Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)
1923-10-21 / 239. szám
1923. október 21. JfitomÉB s Az üzlethelyiségek külső megjelölése. A törvény 56. szakasza a cégvalódiság! elvét kívánja érvényre juttatni, melyre ugy az üzleti élet tisztessége, mint a közönség tévesztésének elkerülése érdekében törekedni kell. A szakasz az iparos (kereskedő) kötelességévé teszi, hogy üzlethelyiségét annak külső részén cégtáblával jelölje meg. Előirja hogy a cégtáblán nemcsak az üzlettulajdonos családi nevét, hanem egyszersmind utónevét is fel kell tüntetni és pedig minden félrevezetés lehetőségének kizárása érdekében olyképen, hogy a felírás egyik része ne legyen kevésbé szembetűnő, mint a többi. Ha az üzlettulajdonos férjezett, vagy özvegy nő, a cégtáblán férje családi- és utónevét köteles megfelelő toldással (péBdául: Nagy Jánosné, ha özvegy, akkor özvegy Nagy Jánosné) feltüntetni. A férjezett vagy özvegy nő férje neve mellett leánynevét is feltüntetheti. Azokat az iparosokat és kereskedőket, akik a kereskedelmi cégjegyzésbe bevezetett céggel rendelkeznek, arra kötelezi a szakasz, hogy cégüket cégtáblájukon a cégjegyzékbe történt bevezetésnek megfelelően tüntessék fel. Ha az egyéni cég az üzlettulajdonos családi- utónevét nem tartalmazná, a szakasz előirja, hogy ezt vagy magán a cégtáblán, vagy az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán kell szembetűnő módon feltüntetni. Amennyiben az üzlettulajdonos családi- és utónevét nem magán a cégtáblán, hanem az üzlethelyiség bejáratánál kifügr gesztendő táblán tünteti fel, a név elé oda kell tenni az »üzlettulajdonos« szót, ilyképen: üzlettulajdonos Nagy János. Ha valamely egyesület vagy társulat az üzlettulajdonos, ez alapszabályaiban megállapított nevét az előző bekezdésben megállapított módon köteles cégtábláján illetőleg az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán feltüntetni. Közkereseti társaságoknál beéri a törvény azzal, hogy legalább az üzletvitelért felelős egy üzlettársnak, betéti társaságoknál, hogy legalább egy beltagnak családi- és utóneve legyen a cégtáblán, illetve az üzlethelyiség bejáratánál kifüggesztendő táblán a jelzett módon feltüntetve. A szakasz megfelelő rendelkezést tartalmaz azokra a társas vállalatokra is, amelyeknek cégét a kereskedelmi törvény értelmében nem kell a cégjegyzésbe bevezetni és ezekre nézve előírja, hogy a társas viszonyr ra való kifejezett utalással legalább két üzlettársnak családi- és utónevét kell a cégtáblán feltüntetni. Közszempontokból kívánatos, hogy a piaci és utcai iparosok és árusok, nevezetesen mindazok, akik utakon, utcákon, tereken felállított bódékban sátorban, asztalon, talapzaton vagy a puszta földön űznek ipari fogjIalkozást (árusítanak), iparüzésük helyén családi- és utónevüket feltüntető táblát legyenek kötelesek szembeötlően elhelyezni. A szakasz utolsó bekezdése ez iránt is megfelelően rendelkezik. Csehszlovákia titkos céljai Olaszország, Németország és Magyarország ellen. Bécsbői jelentik: »Reichspost« teljesen beavatott diplomáciai forrásból szenzációs leleplezést közöl Massaryk és Benes külpolitikai intencióiról, amik éle Olaszország, Németország és Magyarország ellen irányul. A cikk szószerint a következőket írja: »Massaryk csehszlovák köztársasági elnök párisi- és Iondoni utján javasolni fogja, hogy a veszedelmes német problémát a nagy- és kisantant együttműködése alapján oldiják meg. Ez más szavakkal annyi jelent, hogy a már. eddig is létező katonai megállapodásokon tul ujabb megegyezésekkel leljessé kell tenni Németország abszolút körülzárását. Ezt az alkalmat Benes külügyminiszter I pedig arra készü felhasználni, hogy | megrója Anglia viselkedését a magyar kölcsön ügyében, aztán francia segitsé^geil módot találni arra, hogy Lengyelország bármi áron is, de beolvadjon a kisantant atmoszférájába. Ez esetben megszűnik a cseh külpolitikai játékok lengyel részről vaió ellensúlyozása különösen Magyarország irányában. Es ha meggondoljuk — mondja a cikk — hogy Benes mintítent eíi is fog követni terve kivitele érdekében, elnyomja majd a Magyarország mellett keletkezett jóhangulatot elsősorban Londonban, utána pedig nyitva áll az ut a középeurópai szláv blokk megalakítására — Olaszország izolálása tekintetében. B€inesnek tehát veszedelmesen nagy álmai vannak.« (KEK.) | nélkül cselekszik a jót, aki minden nap elmultával elmondhatja a zsoltáriróval : Légy itélőm Uram, mert hűséggel jártam... Szép üdvözlő beszédet intézett ezen választott férfiúhoz Bokross Elek főjegyző. A gyűlés különben dacára a mostani boldogtalan matéríális világnak, népes gyűlés volt. Régi szokás szerint, általános érdeklődés mellett olvastatott fel az esperesi jelentés az egyházak állapotáról, belső életéről. Jóleső örömmel vétetett tudomásul a tanügyi állapotokról való jelentés. Hála Istennek, a háború utáni hiányok ezen a téren is kezdenek lassanként eltűnni. A tanítók szép százaléka valóban dicséretes buzgósággal működik. Azután az egyes egyházak ügyei, kérvényei tárgyaltattak le. Remekül hangzott különösen a paszabi egyház jelentése. Itt ugyanis Albert Pál három holdnyi gyönyörű belsőségét, szőlőskerttel, gyümölcsössel az egyháznak ajándékozta azon kérelemmel, hogy ott annakidején óvodát építsenek. Szép és okos cselekedet volt ez. Valóban dicséri Albert Pál nemes lelkét. Szebb, maradandóbb emléket emel ezzel önmagának mindenféle vasrácsos márvány-síremléknél. Ha a közügyek iránt minden Istentől megáldott magyar embernek ilyen szive, érzéke volna, akkor boldogabb idők köszöntenének reánk, akkor hamarabb eljönne e népre a feltámadás, a nemzeti jólét rózsaszínű hajnala. (Csak hát persze az a baj, hogy kevés Albert Pál van Csonka-Magyarországon !) Letárgyaltattak a bírósági ügyek is. Hála Istennek, kevés peres-akta alkalmatlankodott a zöld asztalon. Három ügydarab volt az egész. A gyűlést természetesen közebéd zárta be a Nagy-Koronában, ahol aztán mintegy kedves, szük családi körben dikciók emelkedtek az uj gondnok felé. A napfény be-bemosolygott a terem ablakán, mint valami glória-fény ott ragyogott ama társasági felett, amelynek jelszava eddig is ennyi volt s ezután is ennyi lesz : Szeresd az Istent, szeresd felebarátodat, mint te magadat! Öreg diók. ncsssissaa A középszabolcsi egyházmegye nyíregyházi közgyűlése üdvözli gróf Dégenfeld Pált, az egyházrregye uj gondnokát. Nyíregyháza, október 20. A Nyirvidék tudósítójától. Mint minden év őszén, ugy az idén is, városunkban tartotta a közép-szabolcsi reformátusok egyházmegyéje közgyűlését folyó hó 16-án és 17-én. A gyűlés színhelye a vármegyeháza kisterme volt. Itt üdvözölte Szabó Lajos esperes ékes szavakkal az egyházmegye uj gondnokát, gr. Dégenfeld Pált, aki méltán érdemelte ki e nagyfontosságú tisztségre az egyházmegye egyhangú bizalmát. Gróf Dégenfeld Pál ugyanis nemcsak régi történeti nevet visel a református főurak között, de egyike azon előkelő egyéneknek, akik lárma, hivalkodás Felöltök Ruhäh Bundák Kalapok AUCLBI PALOTA a Hungária Cipőáruhézban, "'"'^ÍSS'S; 5' 9z4m > Nöi divat gummi hócipők minden nagyságban 68.000 K jp m ií Női gummi hócipők francia formában, divatos szőrmézett szárral 75.000, 95 000 K VT Q nr inT/fny)- eredeti éngol és skót gyártmányú príma gummi hó- és sárlUMÍli . cipőkben, női-,férfi és gyermek formákban, minden nagyságban • iHIII —HIUHHMWIllil I IIIIII II Ii I I—III TIM 11 • IIB II III ÉHMIII UM IIB II II >111111 III 1111 IMIIIIIM IBIIIIIIIHIl Uli Ti I Hó- és sárcípő javításokat elfogadunk.
