Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-12 / 231. szám

JSÍYlRiriOÉK 1923 október 12 eMoaMKesee* Sajtószabadosság. A fővárosi- napisíij ló egyik szélsőséges lapjában gyanúsítás formájában támadás jelűit meg a kormány ellen. Kár volna a szélsőséges harci taktikának kinövéseit komolyan venni, ha cáfolatra sem méltó inszinuációi nem volnának egyben mérgező hatásúak is s ha nem rontanák meg általánosságban azt az ízlést, amelyet a magyar publikum javarészt európai magaslaton álló sajtónk kialakító hatása révén szerzett s nem destruátnák a ma"! gyár sajtómorált is ,mely a múltban a politikai ellentétek nagy harcait csak elvi téren és csak korrekt fegyverekkei engedte megvívni. A sízéiső jobboldali tap ujabb kormányellenes támadása Az Est koncern-nak egy elitélendő, önző túlkapását hasznáfja fel arra, hogy megvádolja a kormányt, misizerint az — horribite dictu — még a inagya rállamvasutak menetrend, jét is hajtandó volna megváltoztatni ennek a íapkoncernnak érdekében és kormánytámogatása fejében. AzíHető lap a kormányt abból az alkalomból gyanúsítja, hogy Az Est lapok érdekeltsége megtiltotta lapárusítóinak más váílalalok lapjainak árusításai. Először is meg kell állapítani az igazság kedvéért, hogy a kormánynak Az Esthez annyira sincsen semmi köze, hogy még csak nemrégiben is sajtórendészeti megfenyitésisei élt a lappal szemben annak bizonyos excesszusai miatt. Hogy jelenleg Az Est-ék helyesli k-e vagy ellenzik a kori máriy politikáját az az o dolguk.. Ettől függetlenül Az Est-lapok minden becsületes konkurrenciát megcsúfoló törekvése és a magyar sajtó egyetem évet szemben tanusi tott illoyáliis magatartása osztatlan elitélést és visszautasítást váltott ki világnézetre, pártállásra és zsurnalisztikái tekintélyre való különbség nélkül az összes ujságvállalatok képviselői részéről. A fővárosi lapszindikátus egyértelmüleg felemelte iszavát Az Est lapok monopolisztikus törekvéseinek létjogosultsága ellen, mert az efféle anyagi túlsúllyal való elnyomás a sajtó kevesebb javakkal rendelkező termékeivel

1 i&zemben, a sajtószabadság elveit csúfolná meg és önző módra való visszaélést jelenténe az államhatalom áltat mindenki számára egyenlőnek adott jog és szabadság terén. De amilyen visszaélés Az Est-lapok szándéka, melyet nem ne vezhetünk másnak, mint egyszerűen sajtószabadóssiágnak, mert a sajtó lobbi tagjának kárára tör, vagy Üegalább is jogosulatlan előnyt akar önmagának, ép olyan isajtószabadosság s még hallatlanabb visziszaélés a nyilvánosság jogával, a másik lap részéről, hogy a közhatalom faktorait is a kormány becsületét merészeli kikezdeni saját maga koholta alaptalan rágalmak terjesztésével a sajtónak végeredményben háziügye kapcsán. Ha komoly puriíikátori szenvedély fűtötte volna a szélső jobboldali lapnak ezt az akcióját, melléje állottunk volna mi is és állt volna mindenki, mert elemi kötelessége mindenkinek a közélet és sajtómorál tisztaságáért küzdeni és ledorongolni a korrupciót, ha ilyen van. Aki purifikál azonban, az ne rágalmazzon. Mindenkinek, akinek politikai fegyverviselési joga van, elvek fegyverével kiállhat a porondra s a leleplezés is jogában áll, sőt kötelessége is az országgal szemben, amely nem maradhat kétségben a közéleti erkölcs nagy kérdéseiben. De tisztességet követet a nyilvános ság és nem hamis vádakat, sem hipokrizist, mert csak igy lálja értelmét a nemzet józan többsége a vélemény megnyilvánulás és terjesztés szabadságjogainak. Megtörtént a szabolcsvármegyei Horthy-inségakció elszámolása. Az inségakció bőséges munkaalkalmat, tisztességes keresetet, a munkaképteleneknek hathatós segítséget biztosított. Akik rideg önzéssel elzárkóztak aw áldozatkészség elől. Nyíregyháza, október 11. A Nyirvidék tudósítójától . A Kormányzó Ur Őfőméltósága állal kezdeményezett mutt évi inségakció anyagi eredményeit a vármegye egyes közsének Horthy bizottságai március hó végén zárták lile. A vármegyei Horthy-bizottság elnöke, dr. Káilay Miklós főispán a számvevőség által felülvizsgált s a belügyminiszterhez felterjesztett számadások adatait most terjesztette a vármegyei Horthy-inségakció központi bizottsága elé. A főispán összefoglaló áttekintést adott a Szabolcsvármegyében kiválóan sikerült mozgalom eredményeiről. Örvendetes tényként állapithatjuk meg — mondotta ä főispán — hogy a Vármegye közönsége a mozgalom nemes emberbaráti céljait s messze kiható szociális jelentőségét teljesen átérezte és méltányolta. Az áldozatkészség a Horthy bizottságoknak és elöljáróságoknak odaadó működésével párosulva azt eredményezte, hogy a felajánfolt összegek majdnem teljes egészükben befolytak és az ínségenyhitő bizottságok rendelkezésére állottak. A legmelegebb elismerés ineii meg, mondja dicsérettel! a vármegye főispánja a dadai alsó, dadai felső,, nyirbogdányi, tiszai és nyírbátori járások főszolgabíróit, Báj, Taktakenéz,, Tiszaeszlár, Tiszadob, Tiszalök, Tiszaladány,, Tiszatardos Ibrány, Gáva, Tíszanagyfalu,, Paszab, Vencsellő, Kenéziő, Viiss,, Zalkod, Kemecse, Demecser Kótaj, Nagiyhäl^sizf,, ( Gégény, Beszterec 'Nyírtét, Székely,, Nyírtura, Sényő, Vasmegyei-, Tiszafád, Tiszakanyár, Kékese, Rétközberencs, Ajak, Pap, Jéke, Mándok, Tornyospljiída, ^Mezőladány,, Benk, Újkenéz, Kopócsapáti,, Révaranyos, Gyüre, Nagyvarslány, Kisvarsány,, Nyírlövő, Gemzse, Eperjeske, Tiszamogyorós, Tiszaszent márton, Zsurk,, Nyírbátor, Nyírbogát, Nyírpilis, Piricse,, Pócspetri, Bessenyőd, Nyirmada, Pusztadobos,, Kállósemjén, Bökköny, Nyirgélíse,, Nyirlugos, Nyirmártonfal'va, Nyirmihálydi s még számos község Horthy bizottságait, elöljáróságát s elsősorban lakosságát a mozgalom sikere érdekében kifejtett, valóban eredményes munkálkodásáért s megértő áldozatkészségé ért, ugy másrészt nem hagyhatom említési nélkül ezúttal isiem azt — a mozgalom folyamán szinte kirívóan szembeszökő tünetet, hogy sokan épen azok, akiket pedig dus vagyoni helyzetük, fényűző éfelmódjuk flokozotlan kötelezett volna arra, hogy e' nemes célra szánt anyagi áldozatokból részüket méltóan kivegyék, sok esetben rideg önzéssel, a jogi formák merev korlátai mögé húzódva zárkóztak el a törvényhatóság nemes megértése s áldozatkészsége által megjelölt ut követésétől s vagy egyáltalán nem, vagy nem anyagi helyzetükhöz mérten adakoztak. A felajánlott összegek beszedéséi a vármegyei törvényhatóság eleinte a köztartozások módjára való behajtás utján kívánta biztosítani, később ez a mód mellőztetett s a befizetések legnagyobb része , . — önkéntes aí/ománybént lörtenl, amelynek csupán mértékét illetőleg szolgált a törvényhatósági határozat irányadóul. A belügyminiszter teljes elismerését fejezte ki a törvényhalóság lelkes és hazafias áldozatkészségéért és az ötvenmillió koronás felajánlásból az országos mozgalom céljaira ajánlott hét millió koronát is a szorosabb értelemben vett vár. megyei inségenyhités céljaira fordította. Munkaalkalmak biztosítása

1. Szabolcsvármegyében a legnagyobb mértékben érvényesült az az elv, hogy az inségakció mindenekelőtt munkát adjon a dolgozni akaró munkanélkülieknek, elsőisorban a munka nélkül maradt mezőgazdasági munkásoknak. Mikor az akció végrehajtására került a sor, kiderült,, hogy még sincs annyi munkanélküli mint ahogy gondolták, s igy jutott pénz a városi lakosság Ínségeseinek felsegitésére is. A mozgalom lefolyásáro. részletes ismertetést ad a főispán beszámolója. A községekben közhasznú munkálatokat végeztetlek az inségakció pénzéből. — Véd töltésleket emeltek, javítottak,, partvédelmi munkálatokat, utcarendezéseket vé géziek, állóvizeket,, tócsákat vezettek le, árto.'li?». csatornáztak,, planjrozíak, rígoliroz tak, utakat javítottak,, fákat üliLelt'ek, szekérkasokat, kosarakat fontak és más hasonló munkákat végeztek. A szélesebb körű vármegyei inségakció a vármegyei utvonalak kiépítési munkálataival szolgálta a mezőgazdasági munkásság köréből származó földmunkások és általában a köz érdekét. A Horthy bizottság elnöke erre a célra 15 milliót utalt át a törvén3

Tható. sági útalapba. Legmegfelelőbben szolgálta ez a felhasználás az inségenyhitő mozgalom közelebbi célját, a mezőgazdasági rétegbeli Ínségesek segítését, mert az egész vármegye területén arányosan elosztott útépítési munkálatoknál minden szükséget szenvedő s dolgozfii akaró jóravaló munkás bőséges munkaalkalomhoz s tisztességes keresethez juthatott. Mennyit fizettek ki ? A szorosan vett községi inségenyhités során a fentebb jelzett közhasznú munkálatoknál 745 munkás 4929 munkanapot át volt foglalkoztatva s munkabérükbe, készpénzben : 7.232.685 koronát, terményben 692.362 koronát, összesen : 7.023.047 koronát fizettek ki a községi bizottságok. Munkaképtelen ínségesek. Bár általános és a mozgalom folyamán tényleg szigorúan követett irányelvül jelölte meg a törvényhatóság azt, hogy munkanélküli segélyezés csak igen kivételes esetekben foghat helyt, mégis a községi bizottságoknál 1922. év október havában 1793, novemberben 2147, decemberben 2163, 1923. január havában 2950, februárban 3339 és márciusban 3280 i munkaképtelen ínséges jelentkezett akik közül a bizottságok novemberben 288, decemberben 523, januárban 920, februárban Szombaton este S órakor Premier: Asszonyok bolondja