Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-08 / 203. szám

4 1923, szeptember 11. elljenére Magyarország felsegi lésének, de az ismert garanciákhoz ragaszkodik, Ma­gyarország rossz kereskedelmi mérleget mutat ki, aminek az a fegfőbb ténye., hog}' sok propagandát száí!ii, inig belke­reskedelme fegyverek és muníciók szállí­tásával 1 van megterhelve. Majd ha ezek a skandalumok megszűnnek, akkor lehel szó komolyan arról, hogy a kisántánt egé­szen és önzetlenül magáévá tegye a ma­gyar kölcsön ügyét. Magyarország máskép járt eí, mint Ausztria. A garázdáikodáf­sokat és a magyar aspirációkat nem tud­ják elnyomni. Mindez pedig olyan ered­ményeket idéz elő, amelyek nem alkal­masak a pénzügyi körök megnyugtatására. HETI KRÓM A Olyan vagyok, mint az utas, Akit rablók kifosztanak És otthagynak az útszélen Meztelenre vetkezetten: A fiamnak Tankönyveket vettem. Purzicsánról Réthátira, Réthátiról le Törökre, A Törökről a Drámán át A Magyarra Csuiszta/n le bubánatomba. Nem Prince sast, Királyt szívok, Hölgyet, Dunnát: Amióta megint újra Emelik a trafik árát. Gyalog járok, gyalog bizony, A vasútra én magamat Rá nem bizom. Hátralévő életemet Majd leélem valahogyan Szegény ember módjával csak Gyalogosan. Csak kibírom, amig birom A nekem szánt életutat: Én miattam emelhetik A vasutat. * Ilyen drága, olyan drága, Minden, minden Nagyon drága. Milyen drága? Kj. tudja azt Kimondani ? Egy mentség van : lemondani / Lemondani ! Én lemondtam erről, arról. Én lemondtam már mindarról, Amiről csak emberfia Képes lehet le mondani: Ki tudná azt megmondani, Miről lehetne még nekem Lemondani ? BONT A. T~T T R E K. KIS NAPTAR • Szeptember 8. Szombat. Kath. Kisasszony nap ja. Prot. Mária. Tenniszver&eny a városi tenniszpályá­kon (reggel 9 órától.) Hadiárvák műsoros bucsudélutánja a Sóstón (délután 3 órakor.) Diadal-Mozgó: Titkok háza I. rész. (5, 7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó: A legsötétebb Afriká­ban. (5, 7 és 9 órakor.) A Gutenberg Kör műsoros táncestélye a Gazdák Otthonában (este 8-kor.) Városi Sóstó-gyógyfürdő nyitva reggel 7-től este 7 óráig. Közlekedés dél­előtt minden órában, d. u. félórán­ként a Bessenyei-térről. Strandfürdő: egész nap nyitva. Városi gőz- és kádfürdő zárva. Vármegyei Jósa Muzeum (vármegye­háza) : Nyitva 9-től 1 óráig. Országos vásárok: Szept. 9. Czibak­háza, Fegyvernek, Szolnok. — Szept 10. Füzesabony, Recsk. — Szept. 12. Biharkeresztes, Hajdúnánás. — Szept. 13. Nyírbátor, Jánk. A gyógyszertárak közül a Lányi—Gon da és a Farkas-félék tartanak éjjeli szolgálatot. Szeptember 9. Vasárnap. Kath. Péter. Prot. Ádám. Tenniszvefeeny a városi pályákon. — (Reggel 9 órakor.) NyTVE—Törekvés mérkőzése a bujto­si sporttelepen .(D- u- 3 órakor.) Apo'.ló-Mozgó: Ä legsötétebb Afriká­ban (3, 5, 7 és 9 órakor.) Diadal-Mozgó: A fekete pók (3 5, 7 és 9 órakor.) Városi Sóstógyógyfürdő: Nyitva. Strandfürdő nyitva. Városi gőz -és kádfürdő; zárva. Vármegyei Jósa Muzeum : Nyitva 9— 1 óráig. A gyógyszertárak közül vasárnap délig a Lányi-Gonda és a Farkas­félék, vasárnap déltől kezdve az Osgyáni és Gergelyffy-félék tarta­nak éjjeli szolgálatot. Szeptember 10. Hétfő Kath. Miklós. Prot. Erik. Diadal-Mozgó: A fekete pók (7 és 9 órakor.) Apolló-Mozgó: Ha a bálványok rom­badőlnek (7 és 9 órakor.) Városi Sóstógyógyfürdő: Nyitva. Strandfürdő: Nyitva. Vármegyei Jósa Muzeum: zárva. A gyógyszertárak közül az Osgyáni— Gergelyffy-félék tartanak éjjeli szol­gálatot. A mozi detektív regényeklel izgató filmjeit vádolgatják mostánában, mikor a gyermekvilág bűnre való hajlandóságát ijedten állapítják meg. Azt hiszem, túlzottan róják tr.eg a filmek álomvitdgdt, amely j manapság, szigorú pedagógusok sorozóbizottsága | előtt állja meg a helyét, mielőtt a gyermekvilág elé jutna. Mert nem igaz, hogy az utca ifjúsága c ak az izgalmas kalandokat nézi tomboló öröm­mel. VoVunk az Apollóban, ahol a Fehér galom­bok fekete városban c. filmben a legfinomabb humor váltott ki harsogó kacajt s a legtisztább ethikai varázst vetitő jeleneteket véstél: megindul­tan, gyönyörködve. És láttuk a Diadalban a Szodama-Gomorra e'őadísán, hogy a biint utál­tató nevelöerejil részletek mily hatalmas vissz­hangra talállak. Nem a mozi a pusziitA, hanem a nyomor, a családi életre fekete felhőlcct vonó, haragos villámokat csapó szegénység, a mai bű­nös élet, a kenvéréhséggel egyidőben stberelésből való uj gazdagodás a rontás igazi démona. Mi kor jön el a lángpallosu angyal, hogy odújába kergesse a uj Sátáni ? — Hivaialvizsgáiat. Dettrich Béla m. kir. állampénztári igazgató, a vidéki állam­pénztárak rendes vizsgálatával megbí­zott miniszteri kiküldött f. hó 6-án kezdte meg az itteni állampénztár rovancsolá­sát és ügykezelésének általános vizsgá­latát . — Eljegyzés. E'znar Rezfiokét eljegyezte Tischler József Büd*5'eataiihálvról — Jegyzőválasztás. Rétközherencs fő­jegyzőjévé egyhangúlag Ballá Ferencet vá­lasztották meg. A kiváló poéta, aki a Besse nyei Kör irodalmi matinéján tűnt föl elő­ször a hadifogságban irt gyönyörű költe­ményeivel, tiz évi helyettesítés után ke­rült ezen végleges állásába. Balla Ferenc a Nyirvidéknek is munkatársa s mint ilyennek ezúton gratulálunk megválasztá­sához és annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy ez a révbeérés még foko­zottabb tevékenységre fogja buzdítani azt a költői tollat, amely annyi ragyogó rit­must muzsikált a fülünkbe. — Uj poétánk. A mai számunkban kö­zölt vers irója: Gulyás Pál, a kereske­delmi iskola újonnan választott tanára, több szépirodalmi lap munkatársa, akit mint jeles poétát szeretettel mulatunk be közönségünknek. — Eljegyzés. Marton Mimit eljegyezte Mátyás Jenő. — Főgimnáziumi tanévnyitó ünnepéi^ A nyíregyházi ág. h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium 1923 .szeptember 8-án, dé!-­előtt 9 órakor, a főgimnázium dísztermét­ben tanévnyitó ünnepet rendez, mely al­kalommal Máczay Lajos vallástanár szék­foglaló beszédet mond. Ez ünnepélyre a tisztelt tanácstagokat, szülőket és tan­ügybarátokat ez uton is meghívja az igaz­gató. — Ex libris kiállítás. A Kereskedők és Gazdák Köre helyiségében Hoffmann Mária grafikus 10 művészi ex librist álla­tott ki, melyeket ajánlunk a könyvbarátok figyelmébe . — A »Magyarság« és Nyíregyháza, A »Magyarság« c- fővárosi napilap vasárnapi számában, tárcarovatban színes^ riportszerii közlemény jelent meg, amely újra a »Besse­nyei szobon-ról szól. A sorok mögül kiérzik, hogy a tárca irój a ugyanaz, aki hónapokkal ezelőtt ugyancsak a »Magyarságában megjelenő cikkében, szenzációként tálalt fel hogy a mi Bessenyei szobrunk nem is az élő Bessenyei képmása f hßnem egy másik testőrt ábrázol. Akkor félreérthetetlenül kimutattuk, hogy a cikknek a szoborról, áltlaában a mü\­vészi alkotásról vallott felfogása esztétikai tájékozottság nélkül való, különben föl sem vetette volna a szobor képmásszerüségének kérdését. Most, hogy újra a Bessenyei, szobor ról ir a /.Magyarság«, a cikk szines sorait ol­vasva, megbocsátják a múltkori indokolatlan porfölverést, hiszen a cikkező a szobor érzéki szószer int való látásában A téved. Igy mind­járt a riport elején hófehér márványnak mondja a nyíregyházi Bessenyei szobor alap­zatát t amely bizony csak egyszerü t szürke homokköböl való. Azután színfoltokban festi meg a szobor körött látott piacot. De hol van ez a piac ? Jót mosolyognak a nyíregyháziak mikor olvassák, hogy mi mindent álmodik az iró a Bessenyei szobor közelébe. Zöldpap­rika-gulát, kicsattanó paradicsomok vérvörös halmait, szekérderék számra halmozódó gyü­mölcsöt, főtt kukoricát (!) hordónyi kovászos ugorkákat, ketté szelt sárgadinnyéket lát a Bessenyei szobor körül, ahol legfeljebb a jóféle csizmák méláznak piac napján. Hiába, mi nem vagyunk szerencsések a fővárosi riportokkal. — A baranyai rű^műgyarokkűl szob. rol épiletreek Pelárnak. Az északi Dráva hídfőnél a szerbek lerombolták Mária Terézia emlékoszlopát s annak helyére az elhalt Petár király emlékére hatalmas sízobrot terveztek. Az emlékmű már jórészt kész is van s azt a jövő hónapban orszá­gos ünnepség keretében avatják fel. Nem érdektelen tudnunk, hogyan gründoiták össze rabló szomszédaink a szobor költ­ségeit. A gyűjtési akciót a hatóságok, veze­tő állásban levő férfiak intézték még pe­dig a szokásos módon: berendelték a ba­ranyai magyarokat s. mindegyikre kivetet­ték azt az összeget, amelyei az emlékmű felállításához adniok kell. Rendszerint ezer dinárt kell adakozni minden baranyai ma­gyarnak. Jól ludjuk, mit jelent az„ ha Rácországban az alispán, vagy a főszol­gabíró ur kér valamit. Tőlük függ az útle­vél, a határátlépési igazolvány,, a lakás, a föld, vájjon ki merészkedik a kérést megtagadni. S aki keveset ad, vagy épen nem ad a szoborhoz, az érzi is a sújtó ke­zet. A legenyhébb fenyegetés Csonka-Ma­gyarországba való átdobással való fe­íiyegetődzés. Szegény baranyai rab ma­gyarok!! Sújtja őket a rettenetes adó, az agrárreform, nekik kel eltartaniok a Bara­nya kiürítésekor elmenekült szlávokat, akikkel meg kell osztani lakásukat s el kell tűrni, hogy a rác vendég üsse-verje a házigazdát és ezenfelül lelkesedésüket ezer dinárok felajánlásával is dokumen­tálni kell! !

Next

/
Thumbnails
Contents