Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-06 / 251. szám

1923. november 6. A belügyminiszter Nyíregyházán. intim társas ebéd a Korona, kistermében. — Rakovszky ivánné a nyir egyházi úrhölgyek közölt. Nyíregyháza, november 5. Saját tudósítónktól . , , j _ { A Rakovszky Iván belügyminiszter, Nyjr cgyháza város nemzetgyűlési képviselője nejével együtt vasárnap reggel érkezett autón Nyíregyházára, A belügyminiszteri és nejét dr. Kállay Miklós főispán látta vendégül. A miniszter, látogatása mind(en politikai vonatkozástól mentes, tisztára magánjellegű, mindazonáltal ezt a kedvező alikaimatinem akarta elszalasztani, hogy az iránta rendíthetetlen ragaszkodással Viseltető. szeretett választóinak reprezentán saival ne töltsön el néhány órát bizalmas meghitt beszélgetésben. Epen ezért a miniszter, vasárnap délben a Korona kisLer,mében 40 terítékes ebédet ajdíott, amelyre meghívta az ő válasz tóközöns égének képviselőit. A társas ebéden dír. Kovács Elek, Miklósy István,, Risszer János, Barla Sándor, Kovács András (Jánosbokori;, fieduty, Henrik,, jdlr. Sasj Szabó László, Énekes JJános,, dr. B.ernstein Béta, Ivohn I. Ignác ós Estók Károly. mondottak pohárköszöntőt. Rakovszky íván válaszolt a toasztokra és megköszönte az azokban megnyilvánult ragaszkodást. A miniszter délelőtt templomban volt délután pedig néhány, látogatást telt Ma este részt vesz az agarászbálon és a holnapi nag folyamán utazik vissza a fővárosba. , Teadéluian^i városházán, 'Nyíregyháza város női társadalmának és jótékony egyesületeinek vezetői vasarnap délután fél hat órára a városháza nagytermébe gyűltek össze, hogy. a város nemzetgyűlési képviselőjének, a belügyminiszter; hitvese előtt tiszteletüket kifejezzék. Az örömök szerzésében gazdag, az érzést szép külső formába önteni tudó asszonyi szivek és kezek munkája melieg szalonná varázsolták át a városháza nagytermét. Az elnöki emelvény előtt iszinpompás szőnyegen három asztalka áll melyeknek teriléke a kegyelmes asszonyra vár. Vele szemben, a térem másik felén hosszú asztalok roskadoznak a hölgyek ajándékai alatU A teret fehér teritékes asztalkák töltik be, melyek mindegyi kén egy-egy cserép, ciklámen teszi barátságosabbá s otthonosabbá a hivatalos helyiséget. Három hatalmas pálma s a hosziszu asztalok végén két szépmivü ezüst kandeláberben egő gyertyák lobogó fénye árasztanak kellemes hangulatos képet. S ebben a miliőben várnak a jótékony ságban soha meg nem fáradó hölgyek a nagymélLósiágu asszonyra, hogy szereLelük ós tiszteletük egy sugarát ő is megérezze). üt óra 50 perckor megnyifik a nagy, terem ajtaja s betép rajta a szeretettel Várt vendég. Dr. Bencs Kálmán polgármester fogadja ü/dlvözlő szavakkal a kegyelmes asszonyi arra kérve, hogy érezze magát oly jói, mint amilyen szeretettől várták a város hölgyei. S a város hölgy közönsége nevében hófehér. dusszirmu krizanténum csokrot nyújtott át a kegyelmes asszonynak. — Bemutatkozások után a társaság elfoglalja helyét s másfél

1 órán ál a legkellemesebb hangulatban telik el a teadélután. Buo&uzás előtt őszinte érdeklődléssel intéz egy-egy kérdést a kegyelmes aszszony a jótékony egyesülelek vezetőihez & szemmel láthatólag jól eső figyelemmel hallgat a feleletekre, hiszen azokkal a hölgyekkei) beszél, akik ugyanazt a munkát teljesilik e város falain belül, melyet ő végez példás buzgalommal nem egyszer a geszti kúria szegényei körében, távozása kor még egy -egy. meleg szemsujgjár kiséri az ajtóig s ugy tetszik, hogy e város hölgyei mélyen a szivükbe zárták a lelki finomsággal, bájjal ékes kegyelmes aszszonyt | u! ,, L,j LENAU SZONETTJEI. (3-ik közlemény.) VII. A szél hangja. A mély vadon sötét álomba dobban. Levél se mozdul: restek a fuvalmak hordozni virág illatát... és hallgat a lomb-madár s a békák a habokban. Csak egy bogár, mint álomszikra, lobban az álmon áthintázva és a gallyat fölgyújtva... s bűbájos álomhatalmak ringnak csöndittas lelkemen, titokban. Halld ! hirtelen szellő sóhajt a fákról s elhívnak a kedves álomcsodáktól — valaki megszólalt, komoly, a hangja ! A fölriadt lélek megáll a szélbe — és mintha az édesatya beszélne fiának : »Gyertek, hagyjátok abba !« VIII. Az eső hangja. A szelek elfeküdtek a nagy pusztán. Az ördögszekérnek oly lomha szárnya, oly holt, minthogyha köbül volna vágva — Csak a vándor ruhája sepri aztán. Az ég és föld egymás karjába hullt tán — Nincs láthatár, csak a ködöknek árnya, mint két barát, kiknek közös a járma s Enyém

1 s Tied elvész a kín borúltán. Most megfut az ördögszekér magától, aztán hevesen leszakad a zápor, mint hangos válasz, mit egy. néma gond vár. _ A vándor hallja az eső zúgását, a viharvert ördögszekér bugását — , s oly, bánatos lesz, hogy, semmit se mond már \ IX.. A harangok hangja. A sima tó a széltől meg se pattan — a havas, a fenyők, a szirtek, öblök, a glecserek — felhők zúgnak fölöttök ! — tükröznek a vizekben hasadatlan. Hallom : a holt levél zörög alattam s hallom, amint a mélységekbe röpköd a legkisebb kő, melytől a ködök közt megfut a zerge, ha a vadász moccan. Halld csak! harangszó, távoli harangszó! a bánatkeltő és a bánatoltó... S alpesi tehenek legelnek ottan. Ez a csengés ügy tetszik, mint a béke, mely, a földről visszarepült az égbe már abban az első Paradicsomban. X. A gyermek hangja. v Alvó gyermek ! óh csönd ! ebbe az arcba akár a Paradicsom visszatérne... Ugy mosolyog, mint angyalok zenéje s ajkát körüllengi a menny nyugalma. I i : V Hallgass, világ, te hazugság fuvalma ! Hangod az igaz álmát meg ne sértse ! Oh hadd hajoljak álmában föléje, elmerülve ismét a régi dalba... A gyermek nem is sejtve, ki van ottan — sötét hangokkal már meg is áldott tán, jobban, mint a patak a holt vadonban. Szívemben óh! mélyebb honvágy borong most mint mikor permetez a csöndes pusztán s a hegyeken túl sírnak a harangok. Gulyás Pál. 3 r El Debrecenben egy költő, aki a legnemesebb lelkek közül való. Gyermekkora óta a magyar kultura és az egyetemes emberiség érdekeit szolgálja. Csöndes merengő lélek. Nőies finomsággal lehelli ritmusát, de az egész költészete alapja férfiasan egységes és határozott. Igazi egyéniség : egy két sorából azonnal ráismerni. Idealizmusát a világháború és a forradalmak rémségei sem törték meg, sőt inkább megedzették. Végigküzdötte a Nagy Háborút s a végén német harcmezőn francia fogságba került. Aki beszél vele, nem is sejti gyönyörű szép, okos, nagy kék szemeiből, halk szavából és görnyedező alakjából a hőst. Ez az ember nem értett soha az élet vásári tolongásához ezért lemaradt a kontárok vonatáról. De ez az ember bízik az Idő és a Gondviselés igazságában, ezért nem siet. Egyéni életét belekapcsolta a változatlan Időbe. Most végre, nagy unszolásra, kötet alakjában nyilvánosság elé lép. Hisszük, hogy Nyíregyháza szivéhez öleli azt, aki egész Magyarországot szivéhez ölelte. Fogadják szívesen testvéri gá lyáját, mely felvesz mindenkit, akinek szivében romlatlanul virágzik a Természet és az Emberszeretet! A neve : Juhász Géza. Juhász Géza verseiből. (A "»7"estvér gályák« készülő kötetéből.) KLÁRI. Nagy szemei borongó csillagában egy távol ég édes fájdalma rezgett — és így dalolt: »Idegen itt a lábam, világ, s nem ízlelem meg ért gerezded.« Tejhabból Isten s rózsa, lágy Sziromból formálta, hogy emberfölötti, gyöngéd szépsége szökkenien e földi romból zenitre, hol sugárzik az öröklét. Ott lebegett: fényes, tavaszi felhő, — alant a tágas mindenség morajlott s mint lepke aloéra szállt zizegve !' ! f J a Halál. Körhaja mint karcsú ernyő nyilt szét; e sáros léggömbből kihajlott s alámerült a végtelen vizekbe. & a Kereskedők és iparosok figyelmébe. A vegykisérleti állomás igazgatója felhívta a kamara figyelmét arra, hogy az 1895. évi XLVI. t. c. védelme alatt álló mezőgazdasági termények, termékek és cikkek, így a tej és tejtermékek, állati és növényi zsirok, zsiradékok, olajnemüek, továbbá gabona-, liszt- és az ebből készült lisztnemüek, méz, paprika, általában vető és fümagvak helyszíni ellenőrzése során arról győződött meg, hogy az érdekelt iparosok és kereskedők a kérdéses anyagokra vonatkozó — különösen ujabban megjelent rendeleteket egyáltalában nem ismerik, és ebből kifolyólag léptennyomon beleütköznek a törvényes intézkedésekbe és rendelkezésekbe. Épen ezért fentidézett t. c. hatálya alá helyezett cikkeket előállító és forgalomba hozó kereskedők, illetve iparosok figyelmét felhívjuk azon rendeletek számára, melyek nem ismerete legtöbb kíhágási eljárásra ád okot és alkalmat. Ezek a 27.100—1922. IX. B. számú F. M. rendelet a turófélék és gomolyasajtok készítésének és forgalmának szabályozása tárgyában. 28.000—1922. IX. B. 1. számú F. M. rendelet: A leveskészitmények, levesés ételízesítők gyártásának és forgalmának szabályozása tárgyában. 83.000—1922. M. E. számú rendelet: A fűszerpaprika feldolgozásának és forgalmának szabályozása tárgyában. 54.600—1921. IX. B. számú F. M. rendelet : Az ecet- és ecetsavfélék forgalmának szabályozása tárgyában. 26.555—1922. IX. B. számú F. M. rendelet: A kávéfélék far-