Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-30 / 221. szám

1923. szeptember 14. formái is szinei fogadnak. Az ablakméty»­dések puha kékje s a falsíkokat díszítő modern magyar virágékitmények soha nem remélt arlisztikumot nyújtanak a he. lépőnek. De a színes-kellemes csarnok­ban a meglepett szem a négy freskón időz legtovább. Szalay Pál kompolálász­nak és koloraturáánajk legjavát adta a négy freskóban, amelyek közül egyik a Bánk-bán egy Tiborc-Bánk jelenetét a másik Ottó-Gertrudisz je.'enetet ábrázol, mig a másik falra Az ember tragédiájának Eg\'ptom, továbbá Kepler-színéből vett előkelő ízléssel festett jelenetek kerül­tek. Az bizonyos, hogy a közönség kelle­mesen fog meglepődni az ujjávarázslódó színházban, amely immár ií'őbb otthont ad a magyar kuUurát szolgáló színpadnak és mintegy állandó utalás lesz a társulat előtt is arra, hogy a rivaldárót valóban a kul­turát és elsősorban a magyar kultúrát kell szolgálniok, amiként ezt a theátrum egy évszázaddal ezelőtt tette, akkor,, ami­' kor a most megújuló színház helyén még vadon volt. Mezőgazdasági tárlaton. — Levél a szerkesztőhöz. — Megtekintettem a Tiszántúli Mező­gazdasági Kamara által f-inom ízléssel ren­dezett gazdasági tárlatot. A vármegyeháza II. emeletén talált elhelyezést. Földmives;, kis- és nagygazda kertész, s mindazok, akik a föld termése és a föld ^íüvelése iránt ér­deklődéssel viseltetnek : ennek a kiállítás­nak megtekintését el ne mulasszák. Békéscsabai Kraczkó Mihály, Zsilák Mi­hály gazda búzaterméséről is van beszámoló. Gyönyörű kalászfej, az »élet« magja, kat. holdon való termés mennyisége, hozama ta­nulságos képben feltárva. A legsilányabb ta­laj termésétől kezdve a legjobb minőségűig látunk kalászfejeket. Ha mintaszerűen kezelt uradalom mutat be szép sikert: ez meg­nyugtató ; de amikor a kisgazdák során látunk értelmes rendszerű földhozamot: ez már felemelő. A mezőgazdasági, kertműve­lési kultura hozhat hazánkra áldást. Itt van az utolsó órája annak az időnek, melyben ta­nulni kell a föld nyelvén beszélni. Aki a debreceni vármegyeházán felsora­koztatott, földből nőtt valuta értékek fölött szemlét tart, sohasem fogja elfelejteni azt, hogy bizony nekünk a földet kell jobban sze­retni, vele "kell véd- és dacszövetségre lépni. Ha mindezt megértjük, egy ilyen tárlat ta­nulságaiból a magunk okulására való részt udvarunkon, portánkon, kertünkben, földün­kön gyümölcsöztetni készek leszünk : a trianoni vonal rongyokra szakadoz és a gaz­dasági egységbe tömörülés a Nyitránál, Ma­rosnál, Tiszánál : emez egészséges vérkerin­gés ereinél nem lesz föltartóztatható ; mert a föld szabad nép nélkül poklok tanyája. — A kultura emel ki bennünket a sötétségből, a gyávaságból. Letagadhatatlanul igaz az, hogy rázkód­tatásokat, nemzetháborukat, világzavargáso­kat sokkal jobban bír kiheverni egy kultu­rális mezőgazdasági állam, mint egy csupán ipari, kereskedelmi ország. Arra kell vigyáz­nunk, hogy a föld megtalálja értelmes kato­náját a földmivesben. Az ekeszarvához is müveit fej kell. Nem akarok a mai debreceni képhez sötét emlékeket csatolni. Rámutat­hatnék arra, hogy hogy legelhanyagoltabb J nemzeti erőforrásunk : a jöldmivelés és nép­nevelés volt. Nemzetünknek leglekicsinyel­tebb államvédelmi őrségeivel nem törődtek semmit. Az ezredéves ünnepszeníeléskor királyi szó hirdette : — a magyar nemzet az egész világ előtt megmutatta, hogy ezer éves fenn­állása alatt nagy haladást tett a s zellenu és anyagi téren. Romokba roskadt a szellemi és anyagi előhaladás. Ez a rombadőlés katasztrofális európai földrengést vont maga után. Nem is lehet az egyébként. A szellemi és anyagi értékeket nem lehet örökre föld alá temetni. Amihez ezer év gondja, munkája volt szük­séges, azt az eredményt máról holnapja mel­lékvágányra terelni rázkódtatás nélkül nem lehet. Itt áll a magyar földmives, acélos karjá­ban kulturfegyverrel. Tőle függ jelenünk el­viselhetősége, jövőnk boldogsága, hazánk feltámadása. A magyar földmives művelődési érdekeivel kell legelső sorban törődni. Azt a kis falusi iskolát kell a kultura fegyvertá­rává tenni, hogy onnan vegyen erőt a falu apraja-nagyja emberi hivatásának betölté­séhez. Egységes községi iskolázás, hol három­száz tanköteles van, teljes osztályrendszerre fejlesztett iskola kezébe kell "letenni a község | közoktatásügyét. Szakember vegye át, mint ' gazdasági oktató, gazdasági tanácsos (van erdőtanácsos meg erdőmester) az iskolában a községben a gazdasági oktatást, fák beteg­ségei ellen a védelmet. Ehhez kívánatos, hogy az iskola gyümölcsös kert közepére he­lyeztessék. Nem kell jobb polgári iskola en­nél az iskolatípusnál a falunak. De ezt adni kell. Mert nélküle senyvedés nehezedik a falusi életre. Láttunk egy fali képet a kalász erdőben. Dr. Rácz Lajos ur, a Mezőgazdasági Kamara igazgatója adott felőle magyarázatot. Ké­relmem volt hozzá, e helyen megismétlem a kérelmet: Tegye a Kamara egyetértőleg a Földmivelésügyi minisztériummal lehetővé azt, hogy ez a szemléltető kép sokszorosittas­sék és minden iskola, községháza falán kifüg­geszthető legyen. Sokféle szemléltető ké­pünk van, de értékben, hasznosságban föld­miveskáté magyarázatban ezzel a versenyt nagyon kevés veheti fel. Reform alá kell venni népoktatásunkat. Ujabb áldozathozatal se kell hozzá: csak ha­zafiúi érzés, bölcs megalkuvás, vallási türe­lem. Ezzel a három tulajdonsággal »Iegr szebb« kulturát helyezhetünk el minden köz-< ség társadalmi földjébe. A »Legszebb Kalász« debreceni tárlata nagyon érdemes a megtekintésre. A Mező­gazdasági Kamara várja a nyíregyházi gaz­dák vasárnapi felvonulását. Szrekesztő urnák készséges hive : Bökényi Dániel, a »Szabolcsi Tanitó« szerkesztője Divatlapok naponta érkeznek PZ Ujsá«boltba 1 Bérmozgalmak Nyíregyházán. A cipészek és a pékek sztrájkja. Nyíregyháza, szeptember 29. A Xyir­vidék tudósítójától. Megírta a Nyirvidék, hogy a cipészek sztrájkja változatlanul tart. Ezt a hirt saj­nos, továbbra is közölhetjük,, inert az im­már egy hete tartó sztrájk ügyében mind­máig nem állott be fordulat. A mesterek most a reendőrség beavatkozásától vár­ják a kibontakozást. Az államrendőrségen meginduló tárgyaláson a munkaadók és munkások három-három taggal képviselte­tik magukat. Mint érdekességet megemlít, jük, hogy a cipészsegédek kívánságai kö­zött az is ott van, hogy naponta csak nyoie órát dolgozzanak, hogy igy a munkanélkü­liek is keresethez juthassanak. Azt kérik továbbá, hogy szombat délután két óra­kor beszüntethessék a munkát, amint mondják: »felállhassanak.« Érdekes az is, hogy a cipészek között volt olyan is, aki a sztrájk ellen szavazott, a mesterek közül pedig van áh'ilólag két olyan mester, akik teljesítették a segédek kívánságát. Ezek a mesterek valamikor szakszervezeii elnö­kök voltak s most következetesek elveik­hez. A cipész üzemekben most szomoru csend van. Rendelést elfoganak ugyan a mesterek, de a feldolgozást csak a sztrájk megszűnése idejére igérik. — Két nap óta zsemle sincs Nyíregyházán, a péksegédek is sztrájkba léptek. Itt is bérmozgalombót keletkezett a szlrájk. A péksegédek maximális fizetése eddig' he­tenként 55 ezer korona volt. Most a segé­dek a budapesti indexszám aliapui vételét kérik, ami jelen lieg 55 százalékos emelést vonna maga után. A nyíregyházi mesterek ezt az emelést nem képesek a mai zsemleárak mellett megadni. Ök az elmúlt hétre 10, erre a hétre pedig 12 szá­zalék emelést Ígértek. Általában hangoz­tatják, hogy csak annyi emelést adhalnak amennj'it az Árvizsgáló Bizottság nékik engedélyez.. A segédek nem fogadták el a mesterek által kilátásba helyezett javí­tást s igy megállt a zsemle és kifli sütés. A kávéházi vendégek most kívánatos fehér veknit fogyasztanak a délutáni kávé mellé ós nem panaszkodnak. Bérmozgalom van az asztalosok körében is, akik tudvalevőleg kenyérva­lutában állapították nieg fizetésüket. Vala­mikor ez mutatkozott jónak, most azonban kitűnt, hogy a kenyérvaluta sem biztosít­ja a megélhetést. A legjobb munkás a ke. nyérvahita mellett egy kiló félbarna ke­nyér árát kapta óradíjul, a következő ka­tegóriák háromnegyed, illetve félkiló ke­nyér óradijat kaptak. Most az asztalosok a kenyérvalutára 50 százalékos béremelést kérnek. A tárgyalás folyamatban van. A nyíregyháziakhoz hasonló bérmoz­galmak vannak Debrecenben is. — Angol hócipők és sár­cipők érkeztek minden nagy­ságban és formában, javításokat elfogad a Hungária Cipőáruház, Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5. Teiefon interurbán 195. gyermekcipők és harisnyák minden színben és nagysápban óriási választékban raktárra érkeztek Hungária Cipőáruházban Nyíregyháza, Zrinyi Ilona-utca 5, TelefoQ interurbán: 195. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents