Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-24 / 267. szám

1029. november 524. jnjw IJ [, mfífBSn Iskolák, nőegyletek, cserkészek ápolják az elesett hősök nyíregyházi temetőjét. Még októberben értekezletre hívta a város polgármestere az egyházak, iskolák, jótékony egyletek vezetőit. Ezen az értekezleten a hősök sírjának gondozását tárgyalták. A tanácskozás alapja a népjóléti miniszternek az a rendelete volt, a mellyel TelTiivta a város polgármesterét, hógy az iskolák, egyházak,, egyesületek vezetőinek bevonásával alakilsa meg a hősök sírjának gondozására ügyelő állandó bizottságot. A városházán összeülő értekezlet a bizottságot készséggel megalakitotla és elnökévé Sexly Jüanból, jegyzőjévé - Kollonay Zoltán felsőkereskedelmi iskolai Lanárl, a cserkészcsapat parancsnokát választolta meg. Az értekezlet tagjai kimondották, hogy a sirok gon|dbzását az egyes tanintézetek é

s egyesületek • készségesen vállalják. Mindjárt be is jelentették, nogy az ág. ev. főgimnázium cserkészcsapata 1(X), Vöröskereszt Egylete 100, összesen 200, a felsőkereskedelmi iskola cserkészcsapata és Vöröskereszt Egylele összesen 100, a polgári fiúiskola cserkészcsapata és Vöröskereszt Egylete 201), a kir. kath. főgimnázium 50, a nőipariskolá Vöröskereszt Egylele 50, a Leányegylet 20 sir rendbentartását, illetve gondjozásál vállalta el. A hősök terhelőjének" rendbentartásához anyagi támogatásit nyújt á népjóléti miniszter is. A sirok rendbentartásának felügyeletével, irányításával Hajdú Mihály népgondlozó hivatali főtanácsnok van megbízva. A népjóléti minisítep szervei gondoskodinak ti hősök temetője -útjainak remiben tartásáról, a sipok löldniunkálatának elvégzéséről, ugy, hogy a vállalkozó ^iskolák, egyesüfeuek teendője főként a kisebb gonldlozás, rendezés, ddszités lesz. A Nőegylelek nem közvetlen munkával, hanoin pénzzel járulnak hozzá a sirok jókarban tartásához. Az értekezleten megalakult bizottság felkérte az akcióban való részvételre a többi iskolákat és egyesületeket is. A polgári leányiskola 100, az Evangélikus Leány egylet 20 sir gondozásit vallalta el. Megelégedéssel adíunk hírt a hősök temetőjének rendjét és szépségéi biztosító szervezkedésről, mert már évekkel ezelőtt felvetettük azt az eszmélj hogy az akkor elhanyagolt sírokat az iskolák ifin sásía .hozza. rendbfe. *" A románok már átadták Kötegyán állomásit. Hogy „ürítették ki" aZ állomási épületeket. — Nagyszalonta mellett nagyobb területeket kaptunk vissza. — Hirek a határról. i A napokban zajlott le az a tárgyalás, melyei kötegyán állomás átadása. tárgyában folytattak. A románok Ivölegyán I allomásba már annyira befészkelték magu i kai, hogy azl hitték örökös lesz ottani f tartózkodásuk. Sőt ott építkeztek is. — ! Nagy volt aztán a meglepődésük, amikor a határkiigazitő bizottság az állomást épületeivel együtt rtfagyar területhez csatolta vissza, Hosszas tárgyalást provokált az azóta odaépilett faépütetek becsülése is. A nagyváradi állomás főnök egy Jonescu nevü CFR főhivatalnoka az épülete» kért a magyar hatóságoktól 10 millió leit kövelelt. Végre is sikerüli a románokkal millióban kiegyezni. Jellemző azonban, hogy a románok az épületeket leszerelték. A padlózatokat lelszejdilék. — Mindent az ismert recipe szerint. Sőt újítottak is, mert Kötegyán állomáson tul már a síneket, vállókaL is felszedték. Nagyszalontától nem messzire a határkiigazitő bizottság nagy területet, mintegy 80 tanyát is magyar területhez csatoh vissza. Most a tanya lakossága, a régi tradíciókra tekintettel, községgé akarja magát fejleszteni. Az uj községnek az oltani lakosok Kisszalonta nevet akarják adni. Ilyen irányban már dieputációziak is a belügyminisztériumban. Ismét kiulasilollak érkeztek a minapáI pan magyar Ler,üleire.

; Ugyanis a románok odaát elrenyhék, hogy .a lanilók roI mán nyelvből különbözeti vizsgál tartoznak lenni. A vizsgára utaltak nagyrésze azonban elbukott a vizsgán. Ezekel aztán minden irás nélkül vagonokba tették s áttolták őket, román loyalitással magyar területre. A szegény hazátlan magyagyarok, vagy 10 család,, a napokban érkezteűv Kölegyánba. Kiss .János határőrvidéki csendőr a minapában egy csempész asszonyi üldözött. Hogy hamarabb elcsíphesse a kötegyáni. határban lóra pattant. A ló.azonban oláh területre tévedt. Ezt a magyar csendőr észrevette s még ijdlejében magvat terülelre dobta fegyvereit. Ennek ellenére • is a románok vitézül elfogták. Hosszas I tárgyalás után azonban mégis átadták Kötegyánban. A csempész asszonyt azonban J ők — noha tehették volna — nem fogták el. Futni hagyták. f, J ;; . 1 Az odaátról jövők sokai beszélgetnek a román fascista mozgalomról is. A román terület bihari részén a mozgalmat egy Farkas nevezetű volt polgármester irányította. Öt és segítőtársát, egy volt ezredest azonban a románok lefülelték, Bukarestbe harcolták őket... (m. j) no '*

K" Nern kérnek az angolok a többnejűség törvényéből f:*rjh?z menni, de nem akad férje. Angliában egy millió nő szeretne Nework. — Angliában több a nő, mint amennyire szükség van. Vagy még egyszerűbben: Angliában egy millió nő nem tud férjei kapni. S felmerült a kérdés, hogy a többnejűség megold'aná-e ezt a problémái. A válasz az, hogy nem. Egy Alaxander Black nevű amerikai író a minap érkezeti vissza Angliából s s egy újságíró őt meginterjúvolta arra vonatkozólag, hogy mi a véleménye a poligamiáról. — Sok érv szól mellette mondotta — de mégsem probléma mégoMjás. — Tudniillik á mai viszonyok mellett lehetetlennek tartom azt, hogy egy férj el tudjon tartani- csak kéL feleséget is. Már egy feleséget eltartani is sok nehézségbe kerül. — Amellett számolni kell a pszichológiai 1110 ment uniókkal is. Kötve hiszem, hogy sok nő akadna,, aki férjét hajlandó lenne egy másik feleséggel. A poligamia, mint a többnejűség kísérleti állomása, érdekes lehet,, tje a poligamia, mint a fölösleges nők számának ellenszere szerintem csődöt mondana mihMysl meg akarnók valósítani. S erre rájöttek Angliában is, ahol felhagytak azzal a mozgalommal, amely nek az voll a célj^ ftogy Jl tóhbaeiűséget törvényesítse. 0IIIIIIIIIIIW iillllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllt^ ii ¥ y anasy karacsonyi vasar! Sajéf érdekében cselekszik mindenki, ha h <M ItiM íi I _ előtt okvetlenül megtekinti q^*«. I „Székely, Győri és Morvát cégnek" i házán, Ad^m»w«ca 5, szám :

i«latt dúsan felszerelt raktárát, ahol 1 -minden- vevö-'-megtatólja a• sAmitáSát' '#1 ő'W'fQ « e ff b © n vásárolhat, mint bárhol. §= I • fttítiftJl I üany választék: Bundákban, valódi dánbőr kabátokban, raglánol-ban, téli kabátokbag, angol,s^öve^ből i 'késfüH ölWrtyőírbert; sp'ór

t és^breches nadr

ágftülönleges^ stb. 1 Fióküzletek: £|0^0ncz, Mfiregyli&z», Győr. | I Főüzlet: ^^iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiiiHHMiniiiiiiiiiiifiiiiiiiiiiiiiniHiiiinifiiiineiiiiiiiiiiiiiiift