Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-27 / 218. szám

2 JmRYIDÉKj 1923. szeptember 27. A felvidéki magyarok győzelme. Olaszország nem türi meg Magyarország meggyengítését. Rómából jelentik: Az olasz sajtóban a most folyó népszövetségi ülésekkel kap­csolatban erőteljes védelem nyilvánul meg a leromlott gazdasági viszonyokkal küzdő államok, különösen Magyarország és) az elcsatolt magyar kisebbségek iránt. Megállapítják, hogy Benes váratlanul ke. Imény ellenfélre talált Mussoliniban. — Amióta Mussolini vette át az olasz állam politikájának irányítását, a kisántánt je­lentőségében és tekintélyében sokat vesz­tett nemcsak ellenfeleinél, de a saját or­szágaik ; felszabaditott népeinél« is, ami­re igen jellemző példa a most befejezett iszlovenszkói választás. Mussolini elődei ugyanazokat a külpolitikai célokat követ­ték mint ő, de nem volt bátorságuk az aktiv cselekvéshez Benessel szemben, aki diktátora a szövetkezett államoknak. — Ezért nőhettek meg annyira Benes; ur szarvai, de a dicsőség Mussolini megjele­nésével elveszti lassan fényes ragyogását. Ma Olaszország ki meri jelenteni is, hogy egyáltalán nem hajlandó a régi monarchia helyébe egy ujabb nagyhatalom felnöve­kedését megengedni. Ezt Mussolini tudat­ta Benessel, egyben azt is,, hogy nem tű­ri el Magyarország meggyengítését, fenye­getését, zaklatását se és hozzájárul ahhoz az egyre erősödő mozgalomhoz, amelynek célja az ország gazdasági talpraállitása. Önvédelemből agyonszúrta a sógorát. Nyíregyháza, szeptember 2íi. Saját tu­dósítónktól. Váradi Elek 3i éves mátészalkai ben. tesmester különváltan élt a feleségétől Kosszá Piroskától. A mult év október 11-én szüret volt a Kosszá Piroska szőlő­jében, ahol megjelent Hetei Lajos sógora is, akitől apt kérdezte,, beszélt-e az ő fér­jévei 1. Hetei erre durva káromkodással válaszolt. Később megjelent Váradi 'Elek is, akinek a munkások elmondották,, hogy Hetei mit mondott. Váradi erre kertelni kezdte Heteit, hogy ő ne bántsa,, mire Hetei nekiugrott, torkonragadla és fojto­gatni kezdte. — Váradi kétségbeesésében előrántotta zsebkését és azzal Heteit nya­konszurta. Heteit kórházba szállították, ahot október 31-én sérülésébe belehall. — Az ügyészség halált okozott súlyos lesli sértés büntette címén emelt vádat Váradi Elek ellen. 4 nyíregyházi törvényszék Ko­sán szky-lanácsa most. tárgyalta az ügyet si a lefolytatott bizonyítási eljárás után Váradit fölmentette, miután megállapí­tást nyert ,hogy tettét önvédelemből kö­vette el. Az ítélet ellen Salzmann Otló kir. ügyész fefebbezést jelentett be. A fiumei kérdés katonai elintézése ujabb nagy háborút okozhat. A felvidéki választásokról jöLl hír­adások és kerülő utakon jött tudósítások ottélő, cseh uralom alá került magyar test­véreink döntő politikai győzelméről szá­molnak be, a cseh kormánytól váratla­nul kiirt községi képviselőtestületi vá­lasztások kapcsán. Az 1920. évi, utoljára megejtett választások, melyek az elnyoma­tás, a soviniszta cseh kormánypolitika s a szociáldemokrácia pártdiktaturája alap­ján azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy Végérvényesen leszámoljanak a tótföldi és ruthénföldi nép magyar érzelmeivel s le­hetetlenné tegyenek minden önkormány­zati törekvést, három év alatt gyarmati sorba s a cseh nagyipar fogyasztási és a cseh emberfölösleg elhelyezési területévé igyekeztek süiyeszleni a Felvidéket. Külön féle mértékkel mértek csiehnek, tótnak, magyarnak és németnek s megteremtették a demokratikuisjnak kihjreszteft köztársa­ságban az első, második és harmadik osztályú polgároknak a rendszerét. Hogy mennyit vétkezett a cseh kormánypolitika a felvidéki őslakosság érdekei s a nem-' zeti kisebbségek jogai ellen, arról csak a jó Isten tudna számot adni. Ismeretes, hogy mily üldözés folyt a magyarság el­len, elvették iskoláikat,, megfosztották a magyarországi szellemi termékektől, gyű­léseiket betiltották, lapjait elkobozták és elfojtották minden akarat megnyilvánu­lását, — Evvel a politikával! sízániolt le most a megkérdezett Felvidék. Készületlenül akarta találni a prágai hatalom az uralko dó kormányzati ,szelleminél elégedetlen Felvidéket. Es mi az eredmény? Rövid három heti szokatlanul heves választási küzdelem után a szövetkezett ellenzéki pár tok döntő győzelmet arattak a községek­ben, a cseh pártok és a cseh kormány ál­tal kii artolt magyar ellenes politikai szer­vezetek agitgeioja fölött. Pozsonyban, Kas­sán a magyar keresztény pártok Gömör Nógrád ós Rereg magyarok lakta vidé­kein a magyar kisgazdapárt tört előre diadalmasan, másutt a Szepesség magyar­hü németjei igazolták be, hogy a felvidéki őslakosság magyar, tót és német népe ezeréves együttlét közös szenvedései és bánatai állal megpecsételt szent barátság­ban s közös akaratban egyesült most is amidőn nemcsak Prágának, hanem az egész világ közvéleményének megüzente érzel­meit és politikai céljait. Az ellenzéki pártok győzelmének, az önkormányzatot követelő politikai pártok sikerének s a magyar szempontból felbe­csülhetetlen értékű előretörésének másik figyelemreméltó jelensége az, hogy a vá­lasztásokon a szociáldemokraták mégpe­dig ugy a cseh, mint a német és magyar szociáldemokraták szörnyű vereséget szen­vedtek. A prágai parlamentnek ez a jelen leg legnagyobb frakciója alaposan megté­pázott zászlóval hagyta el a felvidéki küz­delem szinterét. A szociáldemokrata párt többségét elhódították a polgári pállok, ami azt jelenti, hogy a sízociáldemokrái­cia ott isem tudott élni avval a halalom­mal igazságosan és helyesen, amelyet az 1920. évi választá ssok kezükbe adtak. — Ott élő magyar teisitvpreink erejének meg­sokszorosodását jelenti, hogy a szociál­demokratáik is visszatértek a nemzeti esz­méhez, amely ismét erősen úrrá válik a lel kéken . Rómából jelentik: A fiumei kérdésben uralkodó általános felfogás az ,hogy azt nem lehet annyira kiélesiteni, hogy fegy­veres megoldásra vezethessen. Egy eset­leges jugoszláviai fegyverkezés óriási ve­szedelmeket hordfrat magában, inert köny nyen fellobbanthatná a Balkánon és Kö­zépeurópában mindenütt felhalmozott gyujtóaiiyagot. Gsiupán arra kell gondolni hogy ugy Magyarország, mint Buljgjária alapjában halálos ellenségei a jugoszlá­voknak, és hogy mindkettő nyilvánva­lóan érintkezésben áll az olasz politikával. 1 Ha ilyenformán Magyarországot és Bul­gáriát belerántanák a" konfliktusba, szem­mel látható egy ujabb európai veszede­lem. Angliának minden oka meg van ar­ra, hogy ne kívánja a nagy európai ellen­ségek fegyveres találkozását. Nagyon jól tudja hogy ez a harc Középeurópában Anglia által is okozott lefegyverzés követ­keztében Franciaország megnövelt had­erejének volna zsákmánya és a francia tervek nagyon bizonytalan igéretüek, amit a német annexiós törekvések is jói' 1 mutatnak. A „Legszebb kalász" pályázati kiállítás győztesei. Kiket tűntettek ki Szabolcsvármegyéből ? A' Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara által rendezett »Legszebb Kalász« pályá­zat bemutató kiállítása vasárnap f. hó 23-án délelőtt 9 órakor nyílt meg a me­gyeháza termeiben. A kiállításit dr. gróf Almássy Imre, az Országos és a Tiszán­túli Mezőgazdasági Kamara elnöke nyitot­ta meg. üdvözölve a kiállításion megjelent gróf Klebelsiberg Kunp kulLuszminíszler a íöídmiveléstügyi miniszter kíséretében meg jelent Gáiljy Kálmán miniszteri tanácsost és Parragh Gyula miniszteri osztálytaná­csost, Haj du vármegye képviseletében meg. jélent dr. Hadházy Zsigmond főispánt és Pákozdy Sándor alispánt Pebreeen vá­ros képviseletében megjelent Csóka Sá­muel polgármester helyéttest a vitézi szék képviselőjét vitéz Nagy Pál tábornokot s a megjelent különböző intézmények kép- ' viselőit és a helybeli és vidéki nagyszám- • ban megjelent gazdaközönsiéget .Klebels­berg miniszter ur válaszában kiemelte, hogy a mezőgazdasági kamara célja a me­zőgazdasági több t ermelés megvalósítás a gazdasági kuttura emelése által, fontos tö­rekvését és célját képezi a kormánynak is. Gally miniszteri tanácsos a föMmivelés­ügyi miniszter meleg üdvözletét tolmá­csolta. A kiállítást dr. Rácz Lajos kamarai igazgató mutatta be Klebelisberg Kunó kul­tuszminiszternek s a földmivelésügyi mi­niszter s a társadalmi intézmény képvise­letének kiküldötteinek. A megtekintés után megkezdődtek az előadások, melyet dr. Rácz Lajos kama­rai igazgató vezetett be, rámutatva azon célokra, melyek a Mezőgazdasági Kama­rát a kiállítás rendezésénét vezették. — Nagyhatású beszéde után dr. Vargha Kál­mán gazdasági akadémiai igazgató ismer­tette a Tiszántúl gazdasági viszonyai kö­A városi gőz- és kádfürdő nyitva! Sri S

Next

/
Thumbnails
Contents