Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-31 / 247. szám

1923, októrer 31. Nem nyíregyházi specialitás a sok panasz, a jövedelem- és vagyonaídló kivetések ellen, hanem országos jelenség,, amire igen gyakran az ad okot, hogy a törvényt végrehajtó közegek meg " nem értésből' vagy túlbuzgóságból gyakran szélsőségesen magyarázzák vagy kezelik az adókivetésieket. Amint Debrecenbőt

1 jelentik, az ott felgyülemlett rengeteg panasz elintézésére a pénzügyminisztérium bél egy főtanácsost küldtek ki, aki az érdekelteket ankétra hivta ö;ssze, hogy meghallgassa ia panaszokat. Miután a debreceni panszok jórészt egyeznek a nyíregyháziakkal, semmi akadálya sincsen, hogy az orvoslás is hasonló legyen és ezért szükségesnek látjuk a debreceni ankét fényegét alább ismertetni. — A debreceni kereskedelmi érdekeltség főként azt sérelmezte, hogy a kivetések későn történtek és a kivetés alkalmával az adókat már előre valorizálták. A

! gazdáknál pélidiául — 1922-ben történvén a kivetés — az akkori föMjövödielmet vették alapul, a kereskedőknél a konjunktúrát vették a számítás aliapjául, ami 1920— 21-ben még nem volt s így olyan nag^i haszonszázalékkal operáltak, hogyha azokat a kereskedők tényleg bekövetelték volna a fogyasztókon, lépten-liyomon öszszeütközésbe kerültek volna az áruuzsora törvénnyel!. A'z adófei'szólamlási bizottságok tagjai a három év előtti viszonyokba természe tesen nem tudták visszaképzelni magukat, rövid ildlőre volt szabva a tárgyalási idő is, igy nem tudtak kel'lően foglalkozni a panaszokkal. Különösen a kisiparos és ke. reskedő osztály látta ennek nagy kárát, mert ezek könyveket nem vezetnek s így más bizonyítékuk nincs, mint a forgalmi adókimutatás és az árucikkek akkori árai, tehát egzisztenciájukra menő súlyos terheket róttak rájok. Éppen ezért az érdekeltségek azt kérték, hogy a befizetéseket halasszák el, ezalatt revideálják azok aldlatait, akik ezt kérik s ezek a 10 százalék bírságot ne tegyenek kötelesek megfizetni]: Az előterjesztésre a főtanácsos ponton kint megtette észrévételéit. — Leszögezte hogy a törvényben irt revíziós lehetőség szeptember 30-án már lejárt. Mindazonáltal felsőbb meghagyásra igyekezni fog módot találni arra, hogy a szerinte is tényleg megtörtént sérelmeket orvosolják. ' A' gazdák főleg azt panaszolták, hogy a kivetésiekben rendkívül

1 nagyok az eltéréselv. A kiküldött jelentette hogy azoknál az ügyeknél, melyekben a másodfokú határozat még nincs kézbesítve, a közigazgatósági bírósághoz intézendő panasszal' kiván jogorvoslást találni ugy, hogy azokat a pénzügyigiazgató soronkivüll terjessze féli. Ahol jogorvoslatnak helye nincs, mert a felülvizsgálati határidő letelt, hajlandó a helyesbítésnek egy gyorsabb módját eszközöltetni ugy, hogy a pénzügyigazgató saját hatáskörében vizsgálja felül a kivetést és minthogy jogában áll az 1922—23. évi szorzószámokat leszállítani anélkül, hogy a hússzoros kivetésien változtatna, az ladózók terhein ezáltal is könnyíthet. Olyan nyilvánvaló törvénysértés esetén, mint azt egyik-másik bizottság megtette, hogy az 1921. évre más adóálilapolot és más adókat állapított meg, mint az 1920. évre, feltétlenül helyesbíteni fogják a kivetéseket. A befizetés elhalasztását, valamint a 10 százalékos bírság elengedését a törvény nem engedi meg s igy a pénzügyminiszter nek nincs módjában az aidíózó polgárság erre Vonatkozó kérelmét a törvényhozás; nélkül teljesíteni, azonban készséggel meg fogja engedni minidlen egyes esetben, hogy akik adójuk 30 százalékát befizették, " a többire nézve halasztást, esetleg részletfizetési kedvezményt kapjanak mínldjaddig, amíg a helyesbítési eljárás folyik. Akik az eredetilég kivetett aldióknak 60 százalékát október 30-ig befizetik, azoknak még az esetben sem lehet emelni adójukat, ha 1922—23-ban a szorzószámoknál

1 magasabb jövedelmük lett volna. Kijelentette a miniszteri kiküldött, hogy akik cseh koronával tartoznak és a cselt korona tartozást a devizaközpont késedelmes kiutalása következtében dírágáb' ban fizetik s ezt igazolják, ezt náluk feltétlenül helyesbítési alapnak fogják tekinteni. j A' kiskereskedők aldiójának megállapitásánál a forgalmi adó kimutatás tekintetbe vételét kérték. A főtanácsos nem látta semmi akadályát annak, hogy az 1922—23« évre a szabályszerűen lerótt forgalmi adót támpontnak e!lfoga|díják a hatóságok!. A Baross-szövetségnek a könyvvezetési kötelezettség tekintetében telt felterjesztése folytán — jelentette a főtanácsos —. már meg van az elvi megállapodás, hogy csak bejegyzett^ nagykereskedőknek kötelessége raktárkönyvet vezetni *és felkérésre ahhoz is hozzájárult a pénzügyi főtanácsos, hogy az adófetszólamlási bizottságok hivatalos órái, az üzleti órák után legyenek. Felmerült az a kérdés is, hogy a helyesbítési eljárás során a törvény szerint 1924. január 15-ig kel a helyesbítés iránti kérelmet beadni ós ehhez természetesen az 1922—23. évi mérleget csatolni. Minthogy azoknak lehetetlen egy nagyobb kereskedőnek a mérleg alapjául szolgáló leitárt 15 nap alatt elkészítenie, a pénzügyminiszter képviselője a törvény hiteles magyarázatakép kijelentette, hogy a pénzügyminiszternek az az intenciója, hogy csak a helyesbítés iránti kérelmeket kelt január 15-éig benyújtani, a mérlegek beadására pedig a pénzügyigazgatósági általános halasztást fog adni. A Bessenyei Kör három ötvenezer koronás pályadijat tűzött ki. A Kör diszelnökévé választotta Káilay Miklós főispánt, Hikecz István alispánt. — A közgyűlés köszönetet mondott a tisztikar eredményes működéséért. Nyíregyháza, október 30. A Nyirvidék tudósítójától . A Bessenyei Kör gazdag eredményekben eltelt három évi ciklus után közgyűlést hivott össze, amelyen a kör vezetősége önbizalmat ébresztő további nevető munkássága lelkesítő áttekintést nyuj tott az elmúlt három esztendőről. A vármegyeháza kistermében tartott közgyűlésen iVlikecz Dezső udvari tanácsos, volt alispán, elnök visszatekintett a Kör értékes gazdag munkásságára. Megállapította, hogy a Kör uj életre kelt, különösen az irodalmi téren, a Bessenyei kultusz ébrentartása tekintetében. Az elmúlt évben is országos jelentőségű irodalmi ünnepeket rendezett a Kör, igy a Maidíách ünnepet,, az Ábrányi Kornél emlékünnepet, a Bessenyei képek leleplezése a Bessenyei serleg felavatása alkalmával rendezett nagyszabású ünnepet. Köszönetet mond e helyütt is Hrabovszky Samunak, a Bessenyei kultusz lelkes hívének, a képek megalkotójának. A sikeres tevékenységben közreműködő munkatársaknak is meleg elismc réssel mond köszönetet, mindenekelőtt Kardos István főtitkárnak, akinek lobogó lelkesedése, nemes ízlése,, példás agilitása hatalmas tényezője volt a Kör nagyszabású sikereinek. Kardos István főtitkár tett ezután jelentést az elmúlt évrőL Az ő szavai nyomán elvonult a közgyűlés képzeletében a fényes irodaim? és zenei esték sora. A Rákosi Jenő, Endrődi Sándor, az évről-évre megujuló,, változatos Bessenyei ünnepen, a nagy Bessenyei évforduló a Beethoven, Benczúr ünnep és kiállítás Beöthy Zsolt közreműködésével, a Petőfi^ Madách, Ábrányi Kornél emlékünnepek, a lioeálís előadások szociáípedagógiai jelentőségű sorozata, a Dante, Petőfi,, Csokonai előadások, az integer Magyarország egy-egy részeit bemutató előadások, egészségügyi, csillagászati, földrajzi tárgyú felolvasások (Naday Pál, Wodeczky József,, Wagner János stb.) az előkelő nivóju zeneművészeti esték sora. A közgyűlés a nagyszerű eredménnyel zárult ciklus végén hálás köszönetet mondott az elnökségnek és bizalma jeléül az eddigi elnökséget és tisztikart teljies egészében megválasztja. A közgyűlés a Kör diszelnökéül megválasztotta Káilay Miklós dr. főispánt, Mikecz István alispánt. A tisztikar Mikecz Dezső udvari tanácsos elnökkel élén újra edldiigi összetételében alkuit meg. Az eddigi szakosztályi jegyzők helyett titkárok választattak. Az irodalmi iSzakosztály titkára Fehér Gábor, a zenei szakosztályé Sarkadi Aladár dr. a liceális szakosztályi Valent József, a képzőművészeti szakosztályi Szalay Pál. A köz gyűlés kiegészítette az egyes szakosztályokat, uj igazgatósági tagokul dr. Tóth Lászlói, dr. Járossy Sándort,. Szobor, Pált, Vertse K. Andort,, Téger Bélát választotta meg a közgyűlés. Az álapszbályok megfelelő módosításával a tagsági dijat 1000 K-ra emelték fel. Országos visszhangot keltő határozattal kimondotta a közgyűlés, hogy irodalmi pályadijakat tűz ki. A pályadíj összege 50—50 ezer korona. A Kör pályázatot hirdet lirai költeményre, szavalásra,, alkalmas elbeszélő költeményre és tudományos kérdést népszerűen fejtegető esszére. — A pályázatok határideje ez év december 31. A Kör számadását Kovách Pál pénztáros terjesztette elő, akinek működéséért a közgyűlés köszönetet szavazott. A közgyűlés megelégedéssel vett tudomást a november 6-i hangverseny és a tervbe vett Rákosi Viktor, Gárdonyi Géza Herczeg Ferenc ünnep előkészületeiről. Eshet eső, jég vagy hó, VERESS-féle kalap jó ! Csak egyszer: -WAA Ali ^M

CV/ i .«f ' Ua-* A t\M «aaHHMHMBBn y elvér i színházban! Még mindig reparálhatők a jövedelem- és vagyonadó sérelmek.