Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-15 / 259. szám

.Li»iá. november 1 5. ttiSKeettit« JS^íkbiöSK. Apponyi Albert gróf eddigi munkásságáról. Montreal, 1923. okt. 23. Nagy munkája folyamán, »merikai utjának körülbelül éppen felén, találkoztam ismét gróf Apponyi Alberttal. Mert valósággal apos'oli munka, amit ez a bölcs aggastyán immáron közel négy b3te lankadatlan lelkesedéssel végez. Érdekesnek tartottam megkérdezni Apponyi grófot, hogy utjának első felén szerzett benyomá­sairól nyilatkozni szíveskedjék. Eddigi utazásaimban szerzett benyomá­saim kezdte Apponyi gróf — egészben véve kielégítők voltak. Én mint egy kis nem­zetnek képviselője, melyről itt keveset tud­nak ,nem lehetek olyan tömegszenzáció, mint Lloyd George s mint egy volt ellensé­ges állam polgára nagyon természetesen bi­zonyos nehézségekkel küzdök, melyek azon­ban az Egyesült Államok sajtójában csak igen szórványosan találtak kifejezésre és nem akadályozhatták meg azt, hogy hallga­tóságaim mindenütt a legteljesebb megér­tést ne mutassák fejtegetéseimmel szemben. Mert ezek a hallgatóságok minden he­lyen a társadalom szinét-javát foglalják ma­gukban, nem lehet ezt az eredményt lebe­csülni. Ugy tapasztalom, hogy Kanadában ebben a nagyszerű, a brit birodalmi eszmé­hez mjnden önállósága mellett, sőt éppen s miatt mélységesen ragaszkodó országban a háborús hangulat ínég erősebben dominál, mint az Egyesült Államokban, ahol ma már kevés nyomot találtam. Itt a szomszédálla­mok tulbuzgó hivei erősen dolgoznak elle­nem a sajtóban, de nem hiszem, hogy nagy sikerrel, mert a kanadai közönség önérzete angol jellegű, azaz fair és megérti, meg is tapsolja, amint velem Torontóban történt, a mi nemzeti önérzetünk megnyilatkozását is. Ugy látszik, hogy valamennyi hely kö­zött, amelyet eddig meglátogattam, Montreal a legkényesebb terület. Chicago, ahol 12 év előtti kirándulásom alkalmával nehézsé­geim voltak, ezúttal teljes rokonszenvezőnek bizonyult. Az ottani külügyi társaságban el­mondott beszédemnél a kis entente államai­nak képviselői jelen voltak és bár erősen jellemeztem a békeszerződések által terem­tett állapotokat, nem találtak előadásomhan kifogásolni valót. Ugyanott történt találko­zásom Lloyd George-al egy olyan jelenetre adott alkalmat, amely a legjobb értelemben jellemzi az amerikai közönséget. Midőn ugyanis a Lloyd George tiszteletére adott nagy villás reggelin, amelyen ő első nagy beszédét mondta Chicagóban, az ő asztalá­nál foglaltam helyet és ő amint megpillan­tott, felém jött és meleg kézszorítással üd­vözölt, az egész közönség felugrott és tap­solt, mert a háborús ellentétek eloszlásának egy szimptomáját látta ebben a nagyon egy­szerű és szinte magától értetődő kölcsönös üdvözlésben. Kétlem, hogy a benyomás Ka­nadában egészen Ugyanaz lett volna-e. Ennek a nuancenak dacára végtelenül örülök, hogy. utazásom ide is kiterjedt, mert e nélkül sa­ját benyomásaim is hézagosak lettek volna és mert az őszinte szó itt is termékeny ta­lajra esik. Az Egyesült Államokban a hová holnapután visszatérek, ezentúl kezdődik csak működésem nehezebb része, a New­yorktói délfelé eső nevezetesebb városok­ban egész Washingtonig. Az ottani sajtóban a kis entente befolyások erélyesen működ­nek ellenem, de nem kétlem, hogy sikerülni fog ennek a működésnek hatását paralizálni. Mindenütt ugy találtam, hogy minél nyíl­tabban és erőteljesebben képviselem állás­pontunkat, természetesen minden provokatív színezés nélkül, annál több szimpathiát tu­dok kelteni. Ez az utazás mindenesetre hosz­szu politikai pályámnak egyik legérdekesebb experimentuma fog lenni és ma már teljesen meg vagyok győződve, hogy nem veszett kárba a mi ügyünk szempontjából. D. /. Ezentuí a városnak kell segítenie a színházat. A kultuszminiszter uj rendeletével foglalkoztak a szakosztályok. Nyíregyháza város 15 millió szubvenciót kér a minisztertől. Nyíregyháza, november 14. A Nyirvidék tudósítójától. A kultuszminisztertől rendelet érke­zett Nyíregyházára, amelyben a miniszter ér­tesiti Nyíregyházát, hogy a jövőben nem a színtársulatot fogja szubvencionálni, ha­nem az évi segélyt a városnak adja. A kul­tuszminiszter felhívja a várost a szinház in­tenzív támogatására. A városnak a vigalmi adó elengedésével vagy legalább is -leszállí­tásával, a helyiség ingyenes átengedésével esetleg a világítás és fűtés ingyenes adásá­val, a szinház épületének jókarba helyezésé­vel a színtársulat tagjainak minden eszköz­zel való támogatásával kell a szinház ügyét istápolnia, mert csak így várhat igazán apos­tolkodó lélekkel végzett nemzetnevelő mun­kát a színtársulattól. A kultuszminiszternek evvel a rendele­tével már foglalkozott a tanács és tárgyalta azt a szakosztályok együttes ülése is. Itt Kardos István kulturtanácsnok Prner­Tekintse meg! a Nemzeti Áruházat | az Apolló Mozival szemben, Kiss tér 2. sz. alatt, j ahol télikabátok, férfi és eyermfk rabiik naav választékban—oícmó áron szere'/hetök be. 2 tette a szinház nagyszabású átalakításának részleteit és költségvetését, amellyel a város méltó keretet biztosított a színművészeti munka részére. A szakosztályok jóváha­gyóan tudomásul vették a kulturtanácsnok beszámolóját, majd áttértek a kultuszmi­niszter rendeletére. A rendelettel kapcsolat­ban a szakosztályi ülésen megállapítást nyert hogy a rendelet intencióinak Nyíregyháza vá­rosa teljes egészében eleget tett. A színházat sok milliós költséggel átalakíttatta, bérfi­zetés mellőzésével bocsátja a direktor ren­delkezésére, mérsékelt áru világítást bizto­sit, a vigalmi adót öt százalékra szállította le, a társulat tagjainak 1500 drb. féláru für­dőjegyet biztosított, a díszletekhez 131 mé­ter léced adott. Elhatározták ezután a szak­osztályok^ hogy a városoknak adandó szub­vencióból Nyíregyháza számára a jövő évre 15 millió koronát kérnek a kultuszminisz­tertől és ezt az összeget teljes egészében díszletek beszerzésére fordítják. — Angol hócipők és sár­cipők érkeztek minden nagy­ságban és formában, javításokat elfogad a Hungária Cipőáruház, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Teíefon interurbán 195. A »TESTVÉR GÁLYÁKÉBÓL. Tél ködében. Harmatba fürödhet a zsenge fűszál, elperzseli hamuvá a nyári aszály ; elhervad az élet: e percnyi szirom, szétdúlva a földön : e puszta síron. Az alma-virág, mely gyümölcsöt ígér s a hajnali csillag ezüstje mit ér s a gyújtogató csók a lány kebelén, — ha illan az élet legjobb idején ? Kóróra, avarra dér leple terül. Csöpp cinke, a fösvény fénynek ne örülj : lépet rak az ágra borzas madarász s tél sárga ködében halált dudorász. Juhász Géza. Az elhagyott tenger. Itt vagy tehát megint, rejtelmes alkony ! Az égen millió lámpás ragyog, csak én bolyongok egyediil a parton, csak nekem gyászosak a csillagok. Hallgatom az ezeregyarcu tenger bánatának egyhangú moraját... Ki tudja, hogy vájjon hová mereng el hullámaival ez a bús barát ? Tükrétől ijedten riadnak vissza az égbolt tündöklő leányai — oly sötéten tekint játékaikra ! Talán őt is elhagyta valaki ? Gulyás Pál. Kik szerepelnek a Református Nőegylet szombati estjén. A Református Nőegylet szombati estjé­nek műsora ismeretesse vált Nyíregyházán és széles körben elismeréssel méltatják a Nőegylet ízlését, találékonyságát, amellyel az est nivós programmjának számait meg­válogatta. A műsoros est emelkedett szelle­mét dokumentálja az, hogy a megnyitót a kiváló filozófus, a lenyűgöző erejű előadó, Tankó Béla dr. mondja. Dr. Tankó Béla. a debreceni egyetem tanára Nyíregyházán magasan szárnyaló Madách és Dante mél­tatásával vívta ki a közönség hálás elismeré­sét. Igazi mély művészi örömet fognak nyúj­tani Hammerstädt Jánosnak zongoraszámai akit Nyíregyházán ugyancsak szeretettel vár­nak, mert önálló hangversenyein a legzse­niálisabb, a legfinomabb muzsikáju interpre­tálónak ismertek meg. Széles rétegekben váltott ki kellemes meglepetést a Nőegylet azzal, hogy műsorába beillesztette Virányi Sári énekesmüvésznő számait, aki Mendel­sohn, Chopin, Liszt megszólaltatásával, Ham­merstädt művészi zongorakiséretével egy csapásra meg fogja hódítani a lelkeket kris­tályosan tiszta, ezüstösen zengő organuma érzékeny muzsikalitása segítségével. A többi szereplő, a hegedülő Páricsy Pál, a szavaló Tóth Rezső dr., a szólóénekes Vargha Fe­renc szombaton lépnek első ízben a nyíregy­házi publikum elé. Tóth Rezső dr. fővárosi előadóművész, akivel a Nőegylet sikeres te­vékenységeért szünet nélkül agitáló Szarka László titkár egy vidéki nagy matinén ismer­kedett meg, ahol Tóth dr. rendkívül sikerrel csillogtatta művészetét. Páricsy Pál debreceni ember és ott aratott nagy sikert brilliáns he­gedű tudásával, Vargha Ferenc pedig szat­mármegyei ref. lelkész, akinek nagyszerű ba­ritonjáról messze földön dicsérettel emlékez­nek meg. Magyar dalokat fog énekelni a kitűnő Zwick Vilmos tanár zongorakisérete mellett. A műsoros estén tehát a komoly művészi szép vonzza a közönségünk legjobb­jait az áldozatos cselekvés oltárához. •jdum -WW-- A£Nf Csak egyszer a szezonban Lehár Ferenc szenzációs operettje: Drótostót!

Next

/
Thumbnails
Contents