Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-11 / 256. szám

1923. november 11. jmmnzs. derítette fel a Miskolczi Napló munkatársa : — Két évvel ezelőtt a lelkészegyesület megkerülésével, amelynek elnöke Duszik Lajos, néhány lelkész elhatározta, hogy kéthónaponként lelkésztovábbképző, pasztorális és társadalmi konferenciákat tart. Több ilyen értekezlet zajlott le, amikre a lelkészegyesület elnökét nem hivták meg, végre az arnóti és a többi értekezletre meghívást kapott Duszik is. Természetes, hogy az önérzetében súlyosan megbántott, előkelő állású lelkész nem mehetett el a további konferenciákra. A nyáron, a Diósgyőrben tartott főesperesvájlasztáson már ugylátszik elsimultak az ellentétek, az Úrvacsora osztásánál testvéri csókban forrtak össze a hegyaljai lelkészek Duszik Lajossal. Most történt meg az az ujabb tapintatlanság, hogy a lelkészek értekezletének összehívásáról az elnök előzetesen nem tudott s azt neki csak egyszerű levelező-lapon jelentették be annak megjelölése nélkül, hogy azon mint pap, Luther-kabátban jelenjen meg. így történhetett a nagyközönség előtt a kinos incidens. Duszik nélkül. Az ellentétek keletkezéséről és tulajdonképen való okáról megkérdeztük Tóth József esperest, aki a következőket mondotta : — A lelkészértekezlet független a lel készegyesülettől. Az értekezletet néhány bensőbb baráti viszonyban lévő lelkész kezdeményezte, akik ugy látták, hogy jobban tudnak dolgozni saját maguk továbbképzésén Duszik lelkész ur nélkül. Később meghívták Duszik lelkészt az értekezletekre, amiken ő nem jelent meg, sőt lemondott az egyesületi elnöki tisztségéről. A lemondást természetesen nem fogadhattam el. — Megjegyzem, hogy a lelkészértekezletet maga a püspök ur a legnagyobb rokonszenvvel kíséri. Tiszteltem, becsültem Duszik Lajos nagytudását, ékesszólását, de ugy látom, hogy a különállás legfőbb oka az, hogy a lelkész ur többi lelkésztársai fölé akarja magát oktrojálni. Baj, hogy a lelkész ur többszöri felkérésre sem hivta össze a Ielkészértekezletet. Szives invitálás. Vietórisz László, a vendéglátó házigazda a meghívásról az utóbbiakban nyilatkozott: — A legszívesebben invitáltam a lelkészurat az értekezletre. Talán a formát nem találtam meg kellőkép, de a postaköltség kimér lése miatt valamennyi lelkész urat levelezőlapon hivom meg. Fegyelmi vizsgálat. Ezek után a nyilatkozatok után felkerestük Duszik Lajost, hogy mondja el a maga véleményét a lelkészértekezletek körül felmerült differenciákról. — Az eset, mit tagadjam — felelte — bánt. Egyéni impresszióimról, érzelmeimről nem nyilatkozom, csupán a következő tényeket mondom el. — Tény az, hogy én voltam az integráns hegyaljai egyházmegye lelkészeinek egyhangúlag választott elnöke. Az is való, hogy legutóbb 1922. május 1-én, mikor a Luthertársaság is egyházamban tartotta közgyűlését, kartársaimat lelkészi értekezletre hivtam egybe. Az értekezlet a legnagyobb egyetértésben folyt le, azon ellenem senki bizalmatlansági indítványt nem tett. De "hogy ennek dacára ez év juniusában kartársaim az én tudtom és meghívásom nélkül Arnóton kontraértekezletre gyűltek össze, amikor az | tudomásomra jutott, elnöki tisztemről lemon- í dottám. Azóta az értekezletek többször ismétlődtek, amikre többé, mint elnök nem, de | mint közpap, készséggel elmentem volna, ha íj tehettem. Tendencia nélkül maradtam el. ^ — Most az értekezlet és vallásos estére ] is olyan formában kaptam meghívást, hogy azt hozzám méltónak nem találtam. — Ezek után kötelességemnek tartom, hogy püspökömtől fegyelmi eljárás megindítását kérjem az ügy kivizsgálására. Mink — irja a Miskolczi Napló — akik figyelemmel kisérjük hosszabb idő óta néhány lelkész különös viselkedését Duszik La- í jos lelkésszel szemben, azt látjuk, hogy az ellenszenv vele szemben tényleg fennáll. Az ellenszenvet Duszik Lajossal szemben, akit az egész város tisztel, elismer és becsül, alig értjük. Forrása alig lehet más, mint menthető emberi kicsinyeskedés — vagy ebben az ügyben is talán politikát sejtsünk ? Amikor a törvényszéki tárgyaláson leplezik le a vesztegető csempészt. 100.000 koronát adott a vámőrnek, hogy kedvezően valljon. 'Nyíregyháza, november 10. Saját tudósítónktól | %j kWeisz Sándor 30 éves porcsafmai és Barta Benjámin 40 éves kispaladi lakosok 1922. év nov. 29-én négy lovat akartak Csenger mcHtett átcsempészni cseh meg szállott területre. Posta István vámőr azonban tettenérte őket s igy meghiusult a csempészet. A vámőr feljelentésére megindult a bűnügyi eljárás s a napokban tartották meg a nyíregyházi törvényszéken a főtárgyalást. A két vádlott és Posta vámőr ugyanazzá» a vonattal jöttek Nyíregyházára a főtárgyalésra. — Amikor a vasúti állomástól befelé jöttek a vár

nsba, iWeisz Sándor Posta Istvánhoz csatlakozott és egy darab százezer koronás bankjegyet adott át neki azzal

1 a kéréssel, hogy a tárgyaláson kedvezően valljon. Posta zsebrevágta a pénzt, de nem szólt semmit. Amikor a főtárgyaláson Posta István vámőrre került a sor, efcnondta vallomását, majd kivette zsebéből a százezer koronás bankjegyet, letette az elnök asztalára és elmondta, hogyan akarta iWeisz őt hamis tanuzásra birni. — AVeisz ur természetesen semmit sem akart tudni a dologról, de a bíróság őt és vádlott társát fejenkint két havi fogházra és 50 ezer korona pénzbüntetésre ítélte, a vádat képviselő Lator István kir. ügyész pedig bejelentette, hogy a hamis tanuzásra való rábírás miatt iWeisz Sándor ellen megindítja a bűnvádi eljárást. Az ítéletben egyébként ugy a vádlottak, mint laz ügyész megnyugodtak s igy az jogerős. Természetesen a négy lovat is elkobozták s ez az ítéletnek a súlyosabbik része. Testvérgyilkosság a lakodalomban. Hegölte a bátyját, mert rendre intette. Tiszaszentimre községet testvérgyilkosság tartja izgalomban. — Lakodalom volt a faluban, Urbán Antal esküdött örök hűséget szive szerelmének. A násznép közt ott volt a tizenkilenc éves Répáczky István és a bátyja Répáczky Sándor is. Két derék gazkllaifj u. A vidám lakodlalmi dáridót, a muzsikaszót ugy éjféltájon velőtráz^ ordítás némította el s az egyik vigadozó elterül., a szoba padozatán. Melléből patakzott a vér. — Az öcsém szivenszurt! — nyögte elhalóah, aztán kiszenvedett. A halott Répáczky Sándor volt. Mellette ott állt az öccse kidülleidlt szemekkel bámulva halott bátyjára, kezében szorongatva a véres kést. Csakhamar csendőrök jelentek meg a lakodalmas háznál. — Miért tetted ezt István? — kéndlez te az őrmester a legényt. — Nem tudom!! Csak ugy jött!! — felelte. — A vendégek azonban bővebb felvilágosítással szolgáltak, pépáczky István izgága, indulatos természetű. A lakodalomban is már három emberrel összeveszett, mire Sándor bátyja rendre intette. Ekkor az indulatos legény csizmaszárából előkapta a kést — amit eddig senkisem látott nála — és szivenszurta a bátyját. A gyilkos testvért a csendőrök a szolnoki törvényszékre kisérték. Egy hajdudorogi legény osztrák területen kifosztott négy üzletet. A lopott dolgokat Tiszalökön akarta értékesíteni. Nyíregyháza, november 10. Saját tudósítónktól. Szakái Antal 21 éves hajdudorogi napszámos a Sopron mellett lévő szénbányák egyikében dolgozott. A' kalandos természetű legénynek ugylátszik nem ízlett a tisztességes munka, mert folyó hó 4-én éjjeli három társával együtt átszökött az osztrák határon és ott egymásután négy üzletet fosztottak ki s a lopott dolgokon megosztoztak. Mintegy 15 mifliő korona értékű hol mit hoztak magukkal és azokat Tiszalö- j kön akarták értékesíteni, de a csendőrök ! elfogták őket, mert nagyon gyanúsnak tartották a legények viselkedését. — A csendőrök át akartak velük menni osztrák területre, hogy ott lefolytassák a nyomozást, azonban az osztrák határőrség,, dacára, hogy osztrák állampolgárok vagyoni érdekeiről' volt sző, akadályokat gördítettek az átutazás elé. Igy a négy betörőt visszahozták és bekísérték a nyíregyházi kir. ügyészségre. Valószínű, hogy diplomáciai uton fogják elintézni a nyomozás lehetővé tételét. — Angol hócipők és sárcipők érkeztek minden nagyságban és formában, javításokat elfogad a Hungária Cipőáruház, Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon interurbán 195. Káldor Zsolna; Bihari Magasabb táncakadémiája (a házban) Jáva, Tango Milango, Balett, színpadi táncok stb. Beiratkozni lehet Szigeti Miklós szinházi titkárnál. Jakobovits-tőzsde