Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-22 / 265. szám

4 J vfnRYIEÉK uaa—maa u mii BM aai—BMi 1923. november 2. Házépítés és állami hitel A! »Lakásépítő külön tevc.enység«-ről szóló törvény végrehajtási utasítása iy, végre megjelenvén, ha még az ezévi tél is elmaradna, bizony lehetne házakat is építeni. Nemcsak az évszakok ilyen mostohák azonban, hogy az őszt követi és a tavaszt megelőzi a tél, hanem még a »L. K. T.« törvénye sem oly kegyes az épittetőkkel szemben, mint aminőnek azt első pilla­natra elgondolni jogunk lenne. Magunkfajta ember ugy képzelné, hogy lakásínség lévén, minden erővel elo kell mozdítani az építeni szárudlékozónak, lakásépítő lehetőségéi. Az államhatalom­nak módjában áll azt is kimondani, hogy az az épület, amelyre a kölcsönt adta. nemcsak abban a részében az ővé, amelyet a kölcsöntőke kitesz, hanem még zálogul leköthetné, á birtokos tulajdonában lévő részt is. Ha így logikus, akkor nem érthető hogy miért kell még a lakáshivatal rendel­kezésére bocsátani, a létesített lakások­nak egybizonvos részét? Hiszen elég volna laz is, ha a most még bérlő ,a magalak'ását elhagyva, abba költözhetnék az,, akivel a háztulajdonos megegyezik. Végtére, egy uj lakás megépítésével, megszaporodott eggyel a lakások száma!! Miért ne lehetne ennek az uj ház építőjének minden, a hitel anyagi részét tul nem haladó kedvezményt nyújtani, amikor ő börzespekuláció he­lyett házba fektette a pénzét?!! A törvénynek, ezeket az apró kellemet lenségeit nem tekintve, bár ezek kiküszö­bölendők lennének, az állami hitejt igény­bevétele nem megokolatlan. A házépítés megkönnyítésére való az állami építési hitel és az építéssel kapcso­latos és az 1921: LI. t. c.-ben foglalt s azl 1923: XXXIV. t. c.-kel kibővített adóked­vezmény. A hitel az építési tőke 160 százalékáig terjed, öt évre szól évi 20 százalékos ka­matozás mellett. Az adózásban jelentkező kedvezmény, 30 éves adómentesség, ugy az állami,, mint a községi adók alól, valamint 'a kincs tári haszonrészesedésnek megfizetése alól is. —i Igaz, hogy e tekintetben eltérők a vélemények, mért még a szakavatottak sem tudnak kellő felvilágosítást aldjni, hogv kell-é hát fizetni az uj ház bérei után u kincstári haszonrészesedést,, vagy sem? — Egyet azonban biztosan lehet tudni. Azt, hogy az, aki nem a saját pénzén épít,, ha­nem igénybeveszí az állami "hitelt, az,, a kincstári haszonrészesedés fizetésétől ment. Ezt ki lehet olvasni a vonatkozó sok-kok paragrafusból. De az már kétes, hogy az is ment-é ettől, aki az állami hitelt igénrybe nem veszi? Amikor a Pénzügyminiszter ur Nyír­egyházán járt, az volt az Ipartestület ké­relme hozzája intézetten, hogyaz uj épü­letek^ i a kincstári haszonrészesedés meg­lizetése alóhis mentesítse, mert nem épií senki, hogyha a bérjövedelemnek negye«? része már előre is lefoglaltnak mondható:. Igy a házépítés nem volna rentábilis, már pedig ma alig akajdjna olyan bolond, aki a rentabilitást is számba ne venné, ha ház­építésbe kezdene. Megnyugtató kijelentést nyertünk. Csak a gyakorlatba nem ment még át ez a rendelkezés, amely azonban,, állítólag, az 1923: XXXIV. t. c.-ben már benne lenne. Node, ami késik, nem múlik és hi­hető, hogy az építési előmozdítására ed L dig megteremtett kddJvező lehetőségek, ia gondolkodók figyelmét, az építésre is reá terelik. A fővárosban a körutak megnyitása, a Belváros szabályozásakor, elég volt a 30 éves állami adómentesség biztosítása arra, hogy addig soha nem látott építési tevékenység fejlődjék ki. Azért, mCrt ez az egy mentesség is rentabilitást bizto­sított az ingatlannak. Ma? Az akkorival szemben még a községi adómentesség, sőt az építéshez ál­lami hitel is biztosíttatik. Hiba, hogy a hitel kamatlába az uzsorahitelt másfél­szer is túllépi, pedig ez semmivel sem megokolt. De ebből csak azt kell látnunk, ; hogy a törvényhozás nem bizott a ma- i gyar korona sorsában. Minthogy pedig" a j hitel ; valorizálatlan«, egy kis börzejáték­ba invitáltatnak törvényileg azok, ' akik építeni szándékoznak. Azonban jövedel­mezősége a játéknak előreveti fényét, ma­gából a törvényből és annak Végrehajtási utasításából. A játék tehát nem va-banque, ha még a törvényhozás sem bízik sajál pén­zünkben? Elég szomorú, de igy van. PisszOT János. , A színházi belépőjegy jogosít a birkózáson való részvételre Nyíregyháza, november 21. Saját tu­dósítónktól. Amint ,az előrelátható volt, a furfan­gos Radoszta József teljesen nyomtalanul eltűnt üldözői elől. Hogy Sikerült-e ne­ki kibújni a gyűrűből, az még nem holtbi­zonyos, annyit azonban mindenesetremeg, állapithatunk, hogy az eddig eltelt idő épen elég volt arra, hogy Radoszta átjus­son a haláron. Az eddg beérkezett jelentések sok fan­I tasztikumot is tartalmaznak, annál keve­sebb azonban a pozitívum bennük. Az ál­lamrendőrség bűnügyi osztálya a legelső perctől kezdve a leszélesebb körű intézke­déseket meglette a szökevény kézrekeri­tésére s ha ez nem fog sikerülni, igazán csak a körülmények szerencsétlen összeját szásán és a rendelkezésre álló anyagi esz­közök fogyatékosságán múlik. Itt emiitjük meg, hogy a szökés rész­leteiről tévesen informáltak bennünket, amennyiben Radoszta nem a Véső-utcai kőkerítésen át menekült, hanem a szom­szédos Barth-ház tetején és Karner-há.-7 udvarán át a Zöldlség-térre, ahol nyoma ve szetL i í; I v-1 j SfíHIR Amikor Ugyanis reggel 7 órakor az előirt egy órai sétára kiengedték Rajdtoszta 'Józsefet az udvarra, a börtönőr állandóan mellette volt. Radoszta látszólag busán sétált, de félszemmel jól megfigyelte a menekülési lehetőségeket. Az udvarnak a szomszédos Barth-ház felőli oldialán ház­magasságú tömbbe van rakva a rendőr­ség hivatalos helyiségeinek egész téli tűzifa készlete hasábokban. Ebez volt tá­masztva az a bizonyos létra. Radoszta pil­lanatnyi elhatározással felkúszott a lét­rán a farakás tetejére, onnan a Barth-ház ra, majd a Karner-ház egyik mellékhe­lyiségének tetejére, innen leugrott az ud­varra és kiszaladt a Zölldség-térre. A kul­csár nyomban utána 'mászott, de nem bírta utolérni a fürge Radosztát s ké­sőbb idősebb ember létére nem merte megkockáztatni a háztetőről való leug­rást Miután az államrendőrség udvarának Véső-utcai kapuja állandóan zárva van, v fellármázott őrségnek a Vay Ádám-utcai kapun, tehát nagy kerülővel,, volt csak módjában üldözőbe venni a szökevényt, aki ezalatt egérutat, s egyúttal behozha^ tatlan előnyt nyert . , A Rudapestre kiterjesztett nyomozás i ezalatt, szenzációs eredményre vezetett. A' ! már megkerült és a »Futura« tulajdonát képező két írógépen kivül nyomára jöttek a »Victualiá«-tól, dr. Mandiel Jenő és dr. Szőllőssy Pál ügyvédektől ellopott Írógé­peknek is. Radoszta valamennyit a VI. Ró zsa-utca 80. szám alatt lakó Szántó Mór műszerésznek adta el, inégpedlig minden esetben a lopást követő napok valame­lyikén. Szántó Mór a többi Radosztával évek hosszú sora óta üzleti összeköttetés­ben állott, Józseffel azonban csak ez. év­ben ismerkedett meg, tíle vele szemben is bizalommal viseltetett. Szántónak a jóhi­szeműségét bizonyítja az, hogy az írógé­peket csak bizományba vette át, azokra felpénzt adott s az összes budíapesti iró­gépkereskedőket értesítette arról, hogy milyen gyártmányú gépje van eladó. A »Futura« írógépjeinek eladásánál pedig, amikor a lapokból megtudta, hogy Nyír­egyházán irógéplopás történt, azonnal je­lentést tett a rendőrségen. A »Victualiá«-tól ellopott Continen­tal® gépet Radoszta április 6-án aidlta efi Szántónak 150 ezer koronáért, ez eladta a »Continental« gyár képviseletének 250 ezerért, itt kijavították s így került 320 ezer koronáért a Haecker és Társa sopro­ni cég birtokába. . i i A dr. Mantíiel Jenő ügyvédtől ello­pott »Adler«-gépet hiájus 10-én vette meg Szántó és eladta Garzó N. székes­fővárosi kereskedőnek. A dr. Szőllőssy Pál ügyvéditől ellopott »Secor« gépet 400 ezer koronáért vette meg Szántó,,, aki 800 ezerért adta el Wittenberg 'Zoltán budapesti műszerész­nek. Ez a gépet kijavította és most 1 mil­lió 500 ezer koronáért kinálta eladásra. — Ez a gép már itt van Nyíregyházán, mijj a többiek lefoglalására megtörtént az in­tézkedés . Meglepő olcsó gyermek Tip-Top formájú angol varrott fekete chewreaux M ff f cipók Á mig a készlet tart 18—22 számig 19.000 K 23 — 26 „ 22 000 K karácsonyi ajándéknak leioicsil). 28.000 K 26.000 K \ 40 000 K Teveszőr comodcipők lehajtós bőrtalppal magas csattos ezenkívül comodcipők többféle szí­nekben sarokkal 32.000 K Lichtenberg Sándor cipöüzletében,. Rom. kath. parochia épület. Talefon szám : S51 Csütörtökön este fél 8 órakor a színházban Vy*Jtf* ­pr mrm rfyi ^ MM ttíMÜl' JL OEZIiagpáf dljbirkozása. Aki megváltja jegyét a színházba, érvényes annak a birkózásra. Radoszta József nyomtalanul eltűnt. Minden intézkedést megtettek a kézrekeritésére. — negkerült mind az öt ellopott Írógép.

Next

/
Thumbnails
Contents