Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-03 / 249. szám

JNfn&riDÉK. nov^jnber 3. Reálpoliíika történelmi talajon. Ha a miniszterelnök balassagyarmati beszédének gonldiolatvezelésén végig ha­ladunk és keressük azt, ami harmóniába hozza a lehetőségekkel számoló reálpoliti­kust a nemes indulatoktól hevitett érzel­mi politikusokkal, megtaláljuk benne a hi­dat, mely egy szer sminid! nemcsak a ko­rok, ideálok és politikai eszközök külön­féle meggyőződésű képviselőit kötik össze, hanem összeköti a magyar mul­tat is a magyar jövővel, történelmi hiva­tásunk és jelen európai szituációnk kö­vetelményeinek megfelelően. Az elmúlt évek tanulságaitól gazdag útmutatásában éleslátású beszéd egyfelől önérzetes iga­zolása volt egy eredményes politikának, melyet ellenfelei ravasz erdélyi politi­kának nevezve sokszor szeretlek volna le­kicsinyelni és elgáncsolni, másfelől pró­fétai ilíletü hirdetése volt állami és nem­zeti létünk helyes fejlődési utjának, ame­lyet meg fogunk futni, annak ellenére is„, hogv e fejlődés (dlogmatikusiai és szablad­siágunk szektáriusai részévei, tudományos teóriákkal, részint önuralmat nem ismerő fanatizmussal bizonyára továbbra is igye­kezni fognak megnehezíteni. Bethllen Ist­ván a magyar politikának azon az utján jár, mely a mindenkori nemzeti politl- | ka eszményeiből, irányaiból és hagyomá- 1 nvaiból a magyar aktuális viszonyoknak megfelelően, tehát reális irányban és mégis történelmi talajon vezet Magyar­ország újjászületéséhez. Itt magasul a le­kicsinylésnek szánt »ravasz erdélyi poli­tika» elnevezése egy élő nemzet természe tes életösztönévé, mely azt parancsolja,, hogy a válatozatlan célhoz a pillanatok meghatározta eszközökkel 1 közelítsünk és jogosnak, gyógyítónak,, ésszerűnek ismer jünk el minden fordulatot, mely elősegii eszmék tisztulásához s az agyban kiter­vezett, iszivben érzett politikai célokhoz. 'A miniszterelnöknek az őt erdélyi név- \ vei nevező ellenfelek támadására szánt ; reflexióit többre kell becsiül nünk, mintsem < egyszerű kardvágást, mert emlékezetünk be idézi a történelem hasonló időit és és államférfiait nemcsak világhistóriából, hanem elszakított Erdélyünk múltjából is, amikor a célkitűzésben következetes­séget, az eszközök megválasztásában gya­korlatias váltakozást kellett fegyverül használniok azoknak, akik hazájukat a megpróbáltatások zátonyaiból révbe akar ták vezényelni. A Fráter Györgyök, a Bethlenek és Rákócziak némettel és tö­rökkel a haza javáért tárgyaló ós paktáló pofitikáját igazolta Erdély aranykora és anyaországot védő és mentő nagy hiva­tása. Ilyen »ravasz erdélyi politikusnak« lenni a haza javára nemcsak megbocsájt­ható, hanem kötelező is. Reálpolitikát csi­nálni pedig — történelmi alapon, amiként azt Bethlen csinálja, egyet jelent: össze­egyeztetni az államférfiunak a múlttal szemben viselt felelősséget a jövővel Szemben keresett praktikummáit í November elsejétől a házigazda köteles a szemét­fuvarozás, kéményseprés és a tisztítás költségeinek fedezésére. fii van a módositott lakásrendeletben? — November elsején lakásokért az augusztusi házbér hatszorosát, üzletekért a nyolcszorosát kell fizetni. 1924. február elsején a novemberi házbér egyhatodrészével, a további negyedekben az előző bérek egyötödével emelkedik a bár. — A felmon­dási jog ujabb szabályozása. — Kincstári részesedést a novemberi lakbér után kell fizetni. A minisztérium kiadta a sokat vita­tott uj lakásrendeletet, mely az eddig megjelent közlésektől eltérően több vál­tozott rendelkezést tartalmaz. — Mintáién háztulajdonost és lakót természetszerűleg érdekelnek a végleges intézkeídlések. Az eddig megjelent ujságközleményeket a lakbér ós felmondási jog kérldiéséről tárgy­talannak kell tekinteni ós a megjelent rendeletet ujabb szövegében figyelembe venni, amint annak főbb pontjait alább közöljük: Lakások és nem üzleti célra hasznait helyiségek bére 10. §. Anélkül, hogy külön béreme­lésre szükség volna, bármely bérelt lakáf után a bérlő az 1923. évi november 1. napja lói kezdíídf? béi^megjetfre az 1923 évi aug. 1. napjától kezdődj haláHyal kikö've nem volt, vagy bíróilag megállapított tiszta bér­nek hatszorosát köteles fizetni. Ha a bíróság a béremelés jogosságba, vagy összege tekintetében támadt vitát az 1923. évi november hó 1. napjáig et nem dönti, a bérlő a bérfizetésre megszabott időben (LR. 55. §.) csak a bér nem vi­tás részének hatvanszorosát köteles megfizetni, a vitás rész hatszorosa pedig a birói határozat jogerőre emelkedésé­től 1 nyolc nap alatt fizetendő. Az 1923. év inorevnber hő 1. nap ján esedékessé Váló beri a bérlő jogosult három egyenlő havi részletben az illető hónap 5. nap­jáig megfizetni. A lakásokra vonatkozó béremelési szabályokat kell alkalmazni az ügyvédek, közjegyzők, orvosok,, művészek és más nem ipari, vagy kereskedelmi foglalko­zást üző egyének áltat iroda, rendlelő,, vagy műterem céljára használt helyisé­gekre. Levélpapírok nagy választékban, olcsó árakon kaphatók a Jóba­nyomdában, Széchenyi-ut 9. sz. CziílÜ célra liasznáir helyi. s segek here . 11. §. Anélkül, hogy külön béreme­lésre volna szükség, az ipari és kereske­delmi foglalkozást üző bérlő és az általa műhely, üzlet,, iroda, raktár stb. céljára használt bármely helyiség után az 1923 november hó első napjától kez­dődő bérévnegyedre az 1923 aug. hó első napjától kezdőidő hatály lyal kikötve volt vagy bíróilag megállapított tíszla bérnek nyolc, szorosát kötetes fizetni. Ha az üzleti célra használt helyiség j lakással együtt tárgya és az üzlet lénye- " gesebb fontosabb alkatrésze a bérletnek (például műhely, üzlet,, iroldla) az egész bérletre a jelen paragrafus rendelkezése nyer alkalmazást, ellenkező esetben pedig a 10. paragrafusban foglalt szabályok iránvadók. Fokozatos béremé'és 13. §. Lakások és nem üzleti célra használt helyiségek bérét a tulajdonos (bérbeadó) 1924. évi februári bérévnegyedre az 1923. évi novemberi bérévne­gyedben fizetett bérnek egy ha toldi­részével', az 1924. évi február- bér­évnegyedet követő mintáién to­vábbi bérévnegyedre peldig ne­gyedévenként az előző bérévne­gyedben fizetett tiszta bérnek egy­ötödrészéveí fokozatosan emelheti. Az üzleti célra használt helyiségek bére az 1924. évi februári bérévnegyed­re, valamint az ezt követő bérévnegye­dekre iis negyed/évenként az előző bérév­negyedben fizetett tiszta bérnek egyötöd' részével 1 szintén emelhető. A tiszta bér összegének megállapítá­sánál' a 18. §-ban emiitett költségek meg­térítésére szolgáló hány ado L is számí­tásba kefl venni. Ha a korona értéke a rendelet életbe­léptetése után számbav ehető en változ­nék, a minisztérium — tekintettel arra,, hogy a korona értékének változása a tu­lajdonos (bérbeadó) kárára nem szolgál­hat — rendelettel fogja megállapítani azt az összeget, amellyel a bér a korona vál­tozásiát követő évnegyed után a jelen rendeletben meghatározott mértéken fe­lül is emelhető. A béremelés köztese. 16. §. A LR. 54. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: A fokozatos béremelést a bérlővel a bérévnegyed első hónapjának 15. napjáig írásban kell közölni és az a közlést követő bérévnegyed kezidjetén lép hatályba. Az elkésetten közölt béremelés érvénytelen. Ha a bérlő a jelen rendelet alapján követelhető bért nem akarja megfizetni, a bérletet a béremelési közlésétől számí­tott nyolc nap alatt a következő bér év­negyedben írásban feImon]dihatja. Ha pedig a bérlő a bérleti viszonyt fenntartani kívánja ós a béremelés ellen csak annak jogossága vagy összege tekin­tetében van kifogása, erről a bérbeadót a béremelés közlésétől számított nyolc nap alatt írásban értesíteni és ugyanezen idő alatt a bíróságtól a bér megállapí­tását kérni kötetes. A bérlő a felemelt bérnek vitás ré­iszét a bérfizetésre megszabott időben nem kötetes megfizetni. Kincstári haszonrészesedés 17. §. A LR. 59. szakasza helyébe ez alábbi rendelkezés lép: A kincstári házhaszonrészesedést a bérlő legkésőbb a bérnegyed ötödik nap jáíg egy összegben köteles megfiz etni. 1923. évi novemberi bérnegyedre járó Itfagy Anci első fellépte Aranymadár Utoljára Utoljára

Next

/
Thumbnails
Contents