Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-28 / 245. szám

? JSiYiRYIDEK. 1913. októ-er 28. Nyíregyházán uj kórház épül. Burger István hagyatékának áldásai. — A kórház a városra nagy tehermentesítést jelent. — Ingyenes ambulatorium. — A kórház pavilonszerü lesz. - A városnak sürgősen földet kell adni a kórház céljára. Nyíregyháza, október 27. A Nyirvidék tudósítójától. Burger István messzeföldön meghatottságot keltő, páratlanul gazdag hagyatékának rövidesen jelentkeznek a szegény ember sorsán könnyítő áldásai. A birtokot, amelyet alapítványként jótékonycélra Nyíregyháza városára hagyott, s amelynek jövedelméről akként intézkedett, hogy az fele részben a város, egynegyed részben az izr. szentegylet, negyedrészben pedig az izr. hitközség rendelkezésére áll, a város, illetve a hagyaték sorsát intéző kuratórium bérbeadta s most már jelentkezik a birtok első gyümölcsözése, érkeznek a jótékonycélra fordítható milliók. De a nyomorúságot enyhítő alapítvány egyéb ként is éreztetni fogja rövidesen hatását! a vá/ros szenvedő néprétegeire. Burger István ugyanis Széchenyi-utcán lévő házát é9 rendkívül nagy értéket képviselő fehérneműit a Nyíregyházán felépítendő zsidókórház céljaira hagyományozta Illetékes helyről nyert információnk arról szólnak, hogy a zsidókórház felépítése rövid idő kérdése. A Széchenyi-uti házat nem adták ugyan még el, de áruba bocsátották a fehérneműnek a kórházban nem használható részét. A ház is rövidesen eladásra kerül, csak azt várják, hogy az építendő kórház céljára megfelelő hely álljon rendelkezésre. Kétségtelen, hogy maga Nyíregyháza város igyekszik minél előbb a megvalósulás stádiumába juttatni a zsidókórház ügyét, mert ez ór'ási nyeresége volna a város közegészségügyének. Értesülésünk szerint a város attól sem zárkózik el, hogy a kórház céljaira megfelelő földterületet bocsásson rendelkezésre, mert ez az áldozat fölér azzal az áldásos eredménnyel, amelyet az építendő uj kórház működése a város szegény betegeif nek gyógyítása terén fel fog mutatni. A zsidókórház ugyanis felekezeti különbség nélkül mindenkinek rendelkezésére fog áltani, aminthogy a budapesti izraelita kórház betegeinek 71 százaléka a nemzsidók közül kerül ki ma is. Az uj kórház érezhetően mentesiti az Erzsébet kórházat is, amelynek befogadóképessége amúgy sem elég. A zsidókórházban a szegények részére állandó Ingyenes ambulató' ium lesz. Igen jelentős ez, ha tekintetbe vesszük, hogy .ez az uj kórház a városnak az erdő felé eső részén épül, a lakosságnak tehát ott áll rendelkezésére, ahonnan a legmesszebbre esik a kórházi és általában az orvosi segítség. A zsidókórház építése nyomban kezdetét veszi, amint a város a földterületet átengedi. A Burger-házat eladják s a befolyt pénzből megkezdik az első pavilion építését. A kórház ugyanis lépésről-lépésre fog nagyobbodni. Egyelőre egy jól felszerelt pavillonban kezdődik meg a gyógykezelés, később azonban mind nagyobb Tesz az uj kórház. A megnyíló pavilion felszene,ésének értékes tétele lesz a kórházi fehérnemű, amely Burger István tulajdona volt. A fehérnemű hagyatékból ugyanis csak a lxuus tételeket adták el, a kórházi használatra alkalmas darabok a kórház felszerelésére szolgálnak. Az uj kórház jelentős lépéssel viszi előre városunk közegészségügyét és szociális áldásai meg fognak felelni azoknak a nemes intencióknak, amelyek Burger Istvánt Vezérelték. Tanítók közgyűlése. Benkő András kir. tanfelügyelőt egyesületi diszelnökké választották. Nyíregyháza, október 27. A Nyirvidék tudósítójától. A k-özépszabolcsi várm. ref. tanítóegyesület folyó évi október 25-én tartotta közgyűlését a ref. iskola egyik tantermében Szabó Pál elnöklése mellett. A Himnusz hangjai templomi ájtatosságot váltottak ki a jelenvoltak lelkéből. Ezt követte az elnök megnyitója : rámutatott a tanítói sérelmekre, az orvoslás módozataira; a nemzeti kultura munkásai anyagi érdekeik feláldozásával dolgoznak az egységes Magyarország megerősödéseért. Az elnökség részéről elkészített jelentést László Zoltán egyesületi jegyző terjesztette elő. Egy pár pontjába történt felszólalás, mely pontokra közmegnyugvással hozott a közgyűlés határozatot. Elnök javaslatára dr. Bálint István ügyvédet az egyesület ügyészévé, Benkő András kir. tanfelügyelőt pedig az egyesület diszelnökévé választották. A kir. tanfelügyelőt Dél czeg Sándor, Szabó Gyula, Kun Bertalan tagokból álló bizottság hívta meg a közgyűlésbe. Az ünnepeltet megjelenésekor élénk éljenzés fogadta, elnök meleg szavakban üdvözölte és átnyújtotta a megválasztásról szóló okiratot. Benkő András tanfelügyelő, közoktatási programmnak is beillő beszédben köszönte meg a közgyűlésnek személye iránt nyilvánított bizalmat. A kitüntetést, a diszelnökséget nagyra értékeli és kéri munka társait, hogy igyekezzenek minden lehetőt elkövetni, melyszerint az ő népnevelési tervei valóra váljanak : városban, falun, tanyán. Az iskola és család egymás közelébe jutva: közös és megértő munkában szolgálják a nevelés ügyét; a kötelességteljesitésben magasabb eszményért: a jövő Magyarországért folytassunk kultúrharcot. A tetszéssel fogadott tanfelügyelői köszönő egyben buzdító szavak után folytatta a közgyűlés az elnökség előterjesztéseinek tárgyalását. Az Országos Szövetségbe igazgatósági tagokul ismételten Szabó Pál és Szabó Antal küldettek ki. Az évi fagsági dijat ezer koronában állapították meg. A gyászeseteknél százezer korona kiutalását határozták el. Lelkesítő szavakban emlékezett meg elnök a Tanítók Szövetségéről és a Tanítók Otthona megindított lapjáról : a »Szabolcsi Tanitó« ról; a tanítói függetlenség harcában érdemes múltra tekintő Tanítók Lapjáról és Tanítói Szövetség cimü budapesti lapról. Elsőnél részvények jegyzésére kéri a kartársakat, utóbbiakat pedig pártolásra ajánlja. Szóba került a helyi javadalmak, a tanítói, kántori illetmények elkülönítése, orvosi kedvezményekben való részesedés kérdése. Egyenlő elbánást érdemelnek közszolgálatukért a hasonló szolgálatot teljesítőkkel. Szabó Gyula tanügyi látogatásairól terjesztett elő jelentést; egy pár sérelmes dologról akként intézkedett a közgyűlés, hogy megbízta Szabó Gyula, Szabó Pál és Szabó Antal tagokat azzal, hogy az egyházmegye esperesénél kérjenek azokra nézve orvoslást. A Magyar Nemzeti Szövetség hazafias működését ismertette Bökényi Dániel. Harminc alapító, husz rendes tag jelentkezett a Szövetségbe, kik ki is fizették tagdijaikat. Zsoldos Ferenc buji tanitó a háziipar munkára nevelő hatásáról tartott felolvasást A lelkes apostol az általános tanitóegyesület novemberben tartandó gyűlésén meg fogja, ismételni előadását a buji iskolás gyermekek készítményeinek kiállításával kapcsolatosan. Benkő András tanfelügyelő, Szoboszlay Sándor, Szabó Gyula szólottak a kérdéshez, hangoztatva azt, hogy köznevelésünk ügyét a háziipar népgazdasági szempontból van hivatva befolyásolni. A közismereti tárgyakból sok feleslegest lehetne lekapcsolni és nevelő, vagyonosodást elősegítő, kézügyesjtő, lelket üdítő, kedvet fokozó, dolgos alkalmakkal pótolni. Ez a kérdés örvendetes forrongást idézett elő Szabolcsvármegye népiskoláiban. Az alapszabályt módosító javaslatok elfogadtattak. A közgyűlés mély részvéttel értesült Reidl Ferenc elhunytáról, ki a Délvidéki Tanítóegyesületnek volt egykoron egyik nagy erejű munkása. Hosszas szenvedésből váltotta magához az enyészet angyala. Szegényen tért Urához. A kartársak, az úttörők egyikének, jelesebbjének temetési költségeire húszezer koronát adakoztak. Gyűlést a Tisztviselő Otthonban közebéd követte. Ami nem nyert letárgyalást a gyűlésteremben, befejezést nyert az »Otthon« teritett asztalánál. Akiknek már minden mindegy . ., Koldus, akinek a kutyája sajtot eszik Cseszkó a tróger. — Borban az igazság. Nyíregyháza, október 24. A Nyirvidék tudósítójától ' < A mindennapi élet hamuszürke emberei mellett, szinte észrevétlenül suhanunk tova. Közönyös nemtörődömséggel; vesszük a mások sorsát, hisz mindenki a maga gondjával, a maga bajával" van elfoglalva. Talán soha annyira önzők nem voltak az emberek, mint ma a mi nem is

1 csodálatos, hisz az emberi létfenntartáshoz szükséges mindennapi kenyér megszerzése valóságos küzdelem. Politikai, társadalmi,, művészi nagyságainkat ismerjük. Ezeknek népszerűsítő nagydobját állandóan halljuk ütni. Nem is ezekről akarunk beszámolni, • hanem azokról az egészen kicsi, tépett,, rongyos kis emberekről, akik a maguk szánalmas egyéniségével, karakter figurái,, lüktető nagy városunk életének. Ezekkel az emberekkel lépten-nyomon találkozunk. Semmiféle kapocs nem köti hozzánk, csak a megszokottság s azért ha nem találkoznánk velük többé, hiányoznának. Ki ne emlékezne a Talpas bácsira, Pulyka nénire. Amerre megjelentek, vásott gyerekek gnnykiálltása volt szánalmas kísérőjük. Gk már befejezték életüket, ott — ott, ami után oly nagyon vágyódtak — csendes megértő, szerető otthonban — a szegényházban. Ezek közül az emberek közül, akiket az étet osak szánalmas mostohának fogaIdolt be, bemutatunk egy néhányat. ök azok a szerencsétlenelv, akiknek már töb bé fel nem derülhet, akiknek hátralevő életükben már minden mindegy... Lángoló A szezon nagy slágere hétfőn az Apollóban Részben eredeti természetes (színes)felvételek 5,7 és 9 órakor.