Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-16 / 209. szám

1923. szeptember IS. Statisztika az elcsatolt területeken élő magyarság számáról. A »Külföldi Magyarság« című folyóirat népszámlálási adatok alapján statisztikát állított össze a megszállott területen élő magyarok számáról. Eszerint Csehszlovákiában 1.110000, Romániában 1.800:000 magyaréi, amely számból a régi királyság területére 50.000 esik, Jugoszláviában 730.000, az egyéb külföldön pedig : Ausztriában 300.000 Németországban 350.000, Lengyelországban 10.000, Bulgáriában 18.000, Franciaországban és Angliában összesen 18.000, az Egyesült Államokban 900.000, Kanadában 130.000 Délamerikában 30.000, Afrikában elszórva — 4000, Ausztráliában 150, Ázsiában elszórva (India. Khina és Japán) 20.000, összesen tehát öt millió 440.530 magyar él szelte a világban. (K. E. K.) A női testápolás kézikönyve. Olvasom De Gerardó: A női élet c. ird'ekes könyvét, a szellemi rész mintegy, kiegészítést nyer a fenti cim alatt, dr. Präger Márton fővárosi orvos által irt értékes tanulmányban. E könyvben a kitűzött cél ugyanaz, mint Bár Ida Julia irja A női szépség stb. c. könyvben az Előszóban t. i. hogy a nő minél kellemesebb megjelenés^ legyen ; de mig itt a szakértők és' orvosok után irt recepteket találunk, addig az orvos pedagógus módjára nevel, ismerteti a női szervezetet és működését, a test és lélek gyeit mekkori ápolását, a leányok testápolását, a házaséletet, a csecsemőápolást stb. Költői szárnyalással kezd'i a Testápolás a változás (climacterium) idejében c. fejezetet mely időre, ennek emlékeztetőjére : »hullatja levelét az idő vén fája« — nem szívesen gondol a női szépérzék és izlés a hiúság. Soványodás és kövéredés ! E két ellentétes jelenség a domináns a climactérium idejében. Aki mögött munkás élet, sikerült család áll, — írja a szerző — az nyugodtan várhatja öregségét. Gyöngédség, szeretet vegye körül az öregedő nőt... Mutassuk meg a jótékonyság utait, vezessük a szegények kunyhóihoz : lelkük megtelik uj érzéssel és boldogok lesznek amellett, hogy boldogítanak, íme így ír az orvos-pedagógus a magyar Niemeyer. Mit ír a táplálkozásról ? Sehol sem tobzódik annyira a mértéktelenség, mint a táplálkozás terén. Leírja az étrendet .a szenvedők részére, majd a soványitásnál a Noorden és Ebstein-féle étrendet. Esztétikai, egészségi szempontok figyelembe vételével hasznos utasításokat nyújt a fog-, száj-, arcbőr ápolásánál. Külön tárgyalja a zsíros, száraz arcbőr ápolását, a bőratkát és az ellene való védekezést, az orr vörösfeégének megakadályozását. A nőknél leggyakoribb szeplőről, a »sok keserűséget, bánatot« okozó ráncokról írva, fontos utasításokat ád'. Az előbbit sokan egyszerű kezelésnek tekintik, pedig csakis orvosi felügyelet alatt kell végezni. Az emailozást elítéli, a ráncok megelőzésének eszközét a célszerű, helyes életmódban. a természete^ álla

ndó testápolásában találja meg. A massaget, szőrtelenitést szintén szakértő végezze. Megemlékszik még az író a szappanról, minősegüktől és hatásukról ;a jó púder kellékeiről, milyen anyagokat tartalmazzon. Ezekután a haj-, kéz-, köröm ápolásáról ir kimerítő részletességgel ma}d az izzadásról, fagyásról, lábápolásról. rA viz és napfény szerepe a nöj testápolásban c. fejezet alatt ennek történeti részét is veszi az olvasó s okos használati utasításait. A női kar alakváltozása/ól szóló fejezetben védekezési alapelvül a következőket irja: célszerű, megfelelő táplálás; tiszta jó levegőjű száraz lakás; a gyermek gondos ápolása és tisztán tartások. -Az esztétikai torna c. fejejelen küLön fejezet ismét a múltból vezet a középkoron át a jelen különféle tornarend

11 szeréhez. Az esztétikai torna rendszerét felosztja : helyes testtartásra, helyes mozgásra és helyes légzésre. Az utolsó fejezet éppen aktuális, amennyiben a korai öregedés okidról és az ellene való védekezésről szól. Az egészséges testben egészséges lélek alapelvén épült munka nagy szolgálatot tesz szülőknek, tanítóknak, a nevelés ténykedéseiben. Nagy súlyt fektet a házasság előtti orvosi vizsgálatra, ettől várja az emberiség megújhodását. A világos, gördülékeny stílusban irt müvet preventív munkának tekinthetjük a bajt megelőző felvilágosításaival. A kiadója Lampel R. könyvkereskedése. KPar-'T^-ra Az erdélyi trianoni határ nyírségi vonalán leleplezték a nagy magyar zeneköltő szobrát és a hősi halottak emlékmüvét. Nyírlbrány hivség szobrokat avató ünnepe. Nyirábrányban, Szabolcsvármegye erdélyrészi határátlépő állomásán, ahová naponta befutnak az oláh impérium színeire átfestett érmihályfalvai vonatok, vasárnap délután ünnepe volt az elnémíthatatlan magyar igazságnak, annak, hogy ezt az ősi földet magyarok lakják és minden porszeme a magyar lélek elpusztíthatatlan teremtő erejéről beszél. — Nyirábrány község hazafiúi kötelességtudással áldozatot hozott ennek az igazságnak dokumentálására és Hegedűs Béla főjegyzőnek, továbbá Dessewffy Manó földbirtokosnak agilis vezetésével a község szegényeinek, gazdagjainak és a vármegye testvérközségeinek adományaiból az ország egyik legkiválóbb szobrászművészével, Füredi Richárddal elkészíttette a harctéren elesett nyirábrányi hősök emlékmüvét és a község halhatatlan zeneköltő fiának. Ábrányi Kornélnak szobrát. A két gyönyörű monumentumot vasárnap délelőtt megindítói ünnepség keretében avatták fel. A kettős ünnepségen jelen volt az ősi Ábrányi kastély; úrnője, Szapáry Emmi grófnő, az Ábrányicsalád részéről: özv. Ábrányi Kornélné, geleji Katona Klementin irónő, llosvay Gusztáv ny. államtitkár, özv. Dessewffy Aurélné, Dessewffy Manó és neje, Stéfán Jánosné, Dr. Hebron Aurél ügyvéd, a Tisza Egyetem képviseletében Thegze Gyula dékán és Kölönte Géza tanár, jelen voltak Dr. Kálnay Zoltán főszolgabíró, Dr. Rézler Gábor szolgabíró, Füredi Richárd szobrászművész, Pintye-Furó György országházi tolmács, az egyházak, a hadsereg, vámőrség, a környékbeli birtokosság számos képviselője és a község egész lakossága. Hősök szobra a határ mentén A hősök emlékét avatták fel előbb, amely egy szárkofágról magasodó pilaszteren azt a jelenetet ábrázolja, mikor a haldokló fiút édesatyja egyik karjával fölemeli, mig ökölbeszorított jobb kezével az ádáz ellenség felé fenyeget. Dessewffy Manó földbirtokos hatásos megnyitó beszédében rámutatott, hogy a szép emlékmű zarándokló helye lesz az elesett hősök hozzátartozóinak, majd Totin János rom. kath. lelkész megáldotta a hősök emlékmüvét. Sereghy Jánosi g.-kath. lelkész ünnepi beszédében a vallásosság és hazaszeretet kapcsolatát fejtegette mély hatással. Az Ábrányi-dalárda a Nem, nem, sohát adta elő. A hadsereg nevében Köt vend'y Gyula vámőrségi főhadnagy beszélt a katonák háláját tolmácsolván a hazafias; j MssssssaKEse polgárságnak. Most a dalárda a Nemzeti imába kezd, amely után Tóth János főbiró, akinek Dessewffy Manó a szobor-bizottság nevében az emlékmüvet átadta, megkoszorúzna a hősök szobrát. Az énekkar a Szózattal fe,jezi be az ünnepséget. A honvédelmi kormány küldöttének, Gerbert vezérkari ezredesnek nevében Prokopovics százados a délutáni órákban helyezett koszorút, miután a honvédség küldötte, a Nyíregyházáról jött küldöttségekkel együtt a Máv. vonatainak óriási késébe miatt lemaradtak. Ábrányi Kornél szobra. A honvédemlék felavatása után Ábrányi Kornél szobrához vonult az ünneplő isokaság. Gyönyörűen kiképzett oszlopon áll Ábrányi Koméinak élethűséggel meg ínintázolt mellszobra. A szobor körút frissen ültetett muskátli díszlik. Az Ábrányi dalárda: A dal c. kompozíciót adja elő szépen kidolgozott karban, majd Tótin János r. kath. lelkész lendületes beszédben fejtegette a magyar zene úttörőjének Ábrányi Kornélnak érdemeit. A zeneköltő álmodozón néző iszohráról lehullott a lepel s közben megindítóan sirt fel a dalárda »Bus magyarok imádkoznak kezdetű dall:). Magyary Gyula dr. Innsbruckban tanuló r. kath. theologusi fenkölt gondolatokkal lelkesítő beszédben méltatta Ábrányi Kornél nemzetnesvelő munkásságát majd a dalárda magyar dalegyvelegje mélyítette el a szép beszéd hatását. Dr. Kálnay Zoltán főszolgabíró, a szoborbizottság nevében átadta a szobrot a községnek és Hegedűs Béla községi főjegyző meleg szavakban méltatta a szoborak'cióra lelkesítő Mikecz István alispán és az áldozatosan adakozó községek érdemeit. A szoborra az Ábrányi család és a község helyeztek koszorút s felhangzott a nemzet uj Hiszekegye, hogy átröppenve a néhány^százméternyire ott húzódó triano,ni határon, hirdesse a feltámadás hirét és ennek az ünnepnek mélyen rejlő igazságot, amelyet Hegedűst Béla községi főjegyző a következő iszavakban intézett az ellenség felé: >-az a föld, ahol százeszten-'" dővel ezelőtt is magyar dal bontogalla szárnyát, magyar volt és magyar marad.« Az ünnepség után ötventerítékes bankéi volt, amelyen a kormányzóra dr. Kálnay Zoltán mondott hódoló köszöntőt. Az iskola árnyas udvarán pedig deli táncra kezdtek Nyirábrány szépséges magvai- leányai és fiai. K3385SFS58££B és harisnyák minden színben és nagyságban óriási választékban raktárra érkeztek Hungária Cipöáruházban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. Telefon interurbán: 195. szám t