Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-21 / 264. szám

J JSfiÍESIDÉK. 19á3 november 21. Az építkezési szabályrendelet enyhítésével könyiti meg Nyíregyháza városa az építkezést. A péntek délutáni közgyűlés tárgyalja a módosító javaslatot. Nyíregyháza, november 20. A' Nyirvi­dék tudósítójától. A háború előtt alkotott építési szabály, rendeletek szigorú intézkedésekkel bizto­sították a városok gyors kiépülésében könnyen mellőzéssel fenyegetett esztéti­kai és tűzbiztonsági szempontokat. Nyír­egyháza is hat építési körzetre osztatott be és az építkezési szabályrendelet szigo­rúan körülirta, hogy mit szabad és mit «era az egyes építési körzetekben. így a Város szivében, ,az első körzetben a sza­bályrendelet nem tűri földszintes, házak' építését és a boldog békében a város ä büszke lendület érzésében kimondhatta a szabályt, hogy itt és itt csak emeletes há­zat szabad építeni. Az építkezésieket a ha­tóság gondosan ellenőrizte s magának az építési engedélynek la kiadlása is alapos megfontolás tárgya volt és huzamosabb időbe került, Jött azonban az építkezé­seket felfüggesztő világháború, majd a forradalmak és a nagy gazjdlasági meg­rendülés. Az építkezési kedv, lehetőség a minimumra csökkent, majd teljesen ki­apadt, növekedlett a lakásínség,, szigorúbb és szigorúbb lakásrendeletek születtek meg s nem akadt építtető. Ilyen körülmények között a hatóságok kötelességszerűen igyekeztek lehetőleg mindent megtenni az építtetésre irányuló jószándék felébresz­tésére s ez irányban a kormány is nagy; körültekintéssel, és ma már,, hála Isten­nek, mondhatjuk,, bizonyos sikerrel tet­te meg intézkedéseit. Ezek közül nem 1 utolsó jelentőségű az az intézkedés, amely a békeévek lehetőségeihez képest szigo­rú lakásépítési szabályrendeletek fokoza­tos enyhítésére irányult. Nyíregyháza vá­ros már 1920-ban és 1923-ban módositotH ta a lakásépitkezési szabályrendeletet s igyekezett megkönnyíteni ia polgárságnak az házépittetést. Most tovább megv a vá­ros az enyhítés terén s a péntek délután tartandó képviselőtestületi közgyűlés tár­gyalni fogja a mérnöki hivatal és az állan­dó építkezési bizottság által elkészített és a szakosztályokban döntésre került javas­latokat. Dr. Plank Gyula másod aljegyző, az építkezési szabályrendelet előadója/ké­résünkre ismertette a módosítás lénye­gét. Ä 1 szakosztályok javaslata szerintiiem lesz szó magának a szabályrendeletnek módosításáról, hanem az enyhítést tar­talmazó eddigi s a most 'életbe léptetendő rendelkezéseket az építkezési szabályren­delet függelékeként kezelik. A' függelék egyelőre 1924. év végéig marad érvényben s. amennyiben a viszonyok javulnak, új­ra a régi szabályrendelet lép életbe. Ideiglenes építési igazolvány Az uj intézkedések szerint ezentúl ki­sebb építkezéseknél a terveket nem 'két, hanem három példányban kell kiállí­tani. A 1 helyszíni szemlélet után az egyik' példány ott marad s így a szemle után ideiglenes igazolványhoz jut, ugy„ hogy — termszetesien teljes felelősggel — nyom­ban megkezdheti az építtetést. Az 'igazol­vány kiadása előtt az építtető nyilatkoza­tot ír alá, amelyben kötelezően tudomásul veszi az ideiglenes igazolványban körül­irt mozanatokat és azt, hogy ha az épít­kezési szabályrendeletben foglalt kötele­zettségeknek nem tesz eleget, ideiglenes igazolványa érvénytelen. Az ideiglenes igazolvány nagy mértékben megkönnyíti az építkezést, mert eddig legalább is tizen­még3 r napot vett igénybe az igazolván ki­adása s ezalatt az árak olyan nagy mérték­ben emelkedhettek, hogy az illetőnek el­ment a kedve az építkezéstől. Idleiglenes igazolványt, ismételjük — csak kisebb sürgős tatarozásoknál, átalakitásoknál kap az építtető, egyébként ezentúl is tanácsi tárgyalás alá kerül az építés ügye. Vert falból is. A függelékbe iktatott módosítás értel­mében a harmadik övezetben — Uj szőlők — az ötödik és hatodik övezetben — Er­zsébet liget környéke, Oszolok — vert fal­ból is lehet építeni, de 'ebben az esetben a szigetelő lemez beépítése kötelező. jf Földszintes házak A'z építkezési szabályrendelet érteim? bén az első építési övezetben, amely a Kossuth térrel a központjában a város szikét foglalja magában, csakis emeleti házak voltak építhetők. Most megengedi a szabályrendelet hogy ebben az övezetben kivételesen földszintes házakat is építhes­senek, de ugy„ hogy annale iidlej én minden akadály nélkül emeletet j ehessen építtetni ezekre a földszintes házakra. Ha a telő magasabb 91z uj rendelkezés szerint, ha valame' lyik átalakított ház félnyereg tetője a jszom széd ház tűzfalánál magasabb lenne, a régi ház fedele és az uj ház tűzfala közé megfelelő lejtésű zugnyerget kelf építeni, A nádftdelü házak A nádfedlelü házak, amelyeket a haj­dani Nyíregyháza felejtett itten, lassú el­múlásra vannak ítélve a modern várost szem előtt tartó építési szabályrendelet­ben. A módosítás megengedi, hogy a nád fedelű házak fedélzetét vágott náddal való dugídosással javítsák. Borítással va­ló javítást azonban legfeljebb egy négy­szögméteres felületen éliged meg a mó­dosítás is. Gémkötés megengedihelő. A kifele nyíl« ablakok A szabályrendelet mófdfositása ki­mondja, hogy a másiódik és harmadik övezetben kifelé nyíló ablakok is alkalmaz hatók a földszinten. Az első övezetben egyáltalán nem alkalmazhatók vagy csak akkor, ha az ablakpárkány két és fél mé­ter magasan van. A szomszéd kéményé. Az építkezési szabályrendelet ideigle­nesen módosítása tűzbiztonsági szem­pontból kimondja, hogy ha az épülő uj ház, vagy a meglévő ház ráépítés követ­keztében a szomszédénál magasabbra emelkedne, az építtető köteles a meglévő alacsonyabb háznak a közös határvonalon Vagy attól egy méter távolságiban lévő összes kéményeit a saját határfalába köt­ve, a saját kéményei magasságába,, de legalább ís a tűzfal fölé fél méter, magas­ságra f elfalaztatni. Az ulcanév és a házszám A város ezentúl meg fogja óvni az utcaneveket és a házszámokat az eltaka­rástól. Kimondja, hogy épületjavitásoknál homlokzat színezés, íröccsölés után az utcanév és a házszám tágiákat, az eresz­csatornákat és a lefolyó csöveket gondo­san le kell takarítani s az elhomályosított táblákat újra be kell festeni. Műhelyek fanitnyezete A műhelyek famenyezetét ezentúl va­lamennyi övezetben alulról nádajással és vakolással kell építeni. Ezek a főbb intézkedések kerülnek m »városunkban érvényes építkezési szabály­rendelet függelékébe. , — Bokor Judilh-ot a hazai és külföld di kritika egyaránt a legelsők közé so­rozza. A legnagyobb dicséret és elisme­rés hangján szól róla a világ minden kriti­kusa. — December 1-i hangversenye elé ezért nagy várakozással nézünk s azt hisz­szük, hogy az idei saisonban ez lesz az első önálló nagy hangverseny. — Jegyek Ferenczinél. A városok országos kongresszusa a vidéki színészet támogatásáról. A kulturadó kirovásának és felhasználásának módjairól tárgyal a kong­resszus állandó bizottsága. — A vidéki ssdnházak helyzete nem lesz rosszabb. — Várhidy Lajos dr. az uj városi adókról. — 'Azzal, hogy a kultuszminiszter meg vonta a színházak állami szubvencióját, nem éri károsodás a vidéki színtársulato­kat, de hihetőlég a városokat sem,, ame­lyek a múltban is jelentékeny támogatás­ban részesítették színházaikat, fűtés,, vilá­gítás dijának részben vagy teljes tételben Való elengedésével, különben összegsze­rűen igen jelentéktelen volt az állam támo gatása. ugy, hogy a színházak úgyszólván egészen az illető városokra voltak rá­utalva, azok bizottságai gondoskodtak a háztartási budget erejéhez mérten arról hogy a színházak lehetőleg tehermente­sedjenek. Egy-egy színház állami szubven­cióként I—300 ezer koronát kapott a kul­tuszminisztériumtól, amivel egyáltalán nem lehetett segítve, de aminek most publikált megvonásával az állam teljesen az illető városok segítségére utalta a Ad­Nyiregyháza, november 20. Megírtuk, hogy a kultuszminisztérium! hivatkozással az államkincstár nagy ter­heire, megvonta az összes színházak ál­lami támogatását, szubvencionálását,, de ezzel parallel közölte a városokkal, hogy abban az esetb Pn, ha vállalják színházaik intenzivebb anyagi pártolását, a pénzügy­miniszter közölte a városokkal, hogy ab­ban az esetben, ha vállalják színházaik intenzivebb anyagi pártolását, a pénzügy­miniszter hajlandó kincstári részesedés nélküli adólehetőséget biztositani erre a célra a városoknak kulturadó cimén. A kulturadó bevezetésére vonatko­zóan, amelyről elsőként adtunk hirt,, kérdést intéztünk Várliidy Lajos dr.4ioz, a Magyar Városok Országos Kongresszus sának tigazgatójához, aki a következőket mondotta e*ről munkatársunknak: Szerdán és csütörtökön a színházban Magf Elrzsi első felléptével: Tökmag

Next

/
Thumbnails
Contents