Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-08 / 203. szám

1923. ízeptem er 8. November előtt uj lakás­rendelet jelenik meg. A békebeli lakbérek 100-szorosa lenne az uj lakbér, üzleteknél 500­szoros a bér. Budapesti jelentés szerint a kormány foglalkozik a 'házbéremelés tervével. A kormány terve állítólag a következő: Szeptember hónap folyamán Vass Józistef népjóiéti miniszter an­kétra fogja összehívni ugy a háztulajdonosok, mint a lakók képviselőit s velük megbeszéli a lakbéremelést kérdését. Mindeniesetre ncember elseje előtt meg fog jelenni a pőtlakásirendeltet, amely a legutóbbi lakásrendelet egyes szakaszait módosítja. Arról van szó, hogy a legutób­bi lakásrendelet még akkor készült, mikor a korona zürichi jegyzése 0.20 centime körül mozgott és ezen az alapon, állapítot­ták meg a békebeli lakbérek 30, 40„ illet­ve 50-szeresét, az üzlethelyiségeknél pe­dig az 50, 100, illetve 150-szeres szorzó­számot. A korona időközi nagy értékcsök­kenése egészen megváltoztatta az akkor megállapított szorzószámokat s indokolt tá vált, hogy azokat némileg magasabban áüjapitsák meg. A népjóléti miniszter hajlandósá­got mutat arra, hogy a lakásoknál novem:­ber elsejére a szorzószámot 100-szorosra emel­je fel a békebeli lakásbérekhez képest, viszont azonban a közüzemi dijak és kincstári haszonrészesedés tekintetében feimáfló intézkedéseket nem változtatnák meg. Az üzlethelyiségek bérének megál­lapításánál a miniszter november elsejétől a békebeli bérek 500 szo­rosát hajlandó engedélyezni s azonfelül hozzájárulna ahhoz, hogy bi­zonyos megállapitandó maximális bérösz­szegen feíül szabad egyezkedés tárgya le­gyen az üzlethelyiség bérlete. A minisz­ter viszont nem fog változást tenni a laká­sok szabadforgalmának visszaálltására a legutolsó rendeletben leszögezett időpon­tokban. A népjóléti miniszter az ankét előtt fogja ismertetni a béremelések ügyét, s azt reméli, ,hogy ,sikerül majd eliminálni a háztulajdonosok és lakók ér­dekei között levő szöges ellentéteket. Szabolcsi földbirtokosok a sportért. Az irányiak példás áldozatkészsége Nyíregyháza, szeptember 7. A Nyirvidék tudósítójától. Többször volt alkalmunk rámutatni, hogy vármegyénk községeiben biztatóan erő­södik a sportszellem. A községenként meg­szervezett Levente Egyesületekben a sza­bolcsi falvak ifjúsága fokozódó lelkesedéssel és odaadással keresi a sport felcserélhetet­len örömeit, a test és a lélek edzésének igazi műhelyét a sporttelepet. A Levente Egyesületek mindamellett csak ott virágozhatnak igazán, ahol meg­felelő anyagi eszközök állanak rendelkezé­sére. örömmel értesülünk róla, hogy e tekin­tetben a községek birtokosai felismerték, mily nagy nemzeti célok istápolásáról van szó és erkölcsi, továbbá anyagi támogatást adó erős kezöket a Levente Egyesületek támoga­tására nyújtják. Igy a hazafias áldozatkészség nek igen szép példáját mutatták az ibrányi földbirtokosok. A Levente Egyesület, mely Ibrányban már másfél éve igen szép ered­ménnyel működik, anyagi erejének teljes kimerülése folytán megszűnőiéiben volt. — Ekkor az egyesület ágilis és szímpátikus alelnöke. Bleuer Miklós, aki maga is lelkes sportember az egyesület vezetőségének ké­résére fáradságot nem ismerő buzgalommal gyűjtést indított a helybeli földbirtokosok között. Vállalkozása sikerrel járt. A gazd'ag esztendő áldásából 50—60 kg. búzát szíve­sen áldoztak a sport nemzetvédelmi fontos­ságát felismerő földbirtokosok, ugy, hogy ma már 10 métermázsa buza áll az egyesület rendelkezésére. Kívánatos volna, hogy az ibrányiak példája Szabolcsvármegye többi községeiben is követőkre találna. Alkonyi dalok. (Szegény kis Klárikának — a debreceni teníér tőben...) I. A JÓ ISTEN ARCA. Mondjátok meg, füvek, nekem : hogy mikor eljön már az alkony s a Nap, ez a v&i holttetem„ végigbukik a tengerparton — milyen is a jó Isten arca ? Óh én sok arcot láttam ám, 'mióta e világon járok — • de azt hiszem, a hpmlokán sok lehet a temető-árok ! II. AZ UTOLSÓ KIKELET. A Nap, ez az örökké messzebolygó, sugárait ismét reámvetette... A Földön járok én is, ám toborzót tartok amaz utolsó kikeletre, — mely a halottak szivéből foly,i& szét, mint lángfolyam, lobogva vágtató, melynek a föld alatt az issza fényét, ki már olyan, mint a Mindenható! III. A TEMPLOM ÁRNYA. Tegnap egyedül ballagtam az utcán, csak messziről kisért a templom árnya s Szivemre egy régi sóhaj borult tán, hogy ugy zokogtam a hideg homályb a... S megkérdeztem az árnyéktól: »Óhcsen­des káprázat, mondd, miért kísértsz Te itten Pa Felelt az ár nyék: »Én vagyok az Isten s nyomodban járok hogyha elmerengesz« IV. A GOLGOTA MAGÁNYA. A jó Isten a Golgotára, hogy ne lássák a mély keresztet a csillagok '5 legyen magánya — fekete felhőket eresztett. Azok a felhők most }s élnek, el-elnézem őket merengve ... Bizony, addig nem lesz nyugalmunk, amíg el nem alszunk Őbenne ! . GULYÁS PÁL. Meghosszabbították Erdélyben a repatriálás terminusát. Nagyváradról jelentik: A román kormány meghossabbitotta később pub­likált terminusig az erdélyi repatriálást. Ezzel kapcsolatban a »Nagyváradi Napló« vezércikkben a következőket irja: »Nagy­váradrót és Biharmegyéből az elmúlt négy év alatt 14631 lélek repatriált, tehát ennyien vonták ki magukat kényelemből vagy fé'elemből nemzeti és kulturális har­cunk nehéz ütközeteiből. Ennyien hagy­tak cserben bennünket, akik leszámoltunk az élet minden örömével és a helyünkön maradunk. — És most megint fognak re­patriálni. Hogy mennyire hisznek ebben a románok, látszik,, hogy ujabb repatriálá­si határidőt engedélyeztek. Lehet újra menekülni. Lehet ujabban eret vágni raj­tunk, hiszen oiy sokan vagyunk itt, hogy alig férünk meg egymás mellett. »Bi­zony szomorúan igaza van a Nagyváradi Naplónak... Négy községet csatolnak Temesvárhoz. Temesvárról jelentik: Az őszi parla­menti ülésszakban tárgyalandó közigaz­gatási törvényjavaslat most került rész­leteiben nyilvánosságra. Eszerint Te­mesvár városhoz csatolnák a környező, Giroda, Szabadfalu,, Kiroda és Gyirok ne­vű községeket, am ióriási előnyt jelente,­ne a városra. A tervek szerint hatalmas gyárépitkezések fognak megindulni ezen községekben, amiket különben villamosok kötnek össze az anyavárossal. Ezenkívül, megszűnnék a lakáshiány is. A temesvá­riak a legnagyobb eéréllyel szorgalmaz­zák a város ilyen célú kibővítését, felírtak a kormányhoz, hogy amennyiben elhú­zódna a javaslat parlamenti tárgyalása, történjék meg ez az egyetlen hasznos in­tézkedés rendeleti utón. A felirat válaszát nagy izgalmak közt várják nemcsak Te­mesváron, de egész Erdélyben is. Ujabb propaganda a magyar kölcsön ellen. Parisból jelentik: Azzal kapcsolatban, hog3 T Bethlen miniszterelnök és Kállay pénzügyminiszter Genfbe utaztak a ma­gyar kölcsön végső tárgyalásai ügyében, megujuU az a propaganda, amelynek cé!ja ezt a már végsőtökön tárgyalt kölcsön­ügyet ^egingatni és Magyarországot visza taszítani a teljles gazdasági lezüllésbe. A párisi »Journal des Débats« cimü lap, kétségtelenül prágai sugallmazásra, hosz­szu cikket ír a magyar kölcsönügy kilátá­sairól a következők szerint: Magyaror­szág — érdekes • — először ötvenmillió aranyfrank kölcsönt kivánt, amit most mohó étvággyal ötszázmillióra emel fel. Ebben a szomszéd Ausztriát utánozza, ami azonban még nem jelenti azt, hogy ami annak sikerült, sikerülni fog neki is. — Ebbeli törekvésének a jóvátételi bizottság vet gátat, amely nein akar lemondani a jövendő hitelezők javára az őt megillető tárgyi garanciákról. Beleütközik ez a túl­zott törekvés a ki sántán t f elfogásába és érdekeibe is, amely szövetség nincs ugyan Iskolai gyermekcipők és harisnyák minden szinben és nagyságban óriási választékban raktárra érkeztek Hungária Cipöáruházban Nyi egyháza, Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon interurbán: 195. szám

Next

/
Thumbnails
Contents