Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-20 / 212. szám

kS íj if 1323, szeptember 21. Mit hozott Kállay Genfből Ä kormány ellenfelei közül azok, akik nem tudnak felülemelkedni kicsinyes pártszempontjaikon s az ország mai súlyos; helyzetében is a kormánybuktatást tartják legfőbb politikai céljuknak, attól a pillanattól kezdve, amióta Bethlen István és minisztertársai egy rekonstrukciós kölcsön akadályainak elhárítására kiutaztak a külföldre, hogy a hatalmakkal tárgyalásokat folytassanak, tervszerűen igyekeznek elhinteni azt a balhitet, hogy a külföldi kölcsön állami önrendelkezésünk feladására fog vezetni. Ez a nemcsak téves, hanem eg

vben rosszhiszemű beállítás is arra való, hogy megingassa a kormány törekvései iránt megnyilvánuló országos bizalmat, amely lyiel mindenki várja gazdasági helyzetünk és pénzügyeink konszolidációját, pénzünk romlásának megállítását. Hiába való azonban a szélsőséges frakciók áltat folyamatba tett minden agitáció és fondorlat abból a nyilatkozatból, amit Kállay miniszter hazaérkezése utján tett, mindenki örvendetesen megállapíthatja, hogy ha a kölcsön sorsa jelen pillanatban még nincs is végleg eldöntve, viszont a kölcsönnel szemben tanúsított eddigi 'ellenséges légkör jelentősem megenyhült és a kormány tagjiü által elért eredmények nem teszik kétségessé, hogy a kölcsön is rövidesen meg íesz. Méltán kérdezheti mindenki, hogy inik hát azok az eredmények, amelyeket minisztereink hazahoznak, ha nem hozzák zsebükben a kölcsönt? Tudni kell, hogy a magyar kölcsön ügyéről eddig csak a jóvátételi bizottság hozott határozatot, mely a bizottság ismeretes összetételénél! fogva Franciaorsizág és a kisantant képviselőinek együttműködése és intenciói révén ránk nézve nem volt kíelégitő. Ezért irányult Bethlen Istvánnak minden törekvése arra, hogy a kölcsön feletti döntés a Népszövetség elé kerüljön, mely tudvalévően Ausztriának is teljesítette hasonló kívánságát. Ami csak félig sikerült Parisban ,az most a kötsön dolgában a környező államok külügyminisztereivel folytatott politikai melléktekinteteket is tisztázó eszmecsere után sikerülni fog a ránk néz- [ ve szerencsésebb összeléle'ü Népszövetség előtt. Megszűnt a kisántánt részéről a merev elzárkózás s most már csak az ellen- ; őrzés mibenlétéről kell megállapodni, hogy a kölcsön valóban reaiizálhatóvá váljék. i — Ellenőrzés és garanéiák alatt minthogy pénzügyi problémáról van szó, csak a mindenáron való ferdítés érthet politikai vonatkozásokat, mely önállóságunk serei, mévélj járna. Ellenőrzésre és garanciákra a hitelezőknek a kölcsönadó amerikai és angol piacnak, gazdasági értelemben van szüksége, ép ugy,, mint magánembereknél, mikor a kölcsönadó az ügylet lebonyolításánál fedezetet akar látni. Korimányzatunk iránt meg van a teljes biza- I iont külföldön, elismerik a talpraállás ér- 1 dekében "követett céltudatos törekvését, államháztartásunk mérlegének szolid voltát. Ezt az elismerést hozta magával, mint biztató benyomást a pénzügyminiszter, melyet döntő fontosságúnak tartunk azért, mivel nyomában érvény esiülni fog a Nép»zövetség részéről a Magyarországgal ^zenitben várt beíátóbb álláspont. i ^iiiiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiinin^ 1 HA SZEREST 1 Kulturbotrány volna a nyíregyházi gyermekvédő dispensaire bezárása. A dispensaire-ban újra megkezdődött a szülészeti rendelés. Nyíregyháza, szeptember 20. A Nyirvidék tudósítójától. Nyíregyházán, a volt szabadkőműves páholy helyiségében fejti ki az amerikai vöröskereszt egyesültet által megalapított és kellőképpen felszerelt anya és csecsemővédő intézet áldásos működését. — A dispensaire-t az amerikaiak átadták a Nyíregyházán megalakított Stefánia Egye sületnek, hogy a hatóságok és a társadalom bevonásával most már ez az egyesü let biztosítsa az egészségesebb nemzedéket biztosító anya és csecsemő vor! el m e 1(. A dispensaire iegy évi működés után már számokban is kifejeződő sikerre mutathat rá. Az intézet élén álló dr. Mikecz Miklós egészségügyi tanácsos s a fáradhatatlanul közreműködő dr. Bercnd László, dr. Dohnál Jenő,, a védőnők és a szociális téren segédkezet adó Bodor Zsigttiondné és Kégly Szeréna ugy az anyavédelem, mint a csecsemőgondozás terén olyan mélyreható eredményeket értek et, hogy Nyíregyházán kimutathatóan csökkent a gyermekhalandóság számaránya a dispensaire működése nyomán. Ma már 25—30 csecsemőt hoznak naponta a dispensaire orvosi teendőit ellátó dr. Mikecz Miklóshoz ,aki páratlan humanitással, áldozatos lélekkel menti a kicsinyek százait. Bizalommal keresik fel az intézetet a szülő nők is, akik körében sok helytelen megszokás, Valamikor kipusztithatatlannak látszó babona oszlott el dispenßiaire-ben az orvosoktól, védőnőktől, vagy a lakásukon megjelenő hölgyektől kapott felvilágosítások, tanácsok nyomán. — Mindezeket összevéve a dispensaire ma már teljes mértékben érezteti áldásos hatását városunkban s Nyíregyháza háláival tartozik az alapot vető amerikaiaknak s az anya- és csecsemővédőintézetben fáradó orvosok és védőnőknek. A Stefánia Egyesület szabolcsvármegyei fiókjának tegnapi gyűlésén kifejezésre is jutott ez a hála és elismerés, de kifejezésre jutott az is, hogy a hatóságoknak és társadalomnak sürgősen segitenie kell a virágzó intézeten, mert anyagi feltételei egyáltalán nincsenek kellően biztosítva. A fiók gyűlésén Mikecz Dezső udvari tanácsos volt alispán elnökölt és a lemondott ügyvezető alelnök helyett Nagy Lajos vármegyei levéltáros ismertette számh szerű adatokkal a dispensaire működésének eredményét és, anyagi helyzetét. Amilyen örvendetes az előbbi, olyan siralmasak az anyagi körülmények. Az intézetnek ma mindössze tizennyolcezer korona ! készpénz áll rendelkezésre, tehát annyi ] se, hogy az egy havi személyi kiadá- 5 I sokat fedezni tudná. A Stefánia gyűlésen • megjelentek nagy megütközéssel vették tudomásul, hogy ha gyors anyagi segítség nem érkezik, \ megtörténik a szégyenletes kullui-botrány: a nagiy széni ereű. mennyei működő nyíregyházi ííispensaireH be kell zárni,. —, Nagy Lajos előadó információjából kiderült, hogy még a tagsági dijak sem folytak be s az előadónak az a felfogása, hogy a hatóságoknak is intenzivebben kellene támogatni az anya- és csecsemővédő intézetet. A gyűlésen élénk eszmecsere indult meg. Énekes János prépost kanonok ' rámutatott, hogy a hatóságok, így Nyíregyháza városa eddig is a legmesszebbme;nő támogatásit nyújtotta s a válságot főként az okozta ,hogy nem szedettek be a tagsági dijak. Javaslatára elhatározta a szövetségi fiók, hogy a vármegye tehetősebb polgáraihoz felhívást intéz s a dispensíaira anyagi támogatására hívja fel őket. Kardos István kulturtanácsnok meggyőzően mutatta ki, hogy a vármegye alispánja épp ugy szivén viseli a dispensaire nagy társadalmi jelentőségű ügyét s Nyíregyháza város csak a legutóbbi határozatával is évi 140000 koronát szavazott meg az intézetnek. Dr. Mikecz Miklóis tanácsos a dispen. saire orvosfőnöke részletes tájékoztatót] adott az intézet anyagi ügyeiről. Kitűnt, hogy a dispensaire eddigi költségeit a tavalyi Horthy akcióból juttatott összegből fedezték s voll olyan idő, mikor a vezető orvos a sajátjából finanszírozta az intézetet. Rámutatott dr. Mikecz Miklós arra is, hogy az ország több nagyobb városában maga a város tartja fenn a dispensairet Szombathelyen pedig egy magyar mágnás napi 150 liter tejjel járul a csecsemővé,dő intézet ellátásához. Somogyi Gyula dr. és többek felszólalása után elhatározta a fiókgyülés, hogy igazgatóságot választ, amely sürü egymásutánban gyűlésezik és mig egyfelől biztosítani igyekszik a hatóságok és a kormány intenzív támogatását, hatásos akciót indít a társadalom áldozatosabb támogatása érdekében. Az igazgatóság 'élére Kardos István kutturtanásnokot válasz, tolták mlef.íl. A fiókgyülésen Énekes János prépost kanonok kezdeményezésére nagyobb összeg gyűlt össze. A dispensaire működése egyébként újra abban a méretben folyik, mint az első hónapokban,, ugyanis dr. Berend Lásizló orvos betegségéből felgyógyulván, megkezdte működését és megkezdte a dispensaire-ben szülészeti rendelését . OLVASNI, IRATKOZZON BE AZ UJSÁGBOLT MODERN | KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁBA 1 Háborús intézkedések a román határ mentén. Kolozsvárról jelentik: A magyar határ mentén levő katonai térparanesnokságokra rendelet érkezett, amely iszerint a hadizónára eddig érvényben volt II. sz. rendelet helyett a legszigorúbb III. számú rendelet lép életbe. Az uj rendelet ismét kiveszi a polgári hatóságok kezéből az állam biztonsága ellen elkövetett cselekmények ügyében való intézkedés jogát. Revízió alá veszik a fegyvertartási engedélyek ügyét, gyűlésekre,, összejövetelekre csak a divízió parancsnokság hozzájárulásával adható engedély, a katonai hatóságok cenzúrázhatják a lapokat, sőt a levélpostát is, a polgári hatóságok . funkcióiban egy katonai delegátus is I részt vesz. Azokat az egyéneket, akik ellen államellenes cselekmény miatt eljárás indult, ki kell utasítani a hadizóna területéről. A rendelet szerint olyan román állampolgárok is kiutasíthatók, akiknek ott tartózkodása nem kívánatos. A szigorú ukáz azzal a humorosnak is nevezhető mondattal végződik: A hadizóna területén tartózkodó polgárok az alkotmányban biztosított »összes jogaikat élvezik« kivéve azokat, amelyekről a III. rendelet intézkedik. Hogy a rendetet kibocsátói mit értenek összes jogok alatt azt nehéz elképzelt ni, de hogy arról sejtelmük sincs mi az »élvezet« az bizonyos, ha még ezt is élvezetnek nevezik. (KEK.)