Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-30 / 246. szám

1923. október JfiinwÉtL Lajos közigazgatási tanácsnokot, Borsy Sándor alszámvevőt, Matulka Ödön adópénztári ellenőrt, Schreiber Béla gazdasági intézőt, Tessik Tibor és Helmeczy Ferenc közigazgatási gyakornokokat. A közszolgálat zavartalan ellátása érdekében a közigazgatási tanácsnoki és gazdasági intézői, továbbá.az adópénztári ellenőri állás meg nem szüntethető, azért ezek helyett az állások helyett két közigazgatási gyakornoki és egy alszámvevői állást szüntetett be a bizottság. A segéd- és kezelőszemélyzet tagjai sorából 10 állást szüntetett be a bizottság. Ezek a következők : 1 számtiszti (Kálnay Sán dor), 1 segédnyilvántartói (az állás nincs betöltve), 4 irnoki (Velenczey László, Kállay István, ifj. Bogár Lajos és 1 betöltetlen álláij 1 tanyai szülésznői (az állás nincs betöltve), 1 nyomdász (az állás nincs betöltve), 1 közvágóhídi felügyelői (Körmöczy Imre) állást. Ezenkívül szabályszerű elbánás alá vonta a bizottság Tomasovszky Lajos földadó kataszteri nyilvántartót. Ez az állás a közszolgálat zavartalan ellátása érdekében megszüntethe tő nem volt s ezért a bizottság helyette az ugyanolyan képesítéshez kötött katonai nyilvántartói állást szüntette meg, amelyet Krska Gyula nyilvántartó látott el. A végelbánás alá vont tisztviselőket Tessik Tibor és Velenczey László kivételével október ßl-töl szabadságolták. A hősök temetője« A sírt díszítő tárgyak november 1., 2, 3. napján engedély nélkül, aztán a gondnok engedélyével kivihetők. — Rendbehozott sírok várják a közönséget. Végig süvített már az ősz első hideg szele, mely elűzte a Petőfi nevezte »ledér fecskék«-et a többi vándormadarakkal a várakozó dél szigetére, hogy aztán a vénasszonyokkal nyaraljon. A szent Mihály nap utáni meleget nevezi a nép a vénasszonyok nyarának, mely az idén kivételesen hosszura nyúlik, de nem egyedül álló jelenség. A 80 éves emberek emlékeznek arra, hogy volt halottak napja, melyen a nők napernyő alatt mentek a temetőbe. Lehet, hogy most is igy lesz. A szép őszi idő kedvezett a hősök temetője gondozóinak, kik példás rendbe hozták a sirhantokat, egyengették, lehengerelték a főutakat, gereblyézték a mellékutakat, sírközöket. A felföldelt sírok közül 10-e;t a hadjiárvaház növendékei munkáltak meg, mint ezt a pálcikára tűzött cédulák jelzik az obeliszk melletti második jobb oldali sorokban. Látó gatója még vasárnap is döbbenetesen kevés. A világ zajától elvonult apácák látogatják s nézik a hadi árvák munkáját, kik közvitézek, civil munkás, orosz katona sírját díszítették s gereblyézték az utat. Egy család nézi a sírok katonás sorát, majd öt gyermek hoz virágot az anyjával és ezzel bezáródott a látogatók sora. Ilyenformán a látogatási rendeletnek nem is lehetnek áthágóí. E rendeletet megtaláljuk a bejárat melletti oszlopon : »A hősi és hadifogoly temetők látogatása« cim alatt, melyet az e temetők tárgyában 2,312— 923. sz. a. kiadott rendelet 25. szakaszában kapott felhatalmazás alapján rendelt el BeIitska honv. min. Az 1. szakasz értelmében szeptember 1-től március 3-ig reggel 8 órától a sötétség beálltáig nyitva van a temető. A többi szakaszok óvnak a kegyelet, a hely komolyságát sértő dologtól, tiltják a rongálást. A 10 éven aluli gyermekek kísérő nélkül nem mehetnek.. Állatot bevinni, kerékpározni nem szabad. Tuja vagy rózsafát szabad a gondnok tudtával ültetni. A 8. szakasz szerint a temetőből sírt díszítő tárgyat, aki odavitte, vagy a sir gondozója nov. 1., 2. és 3. napjain akadály nélkül hazaviheti; más napokon csak a gondnoktól előzetesen szerzett engedély alapján szabad az ily tárgyakat kivinni (koszorú, lámpa, virág, növény, virágcserép stb.) Rendbe vannak tehát a sirok, szép katonás sirrendben várják a közönséget; mert nagyrésze csak azt nézi. De az a hat apáca, ki lehorgasztott fővel járt közöttük, mintha többet, a siron tul látott volna, mintha sírjában kereste volna a magyart e fájdalmas kérdéssel: hol vagytok magyarok ?... Beleharapott a nemzet saját testébe már akkor, midőn pacifikáló kísérletet tett, a nemzeti életet elhanyagolta, imádságra és munkára nem támasztotta a nemzet lelkét. A nemzet nemzeti ideáloktól felvértezetlenül fogadta testébe a vasat, mint az, kinek a mulató Caesar odakiáltott: recipe ferrum. Elszenvedte a nemzet a döfést, nyugosznak a hős fiak. De kell, hogy a »szittya őserőx felébredjen, mert a »derék nem fél az idők mohától. A koporsóból kitör s eget kér...« A gyermeke sírján zokogó anya folyton hangoztatja : hol vagy gyermekem ? A zokogó Hunnia is kérdezheti : hol vagy nemzetem ? A bátrak hazájából a hősök temetője lett. De »Él még nemzetem Istene«. (s.) A nyíregyházi ipartestület elnöke ismételten megválasztható. Iparosok közgyűlése. — flódositották az alapszabályokat. kiküldötte az adómorálról. A kamara Nyíregyháza, október 29. A' Nyirvidék tudósítójától \ A nyíregyházi ipartestület vasárnap, délelőtt tartotta közgyűlését Pisszer János elnöklete alatt. Az iparosok a testület helyiségében gyülekeztek, mert a városháaa' nagytermében a molnárok tartottak népes gyűlést. Az ipartestület gyűlésén megjelent Diczig Lajos, a kereskedelmi és iparkamara rendkívül' szimpatikus, kiváló tudláisiu küldötte, jelen voltak továbbá Raj tik Miklós iparhatósági biztos, Zeke Antal jző, dr. Bálint István ipartestületi ügyész ; Zombortszky Dániel díszelnök az elöljáróság és a testület számos tagja. Pisszer - János elnöki megnyitója után Zeke jegyző előterjeszti az ipartestületi alapszabályokat módosító tervezetet, amelyet rövid vita után elfogadott a közgyűlés. A főbb újítások a következők: A tagsági és beiralási dijat ezentúl esetről-esetre az elöljáróság szabja meg. Közgyűlés már a tagok egyötöd részének kívánságára összehívható és a határozat képességéhez is elegendő lesz az egyötödrész. Az elöljáróság harminchat rendes és kilenc póttagból állí] tandó össze olyan tagokból, akik legalább három év óta működnek önálló iparosiként Nyíregyházán. Az elöljáróságban min den iparoskategória képviseletet nyer. A' határozatképességhez tizenkét elölj ár ó sági tag jelenléte szükséges. Ezeket az aíapszajbálymódositásokat kevés kivétel, tel egyhangú határozattal fogadta el a köz gyűlés. Az elöljárósági tagokra vonatkozó szakasznál' Iklódi Molnár Zsigmondi azt kívánta, hogy az eföljáróságí tagokat az elnökség által kibocsátott egységes tiszta alapján válasszák, hogy biztosítva legyen valamennyi iparos kategória résztvételö. Katz ipartestületi tag azt kívánja, hogy. többször frissüljön fel az elöljáróság, necsak mindig ugyanazok legyenek benn, ösmerkedjenek meg mások az ipartör.vényekkel. Smiják István ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a kiváló elöljáróság tagok bennmaradása kívánatos az oda nem valók pedig automatikusan kiválanak. Pisszer János elnök általános helyes lési közben mutat rá, hogy. a közgyűlés nem adhatja ki kezéből azt a jogot, hogy. azt válassza meg, akit akar. Akik törődnek a választással, azok megérdemlik,, hogy az ő jelöltjük kerüljön be. Az elnök szavai véget vetnek a vitának. v A' jót bevált régi eljáráshoz tért viszsza az ipartestület, amikor az alapszabályokban a legutóbbi években eszközölt mó dositássai szemben kimondotta, hogy äz ipartesiüiefi elnök három evre választandó, die a ciklus letelte után újra Riaszthat©. — Az ily irányú módosítást Kohn Ignác, Pisszer János elnök és Zombors2ky Dánieli diszelnöki ejtegetései után egyhan hanguan magáévá tette a közgyűlés. Az alapszabály módosítása a következőkre terjed ki még: A két alelnök három i évenként választható és újra megválaszt, ható. j A' számvizsgáló bizottság az elnökön vül hat tagból állítandó össze. Az ipar! tütet törzsvagyonához évről-évre hozzácsatolandó a kamat ís, nem ugy, mint j régebben, amikor a kamatot a kiadások | fedezésére londüották. A lörzsvagyont a i legalkalmaisiabb módon gyümölcsözteti a közgyűlési. A politika, va'ula, szerelem Az alapszabályok módosítása után Diczig Alajos, a debreceni ipar és kereskedelmi kamara fogalmazója tartott épp. ugy lebilincselő, tanulságos előadást. Az adóvaiorizáció témája. N.em én tehetek róla mondja, hogy olyan rossz fiúnak kell lennem, hogy állandóan adó problémákkal keli foglalkoznom. Egy angol közgazdász azt monjdlotta, hogy három dolog bolondithatja meg az embert: a politika, a valuta és a szerelem. A három nagy bolonditót ma ki kell egészítenünk egy negyedikkel; az ajdlózással. El kell ismernünk, hogy ma is az a jelszavunk,, hogy »Vitam et sanguinem sed avenam non« Eletet, vért igen,, de zabot, atílót n«m adunk. Régi jelszó: csaljuk meg a fináncot s ez az absolutizmus óla részben ma is jelszó. Angliában történhet meg csupán az a csoda, hogy az adiózó polgár nem elégszik meg a kivetett adóval, hanem önszántából felemeli azt. Kétségtelen, hogy az általános nagy lezüllésben, a gazdasági, politikai válságban kevés aidjómorát van s a jövő pénzügyi politikának a legfőbb feladata ezt a morált felnövalni. Jóindulatu adótörvényekre és erkölcsi elvekkel telitett polgárokra van szükség. 500 ember ment el jegy nélkül Szép asszony kocsisa utolsó előadásáról. Mii) Bihari