Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-25 / 268. szám

4»43. november -5. J ÜÍ MWÉ íL Óriási pánik Bukarestben. Felrobbant két tüzérüteg lőszerraktára. — Egész nap tartottak a robba= nások. — Husz ha<ott rengeteg: sebesült. Erdélyből jött utasok elhozták nekünk a bukaresti lapokat, melyek beszámolnak a mult héten a román fővárosban történt óriási robbanásról. A robbanás megresz­ketette az egész várost és detonáció ereje visszhangzott az egész környéken. Hama­rosan hire terjedt, hogy a robbanás Bu­karest erődéiben történt és pedig a Dom­nesti és Bragadiru erődlökben elhelyezett 16. és 17. ütegeknél. A robbanás nyomán Bukarestben óriási, szinte leírhatatlan pá­nik keletkezett. A robbanás ereje elhatolt a főváros belső negyedébe, a fényes üz­letnegyedbe, ahol a nagy áruházak hatal­mas kirakattáblái kivétel nélkül megreped tek. A városban a legfantasztikusabb hi­rek keltek szárnyra és a többek között magyarok támadásáról is beszéltek. Ugyanaznap délben tizenkét óra felé .megismétlődött a robbanás. Az egyik erőd kigyulladt és hatalmas lánggal égni kezdett olyan erővel, hogy oltásra gondol­ni sem lehetett. A második robbanás az erődökben elhelyezett lövegeknek egész tömegét repítette a környékre a szélrózsa minden irányában. Az erődl környékén elterülő tanyák és községek lakóin páni félelem vett erőt. Senkinek az élete nem volt biztonságban. A szerteröpködő lövedékek pusztu­lással fenyegettek mindenkit, aki közel­ben tartózkodott. A robbanás színhelyét nem is lehetett megközelíteni. Este hat órakor ujabb robbanás történt, amikor ki­gyulladt Bukarest közelében lévő Dom­nestí erőd, ami tűzveszéllyel fenyegette magát a várost is. A robbanások következtében 20 em­ber életét vesztette és igen sokan súlyosan megsebesültek. Magyari imre londoni kirándulása. Világjáró, híres magyar zenészekről sokat hallhattunk, sokat kisért a hir,,, sze­rencse, dicsőség és gaz'diagság ily utján. Ezek mellett valóban keserű csalódás ér­te a Debrecenben oly népszerű, de egyben országos nevű Magyari Imrét, aki zenéka- } rával az ősszel Londonba utazott s most ' súlyos küzdelmek, megpróbáltatások után érkezett haza: a londoni zenészek tiltako­zása következtében nyilvánosan nem szerepelhettek sehol. Magyari Imrét egy Kádár János nevű régebben Angliában élő magyar vállalko­zó beszélte rá a londoni útra, aki fényes Ígéretekkel s még gróf Szapáry László lon­doni nagykövetünk állítólagos érdeklődé­sével keltett® föl Magyarinak és társainak jiekibátorodását. Magyariék különben irásos szenződést kötöttek Kádár Jánossal s csak ezután indultak a nagy útra, amely Bécsen, Lipcsén, Rotterdamon át Lonldb­nig vezetett. Londonból megérkezésük után egyenesen Liverpoolba vitték őket, ahol az ottani muzeumhan Tordai, a ki­váló magyar tudós tartott felolvasást Rá­kócziról. Ennél a felolvasásnál működött közre először angol földön a budapesti (^IIHIHIIIIIIin!!!'l!M!!!l!'i:ii!IIIIII;!llll!!l!l]l!l!llllill!lll!llll'l!;iill!!i!l!ll!lllll!l cigányzenekar, magyar nótákat játszott nagy hatással és végül óriási lelkesedés mellett előadta a Rákóczi indulót is. — A felolvasás után Magyariék visszatértek Londonba, ahol egyelőre várták a jó sze­rencsét.. Az első csalódás akkor érte őket, amikor Kádár János közölte velük, hogy elmulasztotta előzetesen kikérni az an­gol munkaügyi miniszter engedélyét, a mely nélkül a magyar zenekar nyilvános helyen egyelőre nem játszhat. De meg­nyugtatta őket: legyenek csak nyugodtan, mihelyt a miniszter megjön, azonnal megszerzi az engedélyt. — Erre azonban csak nem került a sor. Magyariék már nyugtalankodtak s el is keseredtek, mivel mindössze két izben zenéltek: Szapáry grófnál estélyen. Eleinte az első héten még megkapták Kádártól a szerzőidlésben bizto­sított 75 fontot, de a negyedik héten már. kezdte halogatni a fizetést, végül fizetés helyett elvitte őket a Grafton Gallery Club-ba, — amely London egyik legelő­kelőbb társadalmi egyesülete. Itt játszot­tak Magyariék elsőizben kizárólag londoni emberekből álló társaság előtt, de a produkciójuk mindössze csak 2 óra hosz­szat tartott, mert a rendőrség közbelépett IÍ]|IIIIIUIIflllllllll!linUIMI!M!nil(V>IIHIIIII!l*!If(UlllS!IIIin(!ll(lf(lllliniSIIII!lll[lll1 és hivatkozva arra, hogy a magyar zené­szeknek nincs működési engedélye az an gol munkaügyi minisztertől, felszólította őket, hogy hagyják abba a játékot. E kinos meglepetés után még egviz­ben ugylátszott, hogy a szerencse nap­jai bekövetkeznek, játszhattak Magyariék Londonban egy estélyen, melyet az ottani chilei főkonzul adott és amelyen megje­lent az akkor Londonban tartózkodó svéd király is. — Ezért a működésükért a főkonzul 105 fontot fizetett — Kádár Já­nosnak, a zenekar menezserjnek,, — aki továbbra is adós maradit a zenekarnak a szerződésileg kikötött 75 fontjukkal. Teltek-multak a hetek s Kádár csak nem fizetett, sem a zenészek fel nem lép­hettek többé nyilvánosan. Aggódtak itthon maradt családjukért s november 8-án megjelentek a magyar követségen, hogy érdeklőüljenek: nem történt-e fordulat ügyékben. Ekkor a követség egyik hiva­talnoka további felvilágosítás nélkül visz­szaadta a megérkezésükkor átvett útleve­leiket azzal, hogy huszonnégy órán be­lül induljanak haza. Csalódottan s bizony anyagiakban so­kat nélkülözve, letörve készülődlek már most a hazautazásra. Kádár János csak Zürichig látta el őket pénzzel. Azzal ál­tatta őket, hogy Zürichben majd egy megbízottja fogja átadni a szükséges ösz­szegeket s 45—45 fontot budapesti meg­bízottja utján máris átutalt a zenészek hozzátartozói részére. Zürichben persze senki sem várta őket s végül is a rend­őrség vette oltalmába a megszorult mu­zsikusokat, elhelyezte őket egy szállodá­ba, amelynek a tulajdonosa a szállodai költségeken felül 600 frankot adott át ne­kik egy ötvenfonfos esek ellenében, ame­lyet még Londonban aldiolt nekik az egyik , estély után Szapáry László gróf. November 12-én érkezett meg Magyari Imre zenekara a kudarcokkal leli Iondíoni kirándulásból. Itthon megtudták azt is, hogy a fe­leségeik sem kaptak sfcmmit és hazugság volt Kádár Jánosnak az a kijelentése is, hogy budapesti megbízottja utján 45fon­tot utalt ki családjaik részére. Igy végződölt a debreceniek ünnepelt prímásának és zenekarának nagy terve, próbálkozása. A csalódott zenészek már most ügyvéd utján s a külügyminiszté­rium révén szeretnék legalább az anyagi i kárpótlást megkapni Kádár Jánostól, ha I már erkölcsi sikerükről nagyrészben le kellett mondaniok. Saját érdekében ©selekss&ik mindenki, ha beMCT^ése előtt okvetlenttl megtekinti a 2 ekeiy, Győri és Morva! cégnek" igyírepyfcázány Va$ Adám-ufca 5. szám alatt dúsan felszerelt raktárát, ahol minden vevő megtalálja a számítását és előnyösebbon vásárolhat, mint bárhol. I 5J 1 1 Nagy Váls'SztékS Bundákban, valódi dánbőr kabátokban, raglánokban, téli kabátokban, angol szövetből 1 készült öltönyökben, sport és breches nadrágkülönlegességekben, gyermekruhákban stb. H | Főüzlet: HKislzoloac. — Fióküzletek: Losonci, G-yör, j IlilltflIllilllHUll Balszerencse kísérte a debreceniek ünnepelt prímásat.

Next

/
Thumbnails
Contents