A Nyíreid ék tudósítójától Megírta a Nyirvidék, hogy a város a íépjóléti és munkaügyi miniszterhez forInU, hogy a városok lakásépítő akciójára i nemzetgyűlés állat felajánlott egy miliárd koronából Nyíregyháza város nagyobb összegei kapjon. Most érkezeit Nyíregyházára a népóféli miniszter rendelete, amelyben tillatja. hogy a város lakásépítési akciójáíak támogatására \ nyolcvan milliói uíal kiA népjóléti miniszter ezzel szemben z építési segélyösszeg feltételeként kiöli, hogy a szükséglakások céljaira a árosnak ingyen telket kell adnia, a özmüveke^a saját költségén kell megpittetnie és a városnak magának is gyanannyival, tehát nyolcvan millióval el] az építkezéshez hozzájárulnia s az igy rendelkezésre álló százhatvan milliói bót kislakásokat kell építtetnie. A város akciója tehát sikerrel járt s most már van remény arra, hogy a Tokaji-ut mellett felépült, jól bevált kislakások telepe megnagyobbodik. A városi tanács a népjóléti miniszter által biztositolt segélyösszeget lényegesen fokozni kívánja és megbízta Szohor Pál főjegyzőt, hogy a fővárosba utazva a pénzügyminisztertől százhúsz millió korona kölcsönt eszközöljön ki a város lakásépítési céljára. Szohor Pál főjegyző a tegnap délutáni gyorssal Budapestre ulazott, hogy. a kölcsön érdekében tárgyaljon. Ezzel a" kölcsönnel a népjóléti miniszter, nyolcvan milliója kétszázra emelkedik és igy "Nyíregyháza kislakásainak száma újra gyarapodni l'og. Értesülésünk szerint ez alkalommal a város két és háromszobás kislakások építésére gondol.