Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-11 / 230. szám

Í92S. október 10. Szabolcsvármegye nem kapható politikai kalandokra Örvendetes haladás a konszolidáció felé. A vármegye elmúlt félévének kiemelkedő eseményei. Mikecví István uiispán a vármegye tisztikaráról. — Egyik vezető tisztviselő hírlapi meghurcoltatása. — Az alispán a büntetőbíróságnál kér megtorlást. Nyíregyháza, október 10. A' Nyirvidék tudósítójától. Szabolcs

vSjinBgyB törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt 10 órakor tartotta rendes őszi közgyűlését, amelyen dr. Kállay Miklós főispán elnökölt. A' közgyűlésien kevés számban jelentek meg a bizottsági tagok. A tárgysorozaton eliső helyen a kormányleiratok szerepeltek. Ezeknek során a közgyűlés tárgyalta a létszám csökkentésre vonatkozó belügyminiszteri rendeletet is, amelynek értelmében megalakította a létszámcsökkentésre vonatkor zó javaslatot elkészítő hatos bizottságot». A közgyűlésen Mikecz István alispán félévi jelentését Virányi Sándor főjegyző terjesztette elő. A jelentés figyelmet keltő hangsúlyozással méltatja vármegyénk kivételesen nyugodt politikai és társadalmi atmoszféráját és a ragaszkodó szeretet hangján emlékezik meg a kormányzói pár s a kormányférfiak látogatásáról, továbbá meleg szeretet és tisztelet hangján szól Szmrecisiányi Lajos egri érsek polgári bérmautjárói. Az alispáni jelentés általános érdeklődésre méltán számot tartó bevezető sorai a következők: Szabolcsvármegye — kivétel! f Bár országos politikai, társadalmi és gazdasági életünk terén még mindig napirenden látjuk az egyenetlenség, békétlenség és egyéni érdekektől

1 vezetett torzsalkodás elszomorító jelenségeit — mondja az alispán — megelégedéssel és jóleső érzéssel állapithatjuk meg a leglárgyilagosabb és elfogulatlan bírálat mellett is, hogy vármegyénk e . tekintetben is kivételt képez. A politikai, társadalmi és közgazdasági élet hivatott vezetői és irányitói, a közhatóságok és a lakosság egyaránt az emberi és hazafiúi kötelességek teljesitéisének nemes gondolatától irányítva, feltét len odaadással és céltudatos szorgalommal igyekeznek hivatásukat betölteni s a nyugodt önmérséklet, egymás iránti megértés és ernyedetlen szorgalmas munka e vármegye é'etének minden megnyilvánulásában' szemmeHáthatóan érezteti hatását s általánosan tapasztalható politikai érettséggel, higgadtságai s nyugalommal párosulva, mind a konszolidáció felé való örvendetes előhaladást mulatják . A kormányzó látogatása { Közéietünk egyik legkimagaslóbb ese- j ménj'e volt a Kormányzó ur Öíőméltóságának és nejének folyó évi május hó 6-án történt látogatása Nyíregyházán a szabol'esvármegyei 12-ik honvédgyalogezred és 4-ik honvéd huszárezred zászlóinak felszentelési ünnepélye alkalmával, amikor a polgári s katonai hatóságok s társadalmi tényezők harmonikus együttműködése, az egész vármegye lakosságának minden rétegében megnyilvánult lelkes érdeklődés mind hozzájárultak ahhoz, hogy a kormányzópár fogadtatását, itt tartózkodását s az ünnepély lefolyását mi se zavarja s az államfő iránt általánosan érzett hódolat, tisztellet méltókép Jdfe jezéstne jusson. f Szabolcs varmegye szilártfán üli Bethlen mögött Altalános és a legmelegebb érdeklődés kisérte gróf Bethlen István kormányelnök Kállay Tibor pénzügy- és Valkő Lajos kereskedelemügyi miniszterek látogatását, akik számos nemzetgyűlési képviselő társaságában Bakovszky Iván belügyminisztert, Nyíregyháza város nemzetgyűlési képviselőjét kisérték ef választókerülete székhelyére . * A miniszterelnök ur személye és a koí mány megjelent tagjai iránt a vármegye s Nyíregyháza város lakossága által tüntetően nyilvánított tisztelet és meleg ragaszkodás nemcsak a vármegye, hanem az egész ország s külföld közvéleménye számára tett nagyfontosságú politikai nyilatkozatainak megértő fogadása szemmelíláthatóan meggyőzték a miniszterelnök urat is kormánya itt megjelent tagjait arról, hogy vármegyénk,, — amely elsőnek sietett őt honmentő munkájában egységesen s lelkesen támogatni — nem kapható a legfőbb iször egyéni érvényesülési törekvésektői s kicsinyes torzsalkodástól

1 hajtott politikai kalandokra, hanem megértve s osztva az ő államférfiúi tanításait nem hangzatos jelszavak s délibábok üzésével de a mul t hagyományaihoz való hü séges ragaszkodással, a haladás természetes köve te I menyeinek okos megismerésévei, törhetetlen magyar hittel! » mindenekfelett kitartó, józan munkával kívánja szolgálni hazánk újjáépítését. — örömméí kell megemlékeznem dr. Szmreesányi Lajos Eger érsekének Polgáron folyó évi Junius hő 2-án és 3-án bérmautja alkalmából tett látogatásáról. A' vármegye főispánjával együtt megjelentem az Érsek ur előtt s tolmácsolói voltunk azon hagyományos érzéseknek s osztatlan tiszteletnek, amellyel vármegyénk közönsége nem csupán a nagy egyházi méltóiság viselője, de a kiváló egyéni tulajdonságokkal megáldott és emberi erényekben gazdag férfiú iránt viseltetik. Az alispán a tisztikarról. Az alispáni jelentés ezután megemlékezik a vasutassztrájkról, majd az inségakció elszámolásáról, aztán meleg szavakban méltatja tisztikarának mentalitását és tevékenységét. A vezetésem alatt álló tisztikar — mondja az alispán — kifogástalanul és teljes buzgalommal végezte az elmúlt félévben is feladatait. A megélhetés egyre növekvő gondjait félretéve, az egyre szaporodó munkatöbblettől szinte lelkesítve, átérezte a tisztikar, hogy akkor, amikor még alig-alig vagyunk tul a legnagyobb politikai, társadalmi és gazdasági válságokon is az ország egész organizációja a lassan lábadozó beteg* helyzetéhez hasonlít: kötelessége mindenkinek, kinek hivatása a Haza sorsa intézésében magasabb vagy alacsonyabb hatáskörrel szerepet juttatott, munkás, becsületes, segitő és erős kézzel tölteni be ezt a szerepet és a saját — kisebb-nagyobb — hatáskörében elfojtani minden olyan törekvést vagy mozzanatot, ami félive őrzötl betegünknek,, Hazánknak gyógyulását és megerősödését veszélyeztetné vagy hátráltatná. Egy méltatlanul támaí/olt tisztviselő Ez az érzés adott a vármegye tisztikarának is nehéz munkájához lelkesedést s ahol

1 kellett tettrekész erélyességet. Ez, a mostani időkben eikerülhelell&h erélyesség a vármegye elfogulatlanul gondolkodó széles rétegében teljes megértésre, elismerésre és méltánylásra is talált, viszont sajnálattal kell megemlékeznem arról, hogy otl, ahol ez a határozott,, biztos fellépés erősebben beleütközött az egyéni érvényesülés, túlzott politikai szereplés és egyéni érdekekbe a hivatását becsületesen végző tisztviselő egyéni hajszáknak és hírlapi meghurcoltatásnak is ki volt téve, — Ilyen jogtalan és igazságtalan hírlapi támadás érte a vármegyének egyik közbecsülésben és közszeretetben álló vezető tisztviselőjét, miért is kötelességemnek tartottam ezért a, büntetőbíróság utján kellő megtorlás iránt intézkedni. Az alispáni jelentésben foglalt sajtó támadás tudvalevőleg A Népben jelent meg Erdőhegyi Ferenc dr. főszolgabíró ellen. A cikket állítólag egy ébredő tanár irta. November 1-én életbelép az uj ipartörvény. Az uj ipartörvény rendelkezései. Nyíregyháza, október 10. A Nyirvidék tudósítójától. A november elsején életbelépő uj ipartörvénynek sok ujitása van. Az uj ipartörvény sok esetben rendkívül szigorú intézkedésekkel kívánja biztosítani az iparosképzés uj irányelveit és itt a büntető rendelkezések az iparosok részére még a fogházbüntetést is kilátásba helyezik, ha ellenszegülnek az uj törvény rendelkezésének. Egyik legfontosabb ujitás az önállósulni kívánó iparossegédek képesítésére vonatkozik. A szabályszerű fölszabadulás után két évi gyakorlati időt kíván meg az uj ipartörvény, éppen ugy, mint a régi, de jövőben az iparhatóság felül fogja bírálni, hogy a két évi gyakorlati időt az illető segéd hol töltötte és a szükséges gyakorlatot tényleg megszerezte, illetve meg voltak annak a feltételei. Tanoncvizsgáztatás. A november elseje után felszabaduló tanoncoknak segédvizsgát kell tenniök. Az olyan városban, ahol egyes szakmából legalább tiz iparos van, egy segédvizsgáztató bizottság alakítandó és ezek közül három mester a helyszínén fogja felülbírálni, hogy a felszabadulni kívánó tanonc tényleg elsajátította-e az ipart. Az olyan községben, ahol nincsen tiz egy szakmába dolgozó önálló iparos, ott járásonként lesz a bizottság megalakítva és a vizsgáztatások a járási székhelyen fognak megtörténni. Mestervizsga. Legérdekesebb ujitás a mestervizsga. Az uj ipartörvény egy intelligensebb iparosgenerációt kíván nevelni és az iparosságból kiváló tehetségesebb és nagyobb szaktudásu iparosokat »mester« címmel kívánja megkülönböztetni'a többi, kisebb tudásu iparosoktól. •SftfiS Ä trónörökös (i mayerlingi tragédia)