Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-28 / 270. szám

l923. november 28. Megkezdődött a nagsr karácsonyi vásár JtöiiiiíIMÉX SZÍNHÁZ. divat és?u Jtóssátoan Zrinyi Ilona utca 3. (Csengeri ház) Telefon: 381. Telefon: 384: | a következő mélyen leszállított árak mellett. Noi és fáili harisnyák: Női kötött harisnya 2.950 K Női kötött barna és fekete 8.500 K Női harisnya cérnázott minden szinb. 14.800 K Női harisnya, selyemfényű cérnaflór 18.500—23.500 K Női harisnya, selyemfényű mouslin 21 400-22.800- 24.000 K Női harisnya, fátyol, fekete és min­den szinben 26.350 K Női harisnya, la fátyol, fekete ... 29.650 K Féjfi soknik minden szinben ... 2.400 K Férfi gyapjú soknik 5.000—6500 K Férfi magas harisnyák 19.650—36.000 K-ig Női reform nadrág minden szinben 14 800 K Női és férfi fehernomäek: Hímzett női ingek 18.000 K Női ing és nadrág grl schifon .. 52.000 K „ „ „ „ „ batiszt .. 56.000 K Női kötött csikós és sima divat­mellények 68.000 K Női himzett batiszt zsebkendők 2.000—3.600 K Férfi színes frencs ingek 2 gallérral 29.500 K Férfi színes sephir ingek 2 gallérral 36.000 K Férfi színes sephir ing, kemény mell, 2 gallérral 38.000 K Férfi szines gyapjú flanel ing 2 gal­lérral 42.000 K Férfi fehér pické mellű ing 32.000—36.000 K Férfi szines rövid alsónadrág 18.500 K Férfi szines sephir alsónadrág ... 23 500 K Férfi fehér köpper hosszú nadrág... 30.000 K Férfi nyúlszőr és velour kalapok, nyakkendő külön­legességekben óriási választék! — Angol hócipők és sár­cipők érkeztek minden nagy­ságban és formában, javításokat elfogad a Hungária Cipőáruház, Nyiregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon interurbán 195. HETI MŰSOR: Igazgató : Heltai Hugó. Az előadások kezdete 8 órakor. Kedd : Vö''ös malom. Szerda: Othello. Csütörtök : Mintha álom volna. Péntek : Mintha álom volna. Szombat: Mintha álom volna. Vasárnap délután fél 4 órakor : Leányvá­sár, Vasárnap este 8 órakor: Mintha álom volna. OTHELLO. Tragédia 5 felvonásban. Irta : Villiam Shakspere*. Fordította : Szász Károly. Szinre kerül a Városi Színházban folyó hó 28-án. Irta: Bihari László, a Városi Színház tagja. Shakspere ! Te nagy lélekbúvár, többet adtál az emberiségnek ; »Mintsem bölcs el­métek álmodni képes« (Hamlet I. felv. 5 szín) és mégis mennyivel maradtál adósa az emberiségnek. Adtad az életet, de nem magyaráztad az értelmét. Hs mégis sokkal többet adtál, mint sok elméleti ember, elmé­leti filozófus, mert a filozófia csak akkor érték, ha termékenyítőleg hat az emberi lé­lek fejlődésére. A szárazon elmondott filo­zófia csak a hivatottak számára érték. A művészet van hivatva arra, hogy a nagy godolatokat a szivén és a szenvedélyeken keresztül a néphez eljuttassa. Ez a művészet ereje! És ez Shakspere ereje! Kinek filozó­fiája tehát értékesebb, mint akár Kant, akár Darvin filozófiája. Ez az oka annak, hogy Shakspere a biblia után a legelterjedtebb könyv a világon. Az emberi szellem fejlődésének, a nemzeti és vallásos érzésnek nincs hatalmasabb fáklyavivője, mint Shakspere s amig szeretni és szenvedni tu­dunk, amíg lesz ember, aki örülni tud az életnek, sirni az elveszett kedves sírjánál, amig a haza fogalma szent lesz : addig együtt sirunk, jajgatunk és nevetünk Shaks­pere alakjaival. Shakspereről vajmi keveset tudunk. Bi­zonyos csak kettő van az ő életéből : e két szám 1564. és 1616. Aki nem ismeri e kor erkölcseit és szokásait, aki nincs tisztába e kor írásának dagályos stíljével, az ne nyúljon Shaksperehez. E két szám mindent megma­gyaráz. Hiába akarják Shakspere nagyságát kisebbíteni azzal, hogy darabjaihoz a mesét mástól vagy hagyományokból szerezte, ez­zel csak még nagyobbá válik. Az teljesen mindegy, hogy Othelló meséjét az olasz Gá­raldi Cinthio-tól vagy Chappuys francia for­dításából vette. Ott feküdt élettelenül a gyé­mánt éveken keresztül s nem látta meg senki, mig varázsvesszejével ő nem érintette és csodás életre nem keltette. És Othelló életre kel s szemünk előtt izmosodik. Gyö­nyörű, hogy e forró vérű, már erkölcsökben és szokásokban élő szerelmes rövidlátó és nagy lelkét mint töri össze Jago, a gonosz­ság főpapja. Micsoda pompás ellentét, a derék, a becsületes, de nem okos Othelló és a nagyszerű, de gaz Jago. Az egész darabnak a nyitja Othelló jellemzésében van : nem okos. De hőszerelmü : nem könnyen gyanús. De ingeredve, féltésben dühöng. (V. felvonás.) Amit Jagó Othellóból alkot; annak magva Othelló természetében van. Az Ot­hellóban rejlő kételyt : tudattá emeli. A da­rab kezdetén szinte hallani, hogy itt a vul­kán ki fog törni... dübörög... mint a tá­voli ágyúdörgés. Elfojtott hangok a gyűlö­letről, előléptetésről ugy hatnak, mint a ten­ger mormolása vihar előtt. Mikor fellép Ot­helló már-már tombolni kezd a vihar, de a nemes már parancsoló fellépése, mely le­néz minden kicsinyes civódást lecsendesíti. A törvény tisztelete, feltétlen hódolata a kor "^Shakespeare nevének írása így is helyes. S^erk iránt csak emelik e jellem nagyszerűségét. Othelló nem gondolkodik. Impresszio­nista. Ösztöne után megy és cselekvéshez van szokva. Ebből következik, hogy nem megfigyelésből, hanem bizalomból él. Desdemónába helyezett bizalma — az élete. Jago pedig itt támadja meg. Othelló nem ismeri a lélek ama rejtelmeit, hol a jágói szenvedélyek születnek. De ezen nem lehet csodálkozni ; hiszen Jago ugy mutatkozik mint a becsületesség, önzetlen, élettapaszta­lattal telt, csupa tisztelet és odaadás feljebb­valója iránt. Desdemóna olyan, mint a lovagias Shakspere majdnem minden nője : földön já­ró angyal. Desdemóna öntudatlanul hurkolja nyaka köré a kötelet. Minden óvatosság hiányzik belőle, bizalma határtalan. Nem védi magát: nem tudja elhinni, hogy a férje bizalma megingott. Desdemóna olyan gyön­ge és üde, mint a harmatos virág. Egy an­gyal, ki végtelen odaadásával, gyöngédségé­vel megszégyeníti Othelló büszkeségét. — Othellóban az eszmény : Desdemóna! Leg­nagyobb zavarában ő is Jagohoz fordul, ki­ben minden gazság, bosszú és a hideg szá­mító értelem összpontosul. Talán emberben ez nincs' meg, de az életben megtaláljuk azo­kat a szenvedélyeket, melyekből Shakspere nem egy eszmét, hanem magát a fogalmat adja. Nem egy féltékeny, hanem a féltékeny ült szemünk előtt. — Desdemóna — milv felséges — meghal szerelméért felvilágosítás nélkül ; Othelló megkapja e felvilágosítást, de ugyanakkor látja irtózatos tévedését. — Ezért nagyobb Desdemóna, mint Othelló, mert tisztán maradt szerelme nem ingott meg Hiába a legnagyobb, a legszentebb érzel­meknek — mondja boldogult emlékű Beőthv Zsolt a Tragikum-ában — ha túllépik a megengedett természetes vonalat, szenved­niük kell. Nagy "érzelmeknek — mondja to­vább — a nagyságukért kell szenvedniök. Shakspere oly nagy művész volt, hogy a dráma e tragikus befejezéssel is meg­nyugtatólag hat. A gyilkosság feledésbe megy, mert hisz Othelló maga is áldozat: — sőt Othelló éppen a gyilkosság és öngyil­kosság által válik tökéletessé. Othelló — a mű — olyan, mint egy kis patak, mely rohan a végzete felé. Rohan... magába szivja a többi patakokat... útjá­ban kiönt..., fákat és életeket sodor el... majd folyóvá izmosodik, mely haragjában mindent elsodor... s végül mint terhes fo­lyam, a maga súlyát sem bírja. Feltartózha­tatlanul rohan... rohan az örök enyészeté­be, — a tengerbe — a halálba ! Holnap, szerdán este Shakespeare Othello-ja kerül szinre. A' címszerepet Bi­hari László, Jágót Ács Józsejt, Desdemo­nát pedig Nagy Erzsi kreálják. Általában az egész szereposztás kitűnő. Miniha álom volna, Erdélyi Mihály, és Barna Izsó nagyszerű operettje egész Budapestet lázba hozta. Heltai társulata csütörtökön mutatja be szép kiállításban s a fővárosi sikeren felbuzdulva péntek, szombat és vasárnapra is műsorra tűzte. Nagy Anci, Puskás Ilona, Máthé László, Deák Gyula, Helényi Ferenc, Ács József és Sarlay Imre játszák a főszerepeket s igy az operett sikere biztosítva van. MOH? 9 Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Cs latl flefoa: 819. — Mtholy tofcrfoat MS. AjiaJja i«JAt kéfKllményfc »ibstaralt áo kárpitosmaakilt. Sálé, ebédlő, trUiob«, cialom, íe&sysxobit, bftrbatorakbaa ís •ryéb batorokba* legnagyobb Tálairt^k.

Next

/
Thumbnails
Contents