Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-25 / 242. szám

1923. október!25. J

fltRUinfrK szeretetünknek ünnepi kifejezést ne adjunk. Egy eszme ünnepe. Miklósy István püspök nagyszabású, históriai jelentőségű beszédben válaszol a szeretettől áthatott üdvözlésre s szavai nyomán érezzük, hogy nem csupán egyházi hanem nagy nemzeti ünnepen vagyunk, mert a magyar gör. katholikusság nemzeti hivatása egész történelmi jelentőségében bontakozik elénk. A püspök ezekkel a szavakai kezdte beszédét: Krisztusban kedvelt Fiaim! Tisztelt ünneplő közönség! Ünnepelni jöttetek össze, az ünnep nep cimét egy időszaktól vettétek, attól, hogy a hajdudbrogi egyházmegye püspöki trónján tiz évet töltöttem ei. Az időből lett ünneplés, méla hangulatot vált ki, az elmúlt időszak vissza nem jő, idősebbbek lettünk vele s jobban közeledtünk a sir felé. A szónok monjdlotta hogy az ünneplés személyemnek szól, de tisztelettel, szeretettel jegyzem meg,, hogy, itt megalkuvásra van szükség. En ebben a formában ugyanis szenvedő a tanya lennék az ünnepnek, pedig én veletek kívánok ünnepelni. (Lelkes éljenzés.) Ezt pedig csak akkor tehetem, ha együtt egy eszmét az egyházmegye kormányzata megindiiásíának eszméjét ünnepeljük. (Éljenzés) y Az egyházmegye alapítású történelmi esemény. Nevezetes esemény, történelmi esemény évfordulója ez. Tiz év előtt jutott a gör. kathotikus magyarság önálló kormányzat alá. Ismételten körlevelet intéztem hozzátok. A mul't évben az egyházmegye alapítása, ebben az évben kormányzatom megkezdésének emlékezetére. Rámutattam a gör. kath. magyarság múltjára, arra„ hog}' mi itt Magyarorszagon mint kereszténység ősi nép vagyunk. — A mi rítusunkat dicső honfoglaló magyarjaink itten Pannónia földjén találLák. — Minden mesterkedés ellenére kimondjuk: magyar véreink térítései a görög rilus kezdte meg. Ez a történelmi tényállás s a vonatkozó adatokkal! a mi multunkat igazolja. Az anyaszentegyház két ága. Ami a világgyházban való jogállásunkat illeti, ez olyan,, mint a nyugali egyházé. Az anyaszentegyháznak két ága van, az egyik a keleti, a másik a nyugali ág. A kereszténység a keletin indult meg. Az üdvözítő olt született, halt meg. Innen indult a kereszténység és lerjedít to váj A viszonyokhoz képest alakult itt a szertartás keleti módon a másik ágon,, más népek szokásai szerint nyugati módon. Rangkülönbség ejgyjUk ág közölt .sincsen, első heljre. második helyre egyik sem Tehető, egyformák rangban, létjogosultságban teljesen. Itt a nyugali egyház fejlődölt erősebben. Nyugati papok jöttek és folytatták a térítést s mi háttérben maradtunk azért, mert Szent István idejében a görög hittéritők egész erejükkel más népek, az oroszok térítésén fáradoztak. — Azért itt maradt közel négy millió számú keleti kereszténység. Sajnos ezek egy része elpártolt a róma szentegyháztól. A mi hivatásnak a szakadárokat visszahozni. A kileli egyesüli egyház hid, aiii el yen keresztül a kereszténység általános egyesülésének végbe kell mennie. Ez a hivatása az egyesült keleti egyháznak és a leghibásabl) egyházi és állam politika, h ezat a gör .kath. magyarságot) nem részesilik abban a figyelemben, amelyet viselkedésénél fogva megérjdlemel, de főképp, ha' további érvényesülésre gondolunk, a mostoha bánásmód' csak lehangoló leheL Am kijelentjük, hogy ez a bánásmód nem fog eltánlorilani a római szentszékhez való törhetetlen hűségünkben s bár a magyar politikában hibát köveinek e» velünk szemben, mi mindenkor Umíorilhalallan hívei maradunk a magyar aíiameszmének. A püspök e vallomástélele viharos lelkesedést kelt, majd beszédének további részében kifejti, hogy a nyugali egyház hoz nagyobb tömegben való csatlakozás a magyarság akkori hberendezkeidiésében he lyesebbbnek lálszoll s nem is lehetett volna országgá, ha nem csatlakozik a nyugathoz, Ulai azonban Güdinger. Miksa nér met törtéiretb uvárra, aki a XI. sz.-beii magyarsagroi, Belgrád lüöü-i elfoglalásáról szólva azl mondja, hogy ha a magyarok! vitézségükkel, egész erejükkel Belgrád után kelet felé lordulnak, meghóldlitják egész BaíkánL Nagy szó ez, mert igy a török soha be nem lehelte volna a* lábát s hatalmas erőt nyertünk vohia létfenntartásunkhoz A magyarság a maga erejét, tudását arra is felhasználhatta volna, hogy a keleti szer tartású szakadárokat áthódlitsa a római szentszékhez. Figyelmet keltő ez a probléma napjainkban. Annak idején nem törődtünk a kelettel, a nyugathoz csatlakoztunk, |.| j , , J mosl a nyugal eltaszít s a kelet be nem fogad. Nincs barátunk, rokonunk, ám akkor lett volna s hatalmasok leheltünk volna s akkor nem kicsinyelné senki a gör. szertartást, mert az lett volna keleten az uralkodó. A püspök beszédének további részében nagyhatású szavakban hivla fel a papságot és intelligenciát a gör. kath. magyarság öntudatának éiesztesériu j ös nép vagyunk, berniünkéi senki kisebbnek nem tekinthet. Ezt az öntudatot meg kell szilárdítani. — Ezérl a vallásos öntudatot már a népiskolában kell er ősi leni. Papságának buzdítása után főpásztori áldásai adna az ünnepelt püspök, akinek szavai után lelkes éljen hangzott fel. :A püspö& érdemeinek méltatása. A püspök beszéde után az ünnepség másik kimagasló mozzanata Fedák Miklós esperes ünnepi beszéde volt, amelyben jellemző szavakban méltatta az elmúlt évtized jelientőségét és Miklósy püspök rendkívüli érdiemeit. Beszédének elején íájldjalommal ecsetelte a gör. kath. magyarság sérelmeit, Küzdeniök kell olyan jogokért, amelyeket más szertartású testvéreik könnyűt szerrei elérnek és elveinek. Mellőztetésük miatt veszít a magyar nemzet s veszít maga a kathoiocizmus is. Fájó szívvel sorolja fel azokat a nélkülözéseket, amelyek re az elmúlt évi körlevélben mutatott rá a püspök. Ezt a sorsot érdemeljük? kiáll fel keserűen. Majd kijelenti, hogy. nem akarja rontani az ünnep lelkes hangulatát, a panaszbban csupán enyh ülést keresett. .Van ok sok jó reménységre is. .Virradni kezd. A magyar gör. kaüioükusok remélik, közel az idő,, amelyben elfoglalják megillető helyüket. Addiig betöltik becsülettel feladatukat őri állanak Gömörlői a biliari sze leken ai, azzal a vezérrel élükön, akit mosd hódoló szeretettel üimepeinek. F.edák esperes ezután felisorolja az ünnepelt püspök alkotásait s méltatja a naptáregységesités az uj misekönyv és az egyházmegyei papi nyugdíjintézet jelentőségét. Az ünneplő közönség meleg ovációja újra és újra felhangzik a lelkes méltatásra, amely után Papp János c. kanonok átnyújtja a messze földön tanuló leviták ajánjdlékul küldött düszalbumál és hódoló üdvözletet főpásztoruknak, aki meghatottan mond kő szönetet. A fenköü ünnepség, amely egyházi és nemzeti szempontból

1 egyaránt nagyjelentőségű gondolatkörben mozgott, a Himnusszal ért véget. Utána a Korona nagytermében százhúsz teritékes banket von, amelyen Miklósy István püspök a pápára, Papp János c. kanonok a Magosz nevében a püspökre mondott köszöntőt^ Bányay Jenő kanonok a káptalan nevében Damjanovits Agoslon főesperes a vidéki papság, Petró János tanitó a g. kath. tanítóság, Kuzaila Péter áll. tanítóképző igazgató a tanítóképző nevében üdvözölték a püspököt, Petreczky Jenő kir. tanfelügyelő pedig Papp Antal munkácsi püspököt köszöntötte, Miklósy püspök nagyhatású beszédben válaszolt a meleghangú köszöntőkre , A szabolcsvármegyei Tanítóegyesület háziipari és művészeti kiállítása. Nyíregyháza, október 23. A Nyir.vidék tudósítójától. i , .J Orisovszky Gyula és Kubacska István tanítók működésének jubiláris fordlulója alkalmával a szabolcsvármegyei Tanitóiegyes,iiiet kiállítást rendezett azokból a munkákból

1, amelyek részben a tanítók Ízlését, ügyességét és munkaszeretetét dicsérik, részbben pedig fényt vetnek arra is, hgy lelkiismeretes munkával mennyire lehet mái- a zsenge korban levő ifjúságban is, a szunnyadó készséget felfokoznj|. A kiállítás az ág. h. ev. elemi iskola dísztermében nyílt meg s a megnyitás ünnepélyes aktusáról beszámoltunk már. Őszintén megvallva azt hittük, hogy a megnyitás után állandóan fog tartani a kiállítás látogatóinak vándorlása, mert leliet-e érthetőbb, mintha a szülők éppen azok munkája után érdeklődinek a legjobban, akiknek kezébe van letéve gyermekeik jövendő életének megalapozása? A megnyitás ünnepélyes aktusa nem volt más, mint a magyar ünneplés szalmaláng, ja. S éppen ezérl vesszük ismét kezünkbe a tollat, hogy reábereljük a figyelmet erre a kiállításra. A nagyterem' minden zuga aa alkoló munka dicséretét zengi. Kimagaslik vaLaj mennyi egyébként értékes munka közüí I Horváth János nyíregyházi ref. tanitv S tárgyainak kiállítása, Eam unkák képezik 1 kiállításainak anyagál, azonban a szó alall nem lehet csupán azt érteni, hogy fából készült játékszerek, dobozok,, tárgyak sieregét szemlélhetjük munkáiban. Nem is dillettáns, szárnypróbáló faragások, vésések azok. A lelkét öntötte bele munkáiba ós díszére válna bármely iparművész alkotó munkájának, akinek ez képezi élete feladatát. Faragott idloboza bármely fejedelmi aszlal ékességéül szolgálhatna. Csin tudás, ihlet ömlik el egy-egy finomabb vésésén. Varga F.erenc nyíregyházi ck. ülni tó hasonlóan széleskörű művészi tudásról tesz tanúságot. Tárgykörét a festészet és szobrászat alkotásai jelölik. Meleg tónusu képek, egy-két nagyobb méretű,, tökéletesen kidolgozott vászna, kisebb aquarelljei, de különösen két mellszobor mintázása képezik tudásának javát. Külön érdekessége a kiállításnak a magyar zsenialitásnak glorifikációja Berecz .Ottó győröcskei tanitó hárfa gitárja Nevezett tanitó orosz hadifogságának idjeje alatt rendkívüli türelemül«!, vaisszoi;-