Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 248-272. szám)

1923-11-01 / 248. szám

9 Az országos lakásépítő i akció. Aligha hangzott még el szegény megcsonkított országunkban egy ügy körül annyi panasz, kritika és tervezgetés, mint a lakásínség s ennek orvosszerei kérdésében. Ha a mi szegény országunkban annyi bérház épült volna fel az utolsó évek során mint ahány ankét és gyűlés tartatott s rendelet jelent meg a lakásínség megszüntetése és az építkezési kedv emelése érdekében, akkor ma alighanem meglenne oldva ez a rettentően égető kérdés s nem lennének többé vagonlakók és hajléktalanok Magyarországon. E hónapokban végre egy csakugyan komoly lépés történt ez ügyben a kormány részéről s megjelent a hivatalos lap e hó 12-i számában a 138.035. sz. kormányrendelet a lakásépítő tevékenység utján lelkesítendő építkezések alkalmával nyújtandó állami kölcsönök s adómentesség engedélyezése tárgyában. Ez a rendelet' s az e tárgyban már előző leg megalkotott 1923. évi XXXIV. t.-c. Végre komoly formában siet azoknak a segítségére kik a lakásínséget uj építkezések utján orvosolni segítenek.. A törvényes feltételek fent forgása esetén a tényleges építési tőkének 60 százalék erejéig nyújt részükre igen kedvező fi-r évi 20 százalékkal kamatózó, s öt év alatt visszatérítendő.—, állami kölcsönt á ezen félül 30 évi" adómentesség, s a lakbérek után járó kincstári haszonrészesedés elengedése is megilleti az uj épületek tulajdonosait. Nyíregyházán rendkívül nagy érdeklődés nyilvánult meg ezen országos mozgalommal szemben, ami természetes is. Városunk idegen forgalma, lakosságának száma abnormis mértékben megnövekedett az utolsó évek alatt. — Sajnos határszéli várost s fontos határszéli közgazdasági emporiumot belőlünk a trianoni béke, a hazájukból kiüldözött honfitársak igen tekintélyes része nálunk'keresett és talált otthont s ez a körülmény az itteni lakásínséget a végletekig fokozta ugy, hogy " itt még ma is vannak szerencsétlen vagonlakók. Ez a nagy érdeklődés indított minket arra, hogy e fontos kérdésben illetékes helyről eredő szakvéleménnyel is tájékoztassuk olvasó közönségünket s e tárgyban nyíregyházi mérnökökhöz és építészek hez fordultunk felvilágosításért, miután egyrészt szákszerüen fóglalkozriak épitkezésekkel, másrészt ők ís folytatnak tárgyalásbkat ugy az itteni építkezni óhajtókkal, mint a budapesti állandó lakásépítő országos bizottsággal az irányban, hogy a tervezett nagy állami építkezési kölcsönből a nyíregyháziak a város szükségleteinek és jogos igényeinek megfelelő mérvben részesüljenek. Nyert értesülésünk röviden a következőkben foglalhatók össze. Az építési tőke hatvan' százalékáig terjedő 20 százalékos kamatozású állami köls az uj házak adómentessége azon épittetőket illeti meg, kik építkezésüknél tulnyomólag kis lakásokat (négyszobásnál nem nagyobb) nem fényűzési jeleggel s ugy létesítenek, hogy az uj épület legalább fele részben nyíregyházi lakásigényjogosultaknak adassék majd bérbe. — Ez azt jelenti, hogy kölcsönért folyamodhat az, aki épít egy négy-öt szobás uj lakást s ez által most bérelt ily lakását felszabadítja a lakásigénylők részére, vagy az is, kinek Nyíregyházán nincs ugyan bérlakása, de legalább két lakást szándékozik építeni, melyből az egyik bérlakásul fog szolgálni. Aki építkezéséhez kölcsönt és adómentesi séget akar nyerni, annak ezért mielőbb, de legkésőbb f. év végéig folyamodnia kell a JStYÍ

RglDÉK. | lakásépítő áll. bizottsághoz. Kérvényénél sok lényeges formaság mellett — igazolnia kell, hogy a tervezett építkezéshez telekkel s az építési tőke 40 százalékának megfelelő s akár pénzben, akár építési tőke 40 szazaié, kának megfelelő és akár pénzben, akár építési anyag, értékpapír vagy ingatlanban fekvő fedezettel rendelkezik. — A szükséges épitési tőke mennyisége szabályszerű építést terv és költségvetéssel s az államépitészeti hivatal szakvéleményével igazolandó. Ami a kölcsön folyósítását illeti elsősor. ban a pénzügyminiszter dönt a felett, hogy egy-egy város vagy vármegye épitKe^ési szükségletére mennyi összeget képes általában rendelkezésre bocsátani. — E kereten belől a lakásépítő áll. bizottság jelöli ki azon építkezőket, kik kölcsönt kaphatnak. A kölcsönt viszont a pénzintézeti központ folyósítja megfelelő jelzálogbiztositék igénylése mellett s az építkezés előhaladásához mért részletekben. A lakásépítési állandó bizottsággal folytatott tárgyalásaik során azt az információt kapták az eljáró építészek, hogy az akció első sorban a budapesti ily igények kielégítését célozza, azután kerülhet sor a vidéki városokra. Kívánatosnak tartja a lakásépítő bizottság ha mielőbb értesül az itteni jogos kölcsönigényekről, hogy tájékoztathassa a pénzügyminisztériumot az itteni szükséglet mérvéről és ez a tájékoztatás összefoglalva menjen fel, hogy így mielőbb megadassák ré 1913 nove'.nher 1. szére az a keret, melyen belől az egyes építkezéseket az akcó keretébe felvenni tudja. Kívánatos tehát, hogy az építkezők vagy közvetlenül vagy az akciót szervező építészek utján mielőbb kérvényezzék a kölcsönt és adómentességet esetleg ez uton többen öszszeállanak bérház létesítési célra s így még inkább valószinüvé teszik azt, hogy építkezésükhöz ezen igen jelentékeny áilami kedvezményeket biztosítani tudják. Maga a város ujabb kislakások építésére 150 millió kölcsönt kér az akcióból. — Hisszük és reméljük, hogy ezzel az aránytalanul csekély összeggel a kormányhatóság a legtávolabbról .sem látja még megoldottnak a nyirégyyházi lakásínség orvoslásának égeető kérdéseit. A kormány teljes jóakarata az itteni hatóságok intenzív támogatása, de viszont erre képes s építtetni szándékozó polgártársaink talpraesett és gyors közreműködése és tömörülése szükséges ahhoz, hogy ez az akció nekünk is meghozza a maga áldásait s be ne következzen ezúttal is az a sajnos elég gyakori eset, hogy a fővárosi érdekek túlzott támogatása vagy más mozgékonyabb és élelmesebb városok élelmessége és agilitása elvonja tőlünk azokat a segédeszközöket, melyeket ez a város vagy lakosságának túlzsúfoltsága, mint a város politikai és közgazdasági jelentőségénél fogva egyaránt igényelhet. 100 öl hasábfa és 15000 kilowatt villanyáram a debreceni Csokonai-színház szubvenciója Debrecen, október 31. Saját tudóéitónktól. Debrecen város tanácsa legutóbb tár. gyalta a Csokonai-szinház igazgatósának azon kérelmét, hogy a színházat szubven"cionálja a fűtési és világítási költségek magára vállalásával, ami a mult évben 200 öi tuskót és 15000 kilovvalt villanyt tett ki- A tanács a kérelmet kiadta a számvevőségének, amelynek javaslata a következő volt : A számvevőség javaslata A számvevőség a sízinígazgató könyve llési adataiból azt állapította meg, hogy a mult évben 1900000 korona deficittel zárt. A bevétel

1 és kiadás 60 százalékos átlíaköis látogatottságot számításba véve, akkor van egyensúlyban, ha a város vállalja a fűtést és világítást s ezért a számvevőség javasolja, hogy erre a szezonra 100 öi hasábfát és 15000 kilowatt áramot [szavazzanak meg szubvencióként az igazgatónak. Ez a szubvenció ina mintegy 55 millió korona megterhelést jelent a városnak. A számvevőség javaslatában rámutat arra, hogy amikor a város ilyen 'súlyos terhet vállal magára, szükséges,,, bogy kielégítést nyerjenek azok a minimár lis szolgáltatások^ amire az igazgató kötelezve van! azonnal rendezze a várossal szemben fennálló 2 és fél millió korona tartozását és könyvvezetési kötelezettségének tegyen inegfeíelő mértékben eleget, — Egyben javasolja a számvevőség azt ís, hogy a fát csak részlctenkint adják ki, hogy az igazgatót kötelezettségei teljesítésére lehessem szorítani. A' luü'tur tanácsnok ehhez még azt fűzte hozzá, hogy joggal elvárható az ilyen nagyszabású szubvenció után, hogy, az igazgató művészi színvonalon álló előadásokat produkáljon, klasszikusokat adjon, tarbsa meg pontosan az ifjúsági előadásokat és küszöbölje ki a Lasciv diaraokat. A számvevőség javaslala fölött nagy vita indult meg. Zöltf József tanácsnok fezól't először a javaslathoz és a következő, ket mondotta: A színház iizic* A város házipénztárának olyan sürgős rendkívüli szükségletei vannak, hogy azok nem engedik meg a szinigazg^ló .ilyen hatalmas mértékű támogatását.' A' színház különben is üzlet ma már, nem pedig a nemzeti kultúra őrhelye. Ezért javasolta, hogj' a tavaly októberben megállapított 2 millió korona segély összegét valorizálják s az így kijövő 16 millió koronát adják szubvenciónak. Ami pedig a Csokonai szinház nívóját illeti, a müveit közönség egyáltalán nincs megelégedve isiem az előaidbtl darabok, sem az előadások sem peidíig az előadó {személyzet színvonalával. Előre is felhívja a figyelmet arra, hogy a 100 öl hasábfa jóval többe fog kerülni az előirány zott 20 milliónál; ő a város súlyos anyagi helyzetére tekintettel ebbe nem mehet és javasolja a 16 millió korona megszavazását. Schwartz Vilmos nem látja semmi értelmét annak, hogy ilyen horribilis áldozatot hozzon a városi, a 16 millióval már a legmesszebbmenő bőkezű le&z. Különbéi/ Isiem híve a természetbeni szubvenciónak, mert az folyton növekvő terhet ró a városra ezért Zöld József indítványát fogadja el. , Juhasz Ignác teljesen elegendőnek tartja a Zöld tanácsnok által javasolt 16 milliót. Vssáry István tanácsnok azt hangoztatja, hogy az az idő,, amit Zölidl tanácslnok emiitett, a színházak prosperalásánalf ideje már elmúlt. Különben ís ö n«m fogja fel üzletnek a színházat, az szerinte , a nemzeti kultúrát mozdítja elő s ha nem Szubvencionálják, akkor az igazgató nem képesi fenntartani. Ö pedig semmikép sem •ni

ni

n.iri i •• i j ry \ • "

r-rr Ppíltnrtnt/nn délután fél 4 órakor: BSoInág és ggc.xnche UOUlUI lUKUII este 8 órakor: A trónörökös m