Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-22 / 265. szám

JhfíjBSŰIBÉlK. 1983, november 22. | Megkezdődött 1 a karácsonyi cipnvásár sr S§ eipőüzletében (R. kath. paróchia. Tel. : 351 ) == Női divat angol hócipő .. 63 .000 85 .000 K H= Női divat félcipők minden nagys. 60 .OCOK I N öÍ3 fl mr gL b0 k! zcipö k 65.000 75.000 K == Női magas barna cipők minden QO == nagyságban 8 Férfi boksz Bergst. cipők ÍÍK QH minden nagyágban .. OO.OOOÖÜOOOK OOS K = 60. 000 K = g Férfi sárgabőr strapa cipők.. .. g£ Férfi sárgabőr magas dupktalpu 80 .000 K I «S^ .. 55.000 60 000 K == Gyermekcipők fekete és 11 1 Q =§ barua !20—22 számig .. 1 1.000 1 Ar.OüO K = Gyermekcipők angol rámán varrott Ol = 23—Í6 számig Äl.OCOK H Óriási választék Commers gyárt- |§ jjj _ mányu luxuscipókben . |§ Tisztviselőknek külön árengedmény. A színházi belépőjegy jogosít a birkózáson való részvételre IstaMen és Paul Wegener szerdán az Apollóban. KÖZGAZDASÁG. Ford acéllova vagy a Fordson Tracteur a may gyúr mezőgazdaság szolgálatában. Irta : Lázin S. Béla gépgyári műhely-főnök. F. hó 7-ikén a Szabolcsvármegyei Gaz­dasági Egyesület meghívására, az egyesület és az érdekelt gazdák mintegy 20 tagjával kimentünk a debreceni m. kir. állami gazda­sági akadémiai birtokára, hogy ott Ford acéllovát, a Fordson tracteurt munkában megláthassuk. A kirándulásnál az én szere­pem az lett volna, hogy a gyakorlati ember jobb belátásával is kisérjem figyelemmel a gép munkáját s adjak szakszerű tanáesokat a jelenlévőknek. Megérkezésünk után már az állomáson értesítettek arról, hogy az acélló előző napon, vezetője hanyagsága folytán befordult egy árokba, összeroncsolta kezelőjének lábát s ő maga is súlyos defektusokkal a gépész műhelyben fekszik. Persze bennünket, akik a szántás bemutatására mentünk, igen lehangolt e hír, de beérve az akadémiára, kárpótolva éreztük magunkat, látva a szíves fogadtatást, amely­ben Halász akadémiai tanár ur, majd dr. Varga Kálmán igazgató ur részesített. Egy kis előlegezett tanításuk után a gyönyörű bir­tokot tekintettük meg, ahol táblánként ko­csinkról leszállva áhítattal hallgattuk Halász tanár urnák értékes előadását, különösen a magnemesités terén elért fényes eredmé­nyeiről ; majd a dohánybetegségekről. Végül a gyönyörű tehenészetet és szarvatlan juh állományt néztük meg, s a csodás felszerelés rend és tisztaság látása, a sok szíves tanács és magyarázat, látható jóleső érzést váltottak ki a jelenlevőkből. Vendégszeretetüket azzal tetőzték be az akadémia urai, hogy szemle utunk befejeztével az akadémia gyönyörű ét­termében ebédre vendégül hivtak meg ben­nünket, ahol elsőnek dr. Varga Kálmán ur, az akadémia igazgatója köszöntötte fel a vendé­geket, s kérte, a gazdákat, hogy a magneme­sités országos érdekű munkájában legyenek segítségére, elsősorban a szomszédos gazdák azáltal, hogy az akadémia birtokán nemesí­tett elit magvakból csere utján keressenek vele és tanári karával kapcsolatot s ők ké­szek bármikor tanácsaikkal, még levelező­lap utján is ellátni a gazdákat, s bármilyen kérdésben szívesen állnak a gazdák rendel­kezésére. Ezt a ritka szépségű és önzetlen megnyilatkozást Szalánczy Bertalan kormány főtanácsos, a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület elnöke köszönte meg meleg sza­vakkal s az igazgató ur szép és nemes mun­kálkodására s a kiváló tanári karra ürítette poharát, majd utána Bogdán Ferenc föld­birtokos mondott megható köszönetet a be­mutatottak és előadottakért, melyen különö­sen Halász akadémiai tanár szép előadását méltatta. A nagyszerű ebéd után hazautaztunk s hazajövet több gazda sajnálkozását fejezte ki afelett, hogy nem láthatták az acélló mun­káját, s számítgatták, mibe is kerülhet egy hold szántás az acéllóval stb. Mindezeket hallva, indíttatva éreztem magam ezen is­mertetés megírására, másrészt honorálni akartam a szíves meghívást, amelyben a Sza­bolcsvármegyei Gazdasági Egyesület része­sített. Meglehetősen nehéz lesz az amerikai reklám gavallériával és nem kicsit ígérő Fordson prospektusokkal szemben, egy tárgyilagos kritikával az acéllovat meztelenre vetkőztetni ; de én nem akarnék abba a jó­hiszemű hibába esni, amiben volt az akadé­mia Fordson tracteur előadója, aki egy gyö­nyörű műszaki akadémikus előadást tartott nekünk a gáz útjáról, a gyújtásról, a gép ütemeiről stb.-ről, mert ebben az előadás­ban legfeljebb én gyönyörködhettem talán legjobban, de a gazda, akit egészen más ér­dekelt, annál kevésbbé. Mert a gazdát nem az érdekli, hogy hogyan jut a gáz a henger­be, hogy megy végbe a gyújtás stb., hanem érdekli elsősorban, <s különösen azt érdekli, aki vásárolni akar egy ilyen gépet, hogy mit vesz, mit kap a , pénzéért s a befekte­tett tőkéjét hogyan gyümölcsöztetheti s a vásárlandó gépet mily hosszú időn át tudja kihaszonélvezni. Tehát első és nagyon fon­tos kérdés az amortizációs idő : mert az a gazda, akinek még nem volt géperejű szántó gépe, tele van aggodalommal, mert hallja egyik-másik szomszédjától, hogy az ő gép­ekéje most itt tört el, most ott tört el, s hogy mennyi sok-sok millióba kerül annak a javítása, már ez is elegendő ahhoz, hogy a vásárló kedvét elvegye még a gépszántás gondolatától is. /. Az amortizációs idő szempontjából nagyon fontos tudni a következőket: Miből van a gép készítve ? Mint már előzően elvittem a gazdát ab­ba a műhelybe, ahol a Fordson eke készül, megírtam, hogy kiváló minőségű Vanádium acélból készülnek mindazon részei, amelyek különösen a munka folyamata alatt a robba­nási periódusnak vannak kitéve, mint például a forgattyús tengely, a hajtórudak, továbbá a csavarodási igénybevételnek kitett részek közlőmütengelyek, járókeréktengelyek, kor­mánytengely, fogaskerekek, ez utóbbinál kü­lönösen fontos a szakadási szilárdság a fo­gaknál stb., mig a forgattyusház és hengerek igen jó szilárdságú öntött vasból készülnek Tehát az anyag, amiből készül, minden kri­tikát kibir. Hogy némi kis fogalmat nyújtsak e kiváló Vanádium acélról s annak sajátsá­gairól, csak annyit, hogy a fentebbi alkatré­szek már a verseny miatt is, hogy mentől kevesebb ideig legyen munkás által megmun­kálva, éppen olyanra lesznek az alkatrészek öntve, illetve sajtolva, amilyennek csaknem megmunkált állapotában lennie kell, tehát az alkatrrészek legnagyobb része megmun­kálatlanul marad a kiöntés után és pedig elsősorban azért, mert a Vanádinm acél az A színházi belépőjegy jogosít a birkózáson való részvételre öntés utáni hirtelen hüiés következtében egy különös féleségű kérget kap, amely felületein keménnyé, belsejében pedig puhává teszi az acélt, s éppen ezen külső Kemény rétegénél fogva óriási rugalmasságot kap, s így nagy dinamikai hatásoknak tehető ki. Ezen kiváló jó tulajdonságánál fogva tudják a fontosabb alkatrészeket oly kis mértékben összehozni, hogy nagy erőkifejtő képessége mellett lóerő önsúlya 50- 55 kg. Tekintettél azonban a Fordson tracteur könnyűre méretezett motorjára, amelynek erőkifejtése magas percenkinti fordulatszá­mában rejlik s ez a nagy fordulatszám van óriási befolyással az anyagfáradásra ugy, hogy figyelembe véve a gép kiváló jó acél­anyagát, s elképzelve egy ideális karbantar­tást egy ügyes gépkezelővel, aki nagy gon­dot fordít arra, hogy a gép akár üzemben, akár üresen való járásnál (állóhelyzetben s amikor csak a motor jár) tul ne lépje fordu­latban az ökonomikus határt s megadják a kellő mennyiségű és minőségű olajat s mindj­ezen ideális állapotot mérlegelve, belátásom és tapasztalatom szerint — mert itt szárnitáp sok nem jöhetnek figyelembe a gép élet­tartama illetve az amortizációs ideje ó év, mely idő alatt a gép teljesen kifárad s ezután már csak ócskavas s ha mégis oly jól úszta volna meg a munkában eltöltött 5 6 évet, hogy még mindég mozog, ekkor a gép már csak a gépészmühely állandó disze, semmi egyéb. 2. Mennyi az a szántási teljesítmény, amelyet a gép naponkint könnyen elvégez, s mennyi az üzemanyag fogyasztás, teljesített holdankint, mennyi a kiszolgáló személyzet bére teljesített holdunk int ? Azt tudjuk, hogy minél könnyebbf a fajsúlya a cseppfolyós robbanó anyagnak, annál nagyobb a dugattyu négyzetcentinlétei jére gyakorolt explosio hatása, vagyis köny­nyebb fajsúlyú anyagnál nagyobb erőt fejt­hetünk ki a géppel, kevesebb tüzanyag mel­lett, mint nehezebb anyag és több töltés mel­lett, tehát láthatjuk, nogy az olcsó benzin, vagy petróleum a legdrágább üzem. Lássuk, mit teljesít, mennyit óránkint, milyen mélység mellett és átfogó szélesség mellett. Ezen adatok mind gyakorlati adaton s nem egy teoretikus számítás adatai s ne­künk ez a fontos, nem az, amit papíron fo­gyaszt. Az általam végzett mérések adatai a következő képet nyújtják : Középfinom minőségű, illetve fajsúlyú petróleumból a gép elfogyaszt katasztrális holdankint 16—17 kg. petroleumot, mai napi ára ab Nyíregyháza 1700 korona kilogram­monkint, elfogyaszt katasztrális holdankint 1.6 kg. Vacuum-féle úgynevezett Mobil É. olajat (ezen gépnek ez felel meg leginkább} 1 kg. Mobil É olaj ára 9200 korona. Elfo­gyaszt a gép katasztrális holdankint 0.20 kg. benzint á kg. 4500 K, minthogy a gep állandóan 92—95 C mellett dolgozik, elpáro­logtatott katasztrális holdankint 12 liter vi­zet. Mennyi idő alatt ? Nem a legideálisabb, nem is a legrosz­szabb szántási lehetőségeknek megtelelő idő­járás mellett teljesített óránkint 2 testű »Oli­vér« rendszerű ekével 0.4 katasztrális holdat 80 centiméter átfogó szélesség mellett 23­26 centiméter mélyen. Ezen teljesítmény 2 ekevezetővel (betanított béres) volt elérhető, mert ha csak 1 ekevezető szánt egész na­pon át, ez a 'teljesítmény rovására megy (el­fárad stb.). Teljesítményünket ugy értük el 2 ekevezetővel, hogy amíg az egyik veze­tett 5—6 fordulón át, addig a másik pihent s viszont. Ilyen körülmények között elesik az ebédidő, reggeli- és uzsonna-idő, mert mig az egyik 5—6 fordulót csinál, ez bele­telik 1 órába, s ezalatt a másik pihen is, megebédelhet is stb. (ezen a kérdésen 1 em­bert megtakarítani nem érdemes már az arnor tizáció rövidsége miatt sem). A két ekevezető mellett természetesen szükséges, hogy na­ponkint a gépész is kitekintsen a táblára

Next

/
Thumbnails
Contents