Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-18 / 210. szám

'JhföRgXDÉKi Í9Ü3, szeptember Í9. A micskepusztal árpádkori templom. Még 1921. év őszén jutott tudomásomra, hogy Erdődy Miklós ur bökönyi határba eső micskepusztal birtokán a régi község templomát, illetőleg annak alapfalát megtalálták. Dr. Dohnál Jenő barátommal ki is mentünk a helyszínére, hol a már kikeresett álapfalrészeket lemértük, lerajzoltuk. A korán beállott őszi esőzések miatt azonban az ásatás nem történhetett meg, sőt a felszökött napszámbérek több mint -egy évig késleltették a fundar imeiitum feltárását, mig ez év tavaszán a Nyirvidék 57-ik számában Erdődy Miklós ur egy a multak iránti őszinte szeretetrőt tanúskodó lelkes cikkben hivta fel ismételten figyelmünket a kutatásra, majd muzemuunk gyenge anyagi erejére, még inkább a tudomány hasznára való tekintettet

1 az ásatás költségeit is magára vállalta. s Áldozatklészsége nem történt hiába. A két liétig tartó ásatás értékes eredmény}re vezetett, mely alkalommal nemcsak a fundamentum alakját és nagyságát sikerült megállapítani, dacára a több helyen megbolygatott és kiszedett alapfalak hiányának, hanem annak formájából építési idejét is. A micskei templom ugyanis ta XIII. század második felében épült, abban az átmeneti időben, mikor a román stihisu épületeken érezhetők a góth ízlésű építészet sajátságai, amit nyugoti homlokzatának diagonális irányban épült támfalaiból következtetni. Az ásatás felderítette, hogy 10.90 m. hosszú és 9 m. széles templomhajóhoz 6.50 m. széles egyenes záródású szentély, tartozik, melynek északi oldalán sekrestye is épült. A feltárt aliap s a téglák hiéreteí kétségtelenné teszik a templom árpádkori eredetét. E megállapítást megkönnyíti, egyszersmind megerősíti a Zol<tai Lajos debreceni múzeumigazgató barátom állal megásott nagy- vagy belsőguthi templom alaprajza, mely nemcsak analóg, de méreteiben is csaknem azonos a inicskepusztaival. Kár, hogy be nem mutathatom e helyen a két kiásott templom alaprajzát, melynek feltűnő hasonlósága minden szónál beszédesebb bizonyítéka v. la két templom egyidőből származásának. Az április 16-án megkezdett ásatás alkalmával az épités idejét jellemző, beszélő faragott köveket nem találtunk, ha voltak is ilyenek, régebben elhasználták gazdasági épületeknek. Szájhagyomány szerint a bökönyi gör. katli. templom a micskei tégláiból épült. A téglák egy része 4. cm. vastag lapos, 15 cm. széles,, 25 cm. hosszú nagyobb része 7 cm. vastag, 13 széles, 28 cm. hosszúságú. A szentély délkeleti sarkán és déli oldalán, úgyszintén a templom északi oldalán kiálló falak valószínűleg nem pillének, csak leomlott falrészek, mint az a szentély záródásánál is tapasztaltatott. Az 1578-ban elpusztult Micske község területének nagyobb része Bököny északi részén, kisebb része Ujfehértó,, egy kis sarka Geszteréd határába esik. A most megásott és kikeresett temploma az ujfehértó-geszterédi ut mentén a Lónyai és Erdődy birtokok kereszteződésénél az utóbbi birtokon az úttól' északra 150 iné" terre csekély lemelkedésü u. n. Templom dombon épült. A templomot körülvevő község utcái helyét a mélyedések ma is világosan mutatják, a házhelyek során a föld szürkésszinü. A' fundamentum körüli kormos rétegbőt megállapítható, hogy a templom teteje nádból való volt. A templom körül kivüli-belől ember és gyermekcsontokra akadtunk, ami régi templomok környékén megszokott jelenség. Az épen kivett koponyák közül nehá nyal behoztam a múzeumba. Az alapfal északi oldala legjobban meg volt háborgatva; erre az oldalra hordták össze halomba ezeket a csontokat, melyeket előbb kiástak, pedig ami apróságot találtunk,,azt 1 káptalan 'előtt Zarándi Péter fia László | elismeri, hogy Zokoli (Szakolyi) György, fiai és társai szabolcsvármegyei birtokaik [ hói s az ezek közt levő Myskéből is kiI adják Zokoli Katalinnak az őt megillető | leányi negyedet. 1421. jul. 18-án kelt le[ leszi conventi iratban Dengeiegi Zsuzsán! na hozományában említtetik Myksie. 1423. máius 27-én keit a leleszi konvent jelentése azon határrendezésről', melyet Bakamazi Pál és Zokoli János közt, Zokol és Mikse birtokokon eszközölt. 1424 szept. 11-én Zokoli Imre fiai tilalmazzák Rakamazi Balázs diákot és Losonczi Dénest Zokol, Bőd,. Mikse, Adon, Mihályi birtokokon fekvő részek zálogosításától. Csánki D. fentemiitett müvéből tudjuk, hogy Miske 1446 és 1483-ban is a Szakolyi csatiadé. Zichy okmánytár őrzi, hogy 1455 má jusi 21-én Rakamazí Fóris özvegye férje rokonait nyugtatja hozománya és hitbére iránt a leleszi couvent előtt, mely okiratban Bakamaz, Bőd,, Miksie, Zokol, Adon, 'Mihályi és Badván községek szerepelnek. 1455. márc. 16-án ugyancsak a leleszi convent előtt kelt iratban nyugtatja Upori Pongrác néhai nagyanyja után járó leánynegyedét illetőleg Bakamazi Mihályt. A Károlyi család levéltárában olvassuk, liogy Zokoli Miklóst, kinek Mixe határában van birtoka, a váradi káptalan megidéztette 1471 aug. 30-ra a Károlyi Bertalan fia János részéről rajta esett sérelmek orvoslása ügyében. Az országos levéltárban lévő clicalis összeírások szerint a töröknek behódolt Micskének 1567-ben 7 portája van s ezek után adózik. Földesura: Tokaji A. Velics: Magyarországi török kincstári defterekben olvassuk, hogy 1572-ben Meski (sic) falu 15 házból és templomból áll. Lakói ezek: A János, Bérén,, Bociinka, Csatos, Dankó, Decsi,, Dobos, Forgós, Kopár, Kovács, Kötényes,, Lukács, Pap, Szabó, Süle, Tokaj, Vig. Micske 1578-ban pusztult el Bolt, Balkány, Nagy- és Kis Guth,. Geszteréd, Hugyaj, Adon,. Parlag községekkel, amint azt a történetből tudjuk. A Nemzeti Múzeumban ie^ő Nyárády leveles ládában található értékes iratok szerint 1700-as évek elején egy részt bírtak Micskéből a piaristák zálogban Erdődy Györgytől. 1756-ban Erdődy Istvánt, Nyárády Györgyöt ,és Erdődy, Gábort ismerjük birtokosainak, úgyszintén 1772-ben is. — Természetesen már akkor puszta, ami kitűnik a Nyárády féle egyik 1773-ban kelt okiratból, meíyszerint id. Nyárády Györgyné Uketyevios Borbála és fia ifj. Nyárády György zálogba adják micskei praediumban levő kuriájukat, melynek fe le 62 öreg lépés volt, 250 frtért Néme'hy Antalnak és hitvesének oly módon, hogy hat évig sem maguk, sem maradékaik ki nem válthatják. A praedium pusztatelket jelent. Jelen korban az Erdődy családon kívül a Morvay, Somossy,, Bori, Nánássy és más családoknak van "itt birtoka. Hálával és köszönettel tartozik muzeumunk Erdődy Miklós urnák azért az önzetlen hazafias áldozatért, mellyel gyűjteményünket, vármegyénk történetét s általa a tudományt gazdagítani szíves volt, de hálával adózik fiának Erdődy Lajos urnák is, ki apjának tudományszeretetét teljes mértékben örökölve, az ásatás végrehajtásán és annak mentül pontosabb keresztülvitelén annyi energiával, fáradtságot nem ismerő szorgalommal, odaadás s,al és megértéssel munkálkodott, hogy közreműködése nélkül a már megbolygatott alapfalak kikutatása aligha sikerült volna, őszinte köszönetet mondok e helyen a magam részéről is Erdődy Miklós urnák és kedves családjának azon szíves barátságért és vendégszeretetért, mely, lyel kétheli ott időzésem aljatt körülvettek. — Kiss Lajos. itt szedtük össze. Buhadiszek voltak: bőrszíjon két szeggel! ráerősített fémből való disz; ismeretlen rendeltetésű és anyagú téglányalak vászon nyomaival; egy féltenyérnyi bőrdarabon kis ujjnyi széles le! mez karika három lyukkal; "lemez rósz ! ezüstből ruhára való; sodrony női ruhaj díszről és lencse nagyságú közepén lyu| kas pityke. A templom északi és déli alapfalai bel ső részei mellől kerültek ki ezüst forint nagyságú faltöredékek, meszelt vakolatok, melyek alapszíne tiszta fehérek voltak, némelyik egyenes és görbe vonalú vörös, másik fekete csíkkal díszítve,, de volt vörös alapszínű is; a templom belseje tehát díszített volt. Egyik téglatöreidéken szivalaku mélyített ornamentika látható. Napfényre kerültek még innen ajtó vasalások, hevederek részei,, belső részén farostokkal, sodrott karikáju ajtó huzó, kisebb nagyobb vasszegek és más ismeretien rendeltetésű rozsdás vasak. A kiszedett alapfalak földtömegéből letört hegyű fúrót, lakatot,, zablalöredéket is szedtek ki, úgyszintén használatlannak látszó uj tótfazék díszített töredékeit, melyek aligha egykorúak a templommal. Előkerült még egy rézgyűrű és Brandenburgi György Vilmos poroszországi választófejedelem (uraik. 1619—1640) lengyel mintára vert 1624. évszámu ezüst garasa. A folklore körébe vágó azon sok hiedelem helyett pl. hogy Karácsony éjjelén asszony jő fel a templomdombból és hangosan sir stb., valamint a képtelenebb nél képtelenebb nagy mondások és amit az e táji homokfúvásokról tartanak, hogy tudniiük azok alagutak, melyek a nagykállói várat ós Debrecen meg Nyírbátor városát kötötték össze — mindezek helyett inkább azokat az értékesebb adatokat isorolom fel, melyeket régi okiratokból sikerült összeszednem és amelyek világosságot vetnek a község múltjára. Tudjuk, hogy Szabolcsvármegye területén az első nagybirtokos csa Iád a !Güt—Keled csialád, amely család tagjainak neveit őrzik e vidék helységnevei közül Adony, Gut, Dorog, Hodos^ Tiba, Vid, Pélbárt stb. Karácsonyi: »A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig« f

l című müvéből- olvasuk, hogy a Gut—Keled nembeli Márton ispán alapította 1140-ben a csatári monostort, az alapítólevélben em üttetik Márton édestestvére Miske (Micusa), Karácsonyi szerint is tőle kapta nevét a három község (Bököny, Ujfehértó,, Geszteréd) határában fekvő Micske község Csánki: Magyarorsz. tört. VöMrajza a Hunyadiak korában cimü müvében Miske, Mixe, Mykse néven fordul elő. Micske község legrégibb ismert birtokosa ia Gut—Keled nemzetségben Sándor bán I. György fia, kitől' 1291 év előtt örökölték I. István bán ivadékai palkonyai, bökönyi és györki birtokaival együtt, utóbb 1291-ben I. István bán legifjabb fia Pál bán az előbb emiitett birtok- j részeket Hodos comesnek adta, mivel ak- ; kor örökölt, kárpótlásul az 1277-ik évi j csatában elvesztett balkezéért és a szén- ; vedett fogságért. Ugylátszik, hogy Hódos- j tói, a Szakolyi család ősétől visszakap- ; ták, mert 1329-ben I. Pál fia ós Vid és uno- f kaöccse Fábián bírják és a Szakolyi családnak akarják átadni kisibökönyi birtokuk felével. A Szakolyiak ezt elfogadták, csak azt kötötték ki, hogy ha a micskei és kisbökönyi jószág átadásánál 'közbejönne valami akadály, akkor hugyaji birtokukból hasítsanak ki annyit, amennyit micskei részük és kisbökönyi birtokuk fele kitesz . A pápai tizedjegyzék szerint Mixe 1337-ben adózik, tehát már temploma is ván. A' Zichy okmánytárban száz éven keresztül 1455-ig több izben találkozunk Myskévet. 1420. évben jun. 4-én az aradi