Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-21 / 264. szám

1823, november 21. JSTy

xryidék, 5 KÖZGAZDASÁG. Ford acéllova vagy a Fardson Tracteur a ma\ gycf mezőgazdaság szolgálatában. Irta : Lázin S. Béla gépgyári mühely-főnök. A szállóigévé vált mezőgazdasági többtermelés egyik legfontosabb kelléke a tökéletes talajmüvelés. Hogy mit jelent az úgynevezett gépszántás a terméseredményben, arról a gazdaközönségnek meglehetős tapasztalata van. Mielőtt azonban foglalkoznék a mezőgazdaság e nagyon fontos eszközével, reális képet akarok nyújtani arról, hogy hogyan hasonlítható össze a gyárüzem a mezőgazdasági gépüzemmel s éppen ezért a fenti címmel csak később fogok foglalkozni, teszem ezt azért, hogy a mezőgazdát elvigyem abba a komoly gyárüzembe, amelyből kikerül ez az acélló, amely felé a gazdák ma oly nagy érdeklődéssel tekintenek, ahol a munkás harca folyik a géppel, s a gépé a teljesítménnyel s így reménylem, könnyebben meg fogják érteni, miként párosul a gyáros érdeke a mezőgazda érdekével, sőt ez utóbbi különösen az agrár Magyarországnak nemzetgazdasági érdekével is. Kétségtelen, hogy minden többtermelés az állam hasznára van s igy csak helyesielhet>jük mezőgazdáink nemes buzgalmát, amelyet e kérdés terén kifejtenek. A mezőgazdasági termények a mezőgazdasági életnek csak egyik tényezője, nem szabad tehát megfelejtkeznünk a gazdasági élet másik főfaktoráról, az iparról ; mert a mezőgazdasági többtermelés ezzel képez egészet. Napjainkban sokat beszélnek az emberek emelkedett munkabérekről, s nem arányosan emelkedett munkaproduktumról s éppen a munkabér és produktum harca szülte pár év alatt azt, hogy. a gyárüzemekben a gép munkája vette át az emberi munkát annyira, hogy egy bizonyos munka darabot, amelyet még békében egy nagyon ügyes tanult munkás készített el alapos gonddal azt a munkát ma egy betanított munkás gépen 14 rész idő alatt készit el, sokkal precízebben és csinosabban. Természetes, ehhez a lendületet az adta, hogy a gyárak igyekeztek a folytonosan eme] kedő munkabérek és anyagárak mellett oly ratíonális gépekkel és eszközökkel felszerelni magukat, hogy az emelkedett munkabérek mellett is ugyanolyan részesedést húzhassanak befektetett tőkéjük után, mint az olcsóbb munkabérek idején. Egész verseny indult meg néhány év alatt a gyáraknál minél praktikusabb szerszámgépek és tökéletesebb eszközök berendezkedése körül s minél jobban tökéletesítették a szerszám gépeket, annál kevésbé kívánta meg a gépen előállított munka, előállítójának szakképzettségét ugy, hogy a tanult kiváló szakmunkás kénytelen ma a gépiesen dolgozó betanított munkás kategóriájába lépni, amely ugyan a produktum javára szolgál, de nem mindenütt, mint például nálunk Magyarországon, ahol az úgynevezett akkord munka nincs mindenütt bevezetve, a képzettebb és tanult munkás sem produkál többet mert ebből neki anyagi haszna nincs, mig az iparilag fejlettebb államokban, ahol a munkás a teljesített munkája után kapja munkabérét s nem a munkában eltöltött ideje után, természetesen a produktum is nagyobb, anélkül, hogy a termelt munka minősége vagy csinja megsinylené azt. Amerikában és az egyes iparvidékeken az a tisztult felfogás kezd lábra kapni, hogy a munkás által termelt munkamennyiség, ha elérte a szokásos napi átlagot, nem a mundás akkord diját szállítja le a gyáros, hanem mert többet készített, még prémiumot is kap érte. Természetesen, ezzel kezdik megváltoztatni azt a konzervatív felfogást, hogy a munkabér függjön a munkások számától és a munkára szánt tőke közötti aránytól, csökkenjen, ha a munkáslétszám emelkedik s növekedjen, ha a munkások létszáma esik. Alert ha az amerikai és német iparvidéki többtermelési gondolat fog bennünket is áthatni s azok példáit követjük, akkor a munkás munkabére az általa termett munka határától fog függni, emelkedni fog, amint a munkája határa emelkedett s esni fog ha az esett. Ekkor nemcsak a munkást barátkoztatjuk meg a többtermelés gondolatával, de a többtermelés nem szállóige lesz, de való ság, amellett az országot közgazdaságilag is egyensúlyba hozhatjuk, s egyben a legszebb szociális gondolat alapkövét raktuk le, amely gondolat nem lehet közönyös ma egyetlen gondolkodó magyar előtt sem. Amerikában, ahol a betanított munkás és gépek harca folyik, ahol a fentebbi munkabér-rendszer honosodott meg, hogy a munkás-a gyárossal eddig vitte a versenyt, amig a munkás munkája határával legyőzte a gyárost (bekövetkezett a' tulprodukció) ezen tényt a »Ford«-gyár hatalmas teljesítményével fogom igazolni. Ezelőtt mintegy 15—20 évvel Detrouit-ban kezdték gyártani a nálunk is igen előnyösen ismert »Ford« automobilokat, a gyárosnak, Heinry Fordnak azon gondolata alapján, hogy az idő pénz, tehát minden embernek gépkocsin kell járnia, szerkesztett egy könnyű, kiváló jó anyagból egy nagyon olcsó autó típust, amellyel néhány év alatt ugy elárasztotta Amerikát, hogy a csecsemőtől az aggkorig ma minden 3-ik amerikai emberre jut egy Ford-autó. így természetesen a termelési határ el volt érve, s a munkás farkas szemet nézett a gyárossal, mire az amerikai ötlet, élelmesség s a verseny meghozta újszülöttjét az úgynevezett Fordson-Tracteurt, vagy ahogy Amerikában nevezik : »Ford« acéllovát. Heinry Ford előbbi kitűnő gondolata mellett ez is méltóan foglalja el helyét, mivei ezzel a gondolatával olyan mezőgazdasági eszközt teremtett, amely nemcsak időt, munkát s igy pénzt takarít meg, de mindnyájunk jólétének forrását, a föld több termésének célját tűzte ki feladatául: Ismét megindult a munka, a munkás és gyáros versenye, csakhogy az acélló az automobillal szemben nemzetgazdasági szempontból nagyobb reményekkel indult útnak s láthatjuk, hogy az acélló fényesen megállta helyét, ugy, hogy ma Amerikában alig van még egészen kis gazdaság is, ahol az acélló kedvelt szerszám ne volna, s remény van rá, hogy pár éven belül ezzel is elérkezünk a termelési határhoz. Hogy ezután mi következik, azt csak Heinry Ford tudja. Hogy milyen keresett és kedvelt lesz a kis acélló nálunk, Európában, előre nem tudjuk, egyet azonban tudunk és pedig azt, hogy a mai leromlott koronánk mellett nekünk nagyon drága. Drága pedig azért, mert nagy az ára, s kicsi az élettartama, az ugy nevezett amortizációs ideje. Mindemellett megvan a maga előnye is az európai szántógép tipusok fölött s ezért hiszem, mert automobiljukkal is konkurrálni tudtak az európai autó-piacon, dacára az erősen fejlett európai autó-iparnak. S mindezt semmi másnak nem köszönhetik, mint kiváló acél anyaguknak, az úgynevezett Vanádium acélnak, amely anyagból az acélló készül s amely anyaggal az európai anyagok nem vehetik fel a versenyt. Ugyanis a »Ford« acélló, amely szerint szántógép, mint cséplőgép, mint vontató teher-trakteur, mindezen univerzális alkalmazhatóságánál fogva még azon előnnyel is bír, hogy lóerőnkint az önsúlya 55 kg., mely suly eredmény csak a fentebb ismertetett Vanádium acélnak tudható be, mert csak ezen anyag képes ilyen kis mértékben, ilyen suly mellett, ilyen erőkifejtésre. Hogy hogyan versenyezik hát e gép az emberi és állati munkával a mezőgazdaságban, az alábbiakban ismertetem. (Folytatása következik.) Ästa Wilsen és Paul Wegener szerdán az Apollóban. Apolló Mozgó [November 2l>én és 22-én, szerdán és csütörtökön Mesteri rendezés! jj Klasszikus játák! Vissza a tengerre filmdráma 6 felvonásban. Főszerepben: Paul Wegener és Asta Nilsen. Első eset, hogy egy filmen játszik a német klasszikus filmgyártás e két reprezentáns nagysága. Előadások kezdele 7 és 9 órakor. Diadal Mozgó. November 19-én és 20-án, hétfőn és kedden 7 és 9 órai kezdettel , Arany kígyó dráma 4 fJvonásban. A címszerepben Helena Makowska. November 21-én és 22-én, szerdán, csütörtökön Rablólovag Meglepő olcsó gyermek Tip-Top formájú angol varrott fekete chewreaux fi ffV tm CipOE mig a készlet tart 18—22 számig 19.000 K 23—26 „ 22.000 K karácsonyi ajándéknak legolcsóbb. Teveszőr comodcipők lehajtós 28.000 K bőrtalppal ... 26.000 K magas csattos 40.000 K ezenkívül comodcipők többféle színekben sarokkal 32.000 K Lichtenberg Sándor cip&izletében, Rém. kath. parochia épület. Telefon szám : 351 ÉRTÉKPAPÍROK vételét és eladását gyorsan, olcsón' és pontosan bonyolítja le Or, Marton Gyula és Tsa értékpapirkereskedő és bizományi irodája za, Budapest, Bercsényi ucca 2. sz. Zoltán ucca 12. szám. Telefon: 230. Telefon; 90-20.