Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-04 / 199. szám

1923. szeptember 4. J^tímmÉR Szeptember 3-án az ezred augusztus 26— 28-iki véres küzdelmeinek színhelyén vo­nul keresztül megállás nélkül s a kimélet len erőkifejtést megkövetelő helyzet még azon kegyelettcljes kötelességtől is meg­fosztotta, hogy a dicsőség mezején maradt bajtársak tetemeit elhantolhassa. Szep­tember 6-án a Ludwjig-bakák már újra gá-* tat vetnek a muszka áradatnak Magiero»> nái 1 és hadseregparancsnoksági dicséretet érdemelnek ki a második lembergi csatá­ban tanúsított vitéz és kiválóan sikeres magatartásukért. Az elrepült nadrág Egyik vicinálisunkban történt a napok­ban, hogy a tarifaemelés következtében csak három utas jutott egy fülkébe, akiknek egyi­ke boldog vőlegény volt. Ezen a vonalon nem járnak étkező kocsik, mert a környékén la­kók többre becsülik a jó hazait a vendéglői mondva csinált ételeknél. A mi vőlegényünk is hatalmas libacombot szoron­gatott a markában és igyekezett magátamegj­éhezéstől biztosítani, mert nemcsak a meny­asszonynak, tie a vőlegénynek is illő elfogult­nak lenni. A nagy igyekezet és pityizálásj közben azonban tenyérnyi zsirfoltot ejtett a nadrágján, amin aztán ugy megijedt, hogy hanyatvágódik, ha nem 'ültében éri a ka­tasztrófa. Utastársai aztán viszonzásul az elő­zetesen közprédává tett jó nyiri vinkónak felajánlották benzingyujtóik tartalmát s hogy a tisztogatás gyorsabban menjen — tekintve azt, hogy mindannyian férfiak és úriemberek voltak — még a fülke ajtaját is lezárták és levetették a vőlegény nadrágját. Ilyen ké­nyelmes helyzetben aztán sikerült is a zsir­foltot eltüntetni, ami nem csoda, inert kol­légiumi életében kellő gyakorlatot szerzett a ruhatakaritásban a mi vőlegényünk is. Az utasok egyike aztán azt ajánlotta, hogy tart­sák ki a nadrágot az ablakon, hogy a benzin­nedvességét a légáram 'kiszedje még mielőtt állomáshoz érnek. A kissé pityis társaság­nak megtetszett az eszme és a nadrágot, mint valami ruhakereskedés reklám darabját, vi­gan lóbálta a Nyirség soha el nem pihenő szele. A ruhadarabot tartó vőlegény azonban buzgóságában jobban kihajolt a kelleténél lés a szél a kormot a szemébe vágta, ami ugy meglepte, hogy a nadrágot elbocsátotta. A társaság még fel sem ocsúdott ijedtségéből, amikor a vonat már fütyölve jelezte azt a kis állomást, ahol a vőlegénynek le kell szál­lania. A póruljárt ember sápadtan fordult az utasokhoz, hogy adjanak neki kölcsön egy nadrágot, de azoknak hirtelen eszükbe jutott, hogy csomagjaikat eltalálja valaki a folyosód ról vinni és faképnél hagyták a boldögtalan vőlegényt, aki haját tépte amikor látta, hogy egymásután vonulnak el ablaka előtt a rak­tárak, a kut, a főnök kiskertje és végül fel­tűnt az állomás épülete. A mi vőlegényünk aztán véglegesen elvesztette a gondolkozá­sát, amikor meglátta a peronon neki integető •apósjelöltjét a menyasszonya kíséretében. — Hirtelen felrántotta a coupé ajtaját és mint Zrínyi egykoron a törökök hadán, fehér-fe­kete öltözetében áttörte az utasok frontját és berohant a főnöki irodába. A mennyasszony azt hitte, hogy az augusztusi melegben izzóvá lett kocsi forrósága elvette vőlegényének az eszét és ájultan rogyott össze. A rokonság kint locsolgatta a leányt, a főnöki irodában pedig a forgalmista civakodott a hozzá be­rontó idegennel, aki nem akart kevesebbet, 'mint hogy vesse le a nadrágját és adja oda ? neki. Hosszú, kinos percek teltek el, mert ilyen mozifilmre »aló jelenetekhez nincsenek a szabolcsiak szokva, amit az is bizonyít, hogy a homokbuckás Nyíren még nincsen egy hidegvizgyógyintézet sem felállítva. Az após végre neki bátorodott és bement a fő­nöki irodába, ahol rövidesen tisztázódott a j helyzet és az ő jótállására kaphatott a vőle gény egy ócska vasutas nadrágot. A példa­beszéd azt tartja, hogy : »minden jó, ha a vége jó« és ezt a történetet is azzal fejezhet­jük be, hogy a lakodalom jól sikerült, amely feledtette, a vőlegénnyel is az utazás keser­veit. Egyet azonban megfogadott, hogy vo­natra nem száll fel többet tartalék nadrág nélkül, még ha mindjárt nászútra megy is. Kemechey. Két tehenet lopott s hozzá marhalevelet hamisított Nyíregyháza, szeptember 3. A Nyír­vidék tudósítójától. Ujfehértói tudósítónk jelenti, hogy a csendőrség furfangos módon véghez vitt lopásról rántotta le a leplet az elmúlt szombaton. Egy ujfehértói ember két te­henet lopott el, hozzá marhalevelet hami­sított, a tehenet el is adta s az árából már másfélmillió koronának a nyakára is hágott. A tolvajlásról a következő rész­letes tudósítást vettük. Augusztus 28-án virradóra Kranyik György ujfehértói lakos az ujfehértói ha­tárban levő Nánássy Mihály féle tanyán két tehenet lopott el özv. Csonka Jáilos­né és Tóth János cselédektől. A tehene­ket még az éjszaka el is adta hamis jár­latlevelekkel potom pénzen Hegedűs nyír­egyházi mészárosnak . A nyomozást a lopást követő reggelen nyomban bevezette az ujfehértói cserid­őrörs parancsnoka, Kovács Péter tiszthe­lyettes s 29-én teljes sikert is ért et s a a tettest és bűntársait le is tartóztatta. Kranyik a lopást megelőzőleg nagy előrelátással rédiát kerített. Erre reá irta Nagy György ujfehértói jómódú gazda nevét. Hogy a tulajdonjog még biztosabb színben tűnjék fel, reáhamisitotta tanu­ként Liptay József és Komán Simon kis­gazdák neveit is. Most már csak a bíró ne vének ráhamisitására lett volna szükség. Mivel azonban a biró nagyon is jól is­merte anyagi viszonyait s tudta, hogy ne­ki tehene nincs és nem is lehet, öccsét bizta meg a rédiaváltással, aki hentes-mé­szároslegény. Kranyik öccse tehát azzal állított be, hogy Nagy Györgytől! két te­henet vett a mészárszék számára, ami vi­szont igy elhihető is volt. Még nagyobb szerencséjükre a biró nem tartózkodott ek j kor a községházán s annak helyettese irta afá a bizonyítványt. Mikor igy a hamis jártatlevél elkészült, Hegedűs nyíregyházi mészárosnak kínálták megvételre a járlat­levélhez hozzálopott tehenet, aki meg is vette elég olcsó áron. A csendőrség ha­mar nyomára jött a toIvajlásnak, Kra­nyik János henteslegényt letartóztatták. Mikor az idős Kranyik erről értesült, ön­ként jelentkezett a csendőrségen. A pénz­I bőt azonban már másfél millió korona hiányzott. A csendőrség a nyomozást to­I vább folytatja . Drága-e igazán a tankönyv és az írószer? Mit mondanak a könyvkereskedők? Nyíregyháza, szeptember 3. A Nyir­vidék tuódsitójától. A lapok hasábjait sorra bejárta a na­pokban a tankönyv ós írószerek drágasága a tanítási év kezdetén a szülők váltóra nehezedő súlyos gondok aggodalmas ki­áltása. Voltak épen pedig nem a könyvek drágák, hanem drágaság van,, azaz a mind magasabbra szökő árakhoz képest a munkájokból élő, tőzsdézésre képtelen mifiiók jövedelme törpe. A könyvek nem drágábbak más cikkeknél, csak az elkese­redés hangja csattan jobban szeptember 1-én, amikor fáj a szülőknek,, hogy csekély jövedelmükből lehetetlen megíizetniök gyermekeik iskolaszükségleteit. Hogy va­lóságban mily magasra emelkedtek az is kolai könyvek ós szerek árai, arra vonat­kozólag szemléletes adatokkal szolgál egy ismert szabolcsi könyvkereskedő, aki a következőket mondja: A fővárosi lapok hetek óta hangoz­tatják panaszképen, mily drágák lesznek a tankönyvek. Tényleg mult évhez arány­lag óriási differencia van, mert még mult évben közép, vagy polg. iskolai könyvet is lehetett 40, 60, 80 és 100 koronás bol.­ti árban beszerezni — mint hirlik ez idén 1000 K-án alul alig lesz tankönyv, sőt elő­fordul oly elemi iskolai könyv is, melynek 2—30C0 korona lestz az ára, mert a vidéki könyvkereskedő ma 2—3 nap az iskola megnyitása előtt a tankönyvek árairól csak annyira van tájékozva, hogy kény le­len volt magas kamatra felvett millió­kat a kiadóknak előzetesen beküldeni, de a tankönyv fix ára, melynek meghatáro­zása a vallás -és közokt. miniszter ur ha­táskörébe tartozik — mai napig megát­| lapítva nincs. A Idadók a könyveket rész­ben megküldték, de ezeknek árát' csak e ! hó végén fogják közölni. Mint könyvkereskedő — nem értem, hogy a fővárosi lapok miért éppen a tan­könyv megdrágulásánál húzzák a vészha­rangot. Tényleg igaz, hogy ejgy I-ső gimn. vagy pofgárista gyermek tankönyv és író, körző és rajzszer felszerelése újonnan be­szerezve kb. 30000 Ií-ba kerül, de tessék igpn t. szülő kiszámítani, mennyibe kerül : gyermeke harisnyája, cipője,, kötője, ka­j lapja stb .beszerzése — mult évben kb. | egy arányban a tankönyvek és írószerek I keli — ma viszont meghaladja a tan­i könyv beszerzési árát kb. ötszörösen — j hololt ily ruházati cikkek csak rövid 1 időre, mert melyik cipőkereskedő vállal I 2—3 havi jótállást — viszont a tanköny­! vek egy teljes esztendőre elegendők s 1 ekkor is oly tőke, mely megmarad,, sőt j még kamatot is hoz ,mert a gyermek a tankönyvből egész "időn át tudományt szerez— és nagyobbrészt év végén 5 sző­rös árban eladja. De más cikkekhez ará­nyítva megállapítjuk, hogy a tankönyv ol­csó, mert, még mult évben a dögei néni 3 liter tej vagy 8—10 tojás áráért kapott abc-t — ez idén 2 liter tej vagy 5—6 to­Iskolai gyermekcipők és harisnyák minien szinben és nagyságban óriási választékban raktárra érkeztek Hungária Cipőáruházban Nyíregyháza, Zrinyl liona-ulca 5. Telefon interurbán: 195. szám-

Next

/
Thumbnails
Contents