Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-20 / 238. szám

1923. október 20. JfltoetwÉSL hogy a mai? vahitárisj viszonyok kőzött végre lehet e hajtani, lehel'és szabad-c a gazdasági világversenyben starthoz ál­lítani nincsteleneket, akiknek, sem a föld megvásárlására-, sem; egy fia borju megvéu telére elég pénzük nijies.cn? Sajátságos, er­ről senkise beszél. Mindenki inkább i'öljdt­dei bőven adakozóként szeret a mester­ségesen felcsigázott igények előtt m^je­lenni, mintsem,, hogy felvenné az őszin­teség tógáját és nyíltan megmondaná, hogy a földreform elve a törvényben le van fektetve, a végrehajtást azonban té­vesen, vagy nem tévesen zürichi kurzus­nak nevezett, de tényleg a vállainkra ne­hezedő — vismajor akadiályozza, — Szerintem köztudatba keü vinni, hogy ez a törvény becsületes alkotás és azl semilyen radikalizmus becsületesebbé tenni nem tudja, de máról-holnapra nem lehel végrehajtani a kivánt kerebak kö­zött, ment sem az állam, sem a kisajáli­loü, sem a kisajátító a magyar korona zürichi jegyzésével 1 handicapelve nem. birja a világverseny iramát és mert a tör.­vény az elővásárlási jogát bizlositja min­den eladó birtokra és mert továbbá a va­gyonvállság cimén leadott földiek a legége több igények kielégítését lehetővé teszik, nézetem szerint az volna a becsületes gaz dasági politika, ha belevinnék a köztudat­ba, hogy a siirgös szükség esete nem forog fenn és az, aki nyugodtabb pénzügyi vi­szonyokra vár, kedvezőbb körülmények közöl' vásárolhat a jövőben, mint ma. — Mert ma nincstelen embereknek adósságra való vásárlásba beugrani any­nyii tesz, mint előkészíteni az anyagi csődöt. Egészen bizonyos ilyen körülmé­nyek között, hogy a novella a reform vég­rehajtását nem fogja gyorsítani, vagy tö­kéletcsitem, mert ahhoz nem novella kell hanem állandó és nem zuhanó értékmé­rő. — A könnyelmű birtokfelaprózás ma nemcsak az uj birtokosokat juttatná csőd­be, hanem az egész magyar mezőgazdasá­gi termelés csődjét és a közélelmezés vég­telen nyomorúságát jelentené. Hogy en­nek kifelé mi lenne a hatása, arról beszél, ni sem kell, könnyű elképzelni,, hogy egy. elgyengüli gazdasági alanyokkal telitett ország semmiféle külföldi pénzcsoport előtt nem lehelne hitelképesi. (KEK.) Lesznek-e az idén hangversenyek Nyíregyházán? riennyi belépődijat fizetnek a vidéki városokban. Nyíregyháza, október 20. A Nyirvidék tudósítójától. Ilyenkor, az őszi évad kezdetén, mikor a szüretek befejeződnek, bevonulnak a nya­ralók és gazdák a városba és a nyári vaká­ciózás, őszi betakarítás után egy táborba verődő társaságokban felvetik a téli évad szórakozási lehetőségeit. Nem a könnyű, fényűző szórakozásra vágyókról van itt szó hanem a komoly életszépségeket kereső kul­turált társadalomról, amelynek a hossau téli hónapokban épp olyan • elengedhetetlen lét­feltétele egy-két igazán nivós hangverseny, műsoros est átélése, mint a friss levegő, a jó meleg lakás. Mostanában sok pesszimis­tával találkozunk, szomorú lemondással be­szélő emberrel, akik szerint a most ránkkö­vetkező télben a legagiilisabb hozzáértőnek sem sikerült hangverseny rendezni mert el­érkeztünk a legkritikusabb ponthoz, ahol az árak a legmesszebbre távoztak a kereset át­lagos színvonalától. Minthogy- e- tekintetben igen lesújtó helyzet képet festenek ma elénk, felkerestük városunknak egyik régi" hang­versenyrendezőjét, aki a következőket mon­dotta munkatársunknak : Arról szó sincs, hogy ne lehetne hang­versenyt rendezni. Ez csak a túlzó pesszi­misták álláspontja, na meg a fösvényeké, a hangversenyt csak divatból látogatóké, akik örvendenek, hogy ha nem kell hang­versenyre fáradniok. A valóság az, hogy Nyíregyháza zenekultura iránt fogékony nagy többsége máris sürgeti a hangversenyt és nem rémül meg az uj belépődíjak látszó­lagos nagyságától. A békeévekben igazán neves művész lejövetelekor a Korona nagy­termének első soraiban 4—5 korona, 20- 25 kiló buza ára volt az ülőhely ára. Ma tehát ha egy hírneves külföldi vagy fővárosi mű­vész érkezik le hozzánk 20—25 ezer koroná­nak kellene lenni ugyanazon hely árának. Egy cseppet sem lepődhetünk tehát meg, ha az első helyekért 8—10 ezer koronát fo­gunk fizetni, mint ahogy ezt kalkulálják. A napokban künn jártam egyik faluban, ahol .táncmulatság volt. A belépőődij kétezer ko­rona volt. A színházi karzat 1300 2000 ko­rona ma. A mai hangversenyek belépődijai egyrészt a terem dijához, másrészt a világí­tási és fűtés költségekhez, továbbá a rendőr­ség ügyeleti dijaihoz igazodnak. A főváros­ban a Vigadó nagyterme ma félmillió korona egy estére fűtéssel és világítással, Nyíregy­házán is csaknem ennyibe kerül a terem. A helyzet azonban itt nehezebb, mert székek ről a rendezőségnek kell gondoskodni. A teiem költségéhez bátran számíthatunk 100 'ezer korona rendőrségi dijat s a művész költségeire is 500 ezer illetve egy millió koronát. A komoly hangverseny kiadásai legkevesebb másfél millióra rúgnak, ugy, hogy érthető, ha a belépőjegyek is elérik a 10—15 ezer koronát. Az első hangverseny. Ilyen körülmények között meglepő az az . értesülésünk, hogy a november 6-i zon­gorahangversenyre, amelyen Szegheő János ;a zeneakadémia fiatalon is európai hirii tanára, a magyar zeneköltés és előadózene. .egyik legnagyobb reménysége csillogtatja meg közönségünk előtt fölényes tudását mindössze 8—10 ezer korona lesz az első helyek dija. Információnk szerint ez csak ugy lehetséges, hogy a művész a Bessenyei Kör javára lemond a szószoros értelemben vett honoráriumról. A Korona megújult nagyterme. A Szegheő-zongoraest lesz az idei évad első nagy művészi eseménye s a közönség érdeklődését nem kis mértékben fokozza az, hogy ez a hangverseny a Papp Lajos által olyan számottevő áldozatkészséggel és fino­mult ízléssel ujjáfestett nagyteremben fog lejátszódni. A Korona díszterme, amelynek átalakítási munkálatait Pisszer János épí­tész végeztette nagy sikerrel ragyogó, fehér és szürke márvány benyomását keltő uj fa­laival igazán méltó keretet ad a teremben lefolyó művészi eseményeknek. Nagyon élén­ken fogja dicsérni a publikum az átalakítást végrehajtók előrelátását, ha az uj ruhatárba belép, ahol praktikus fogasrendszerrel és ki­szolgáló asztallal elejét vették az eddigi zavaros ruhatári szituációnak. Mindent összevéve, igenis lesznek nagy, hírneves, fényes hangversenyek az idén ií Nyíregyházán s meg vagyunk győződve róla, hogy városunk előkel lő szellemű zenekedvelő közönsége épp olyan lelkes támogatója lesz a komoly művészi értékeket reveláló hang­versenyeknek ebben az esztendőben is, ami­ként támogatta a múltban. Mindenesetre en­nek a támogató készségnek tanújele az a nagy érdeklődés, amely a november 6-iki Szegheő-féle hangverseny iránt az egész vá­rosban mutatkozik. Egy soff őr Kopócsapáton kala­páccsal agyonvert egy embert. Két és fél évi fegyházra Ítélték. Nyíregyháza, október 19. Saját tudó­stónktól. Szabó Lajos 31 éves budapesti ille­tőségű sofl'őr, aki Forgách Balázs gróf ko­póesapátii földbirtokosnál volt alkalma­zásban és Benyó György 33 éves föklmives ez év június hó elején együtt iszogatlak egy kopó csap álii korcsmában és a szokotl nái mélyebben néztek a. kancsó fene­kére. Ugyanabban a korcsmában mulatóit Pusztai József kopócsapátii lakos is, aki­nek már annyira keresztbe állott a sze­me, hogy a korcsmáros már nem is akart neki több bort adni. Ebből' szóváltás és lárma kerekedett, amibe Benyó György is beleszólt. Pusztai sem hagyta magát, nekimenl Benyónak, diuakodás támadt közöltük, mire Szabó soffőr küugrott a korcsmából, egy kalapácsol vett ki a sze­kéren levő szerszámos ládából és azzal ugy fejbeverte Pusztai Józsefet, hogy az par nap múlva belehalt sérülésébe. A kir. törvényszék Szabó Józsefet hatált oko 1­zoll súlyos testi sértés bűntettééii két és fél évi fegyházra itélle. Az itélet ellen ugy a vádlott, mint dir. Oláh János ügyész fellebbezést jelentetlek be. Benyó György ellen az ügyész elejtette a vádat s a törvényszék megszünteti« az eljárás^ a Hungária Cipöáruházban, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona ncca 5. szám. Interurbán teleion : 195. 8 Női divat gummi hócipők minden nagyságban 68.000 K | II 1 Női gummi hócipők francia formába??, divatos § szőrmézett szárral 75.000, 95 000 K g H [nrfTT tial/foil' eredeti angol és skót gyártmányú prima gummi hó- és sár­Idgjf idindl. cipőkben, női-,férfi és gyermek formákban, minden nagyságban Hó- és sárcipő javításokat elfogadunk.

Next

/
Thumbnails
Contents