Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-18 / 186. szám

4 ta a debreceni kir. törvény szék Vi sky Sándor tanácsía, hol Weisz Istvánt több rendbeli sikkasztás, csalás,, lopás, okirathamisitás, munkakerülők bűntettével vádolta Mező Sándor királyi ügyész, a védelmet dr. Ember ügyvéd látta 1

(J. Az általános kérdésekre hallgatták ki először a nótárius szélhámost, akit ugylátszik nagyon megviselt a vizsgálati fogság. Egy rongyos kék rok van rajta, a lakkcsizmát is kitaposott sarkú sárga ci pő helyettesíti. 24 éves, zsidó vallású,, Szegeden született, műszaki tisztviselő,, felső hajó iskolát járt Fiúméban, katonáéknál már 1 ós fél évi börtönre volt itélivé több rendbeli sikkasztás büntette miatt. Az elnök figyelmezteti, hogy beismerése csak javára szolgál annál is inkább, mert a vádirat felsorolt bűncselekmények között több olyan van, amelyért magáért 5—10 évi fegyházbüntetés jár. iWeisz István 1922. szeptember 19-én szabadult ki a fegyházból. Hazament szülővárosába Szegedre, ahol a zsidó hitközségnél vállalt állást. Előbb élelmezési beszerző volt, majd mikor megbizliataltansága miatt kitették 193

3. augusztus 18. A lefolytatott bizonyítási . ejjárás után bűnösnek mondták ki 3 rendbeli sikkasztás büntette, 1 rendbeli sikkasztás vét sége, 2 rendbeli csalás vétsége,, 10 rend béli csalás büntette, 4 rendbeli lopás büntette és munkakerüíés miatt, ezért ÍWeisz Istvánt 6 évi fegyházra, 10 évi hivatalvesztésre és 10 ezer korona pénzbüntetésre ilélték. Az ítélet jogerős. HÍREK. KIS NAPTAR: Augusztuis 18. Szombat. Kath. Ilona cs. — Prot. Ilona. Diadal-Mozgó: A párisi apaósok és Chaplin JJ és 9 órakor.) Apolló-Mozgó: Milliók a viz alatt. — (7 és 9 órakor.) Strandfürdő: reggel 6-tól fél 10-ig férfiaknak, 10-től 12-ig nőknek, 1-től nők és férfiaknak. Csak felnőtteknek A gyógyszertárak közül a Lányi-Gonda és a Gergelyffy-félék tartanak éjjeli szolgálatot. í egyszerre felcsapott hitközségi f haloltmosőnak. v ! De a kalandor természetű Weisz nem so- ; káig állta a foglalkozását, otthagyta Sze-j gedet egy csomó adósság liátrahagyá- j sával és Szécsénybe rándult át. A vonaton egy Bajáky János névre kiállított hírlapíró igazolványt lelt. Ettől kezdve Weisz a hangzatosabb és bizalomkeltőbb dr. Nemes Bajáky János hírlapíró nevet vette fel. Mindenütt a legjobb szálló/Va szált, fejedelmi menüket evett végig de mikor fizetésre került a sor BajákyWeiszot már másfelé repítette a vonat. Nem is szólva arról, hogy hol egy-egy, aranygyűrű, hol pénztárca,, egy-egy jó felöltő gazdája ,siratva, hogy pár percre szóba állott BajákyvaE Szécsényből Budapestre, majd Pécsre, Szegedre és ismét Budapestre rándult át. Budapesten felkereste j akatos Aladár pt. felügyelőt, akinek Leleszi Áron néven mint a cionista egylet kiküldöttje mutatkozott be. A zsidó vallású pl. felügyelőnek azt a mesét adta be, hogy a háborúban elesett zsidó hősök névsorát akarja összeállfUani, ezért szüksége van Budapest helység névtá rára amit a pt. felügyelő át is adott, 5000 korona kölcsönkért pénzzel együtt Budapestről

1 Bonyhádra ment, ahol Blond György plébánosnál szállt meg. Bajáky-lWeisz a cionista meste után most a legszélsőbb fajvédőnek csapott fel — Mint a Nép munkatársa az Ébredők és Keresztény Szociálisták titkára mutatkozott be és ébredő gyűlést tartóit. Másnap 5000 korona kölcsönt kért a plébánostól és elhagyta Bonyhádot. Bonyhádról Bajára, majd Szécsénybe,, onnan pedig Egerbe tette át szélhámosságának székhelyét. Mindenütt több embert károsított meg, hol mint orvos,, hol mint a Máv. jólét kiküldöttje szerepelt s több ezer koronát vett fel és Hajdúnánás felé vette útját. Itt beállított Glück Móniéhoz és dr. Nemes ügyvédnek adva ki magát, élelmiszert csalt ki Glückyé fegyházban ülő férje részére, amit azonban maga fogyasztott el. Hajdúnánásról jött Debrecenbe s itt követte |ej2 jplnár ismertetalt a köpenicki csizmadiát felülmúló szélhámosságot s innen rándult át Nyíregyházára is. Rossz csont mondják a megátalkodottan huncut, a vágottan gonoszkodó embernek. Most ezt az éppen nem becéző cirógatást a gazdasszonyok a hentes ék mészáros bácsiknak mondogatják. Nem a magasodó húsárak fájnak a szegényeknek, hiszen hova-tovább mindenki árvizsgálóvá lett ás jól tudja, hogy ha a mészáros bácsi ma valahogyan is tengődni akar, kell bizony legalább 1000 koronácskát nyerni a marka kilóján. A nyíregyházi aszszony^ágok a csont miatt haragszanak és panaszkodnak. Erről jut nyilván e\szünkbe a »rossz csont«, kifejezés. Azt mondják, hogy a vásárolt drága hunnak igen sokszor a fele csont. Már pedig ők a csontért bizony nem adnak annyi ezer koronákat. Hát bizony ezt a panaszt ofvößolni kell. Nekünk egy hentes bácsi kifejtette, hogy a osont is annyiban van, mint a fehérpecsenye vagy a tüdő. Ők tehát egyformán számítják. Hát ez lehet A gazdasszony oknak azonban "abban van okuk a ipanaszra, hogy a hunban at a csont, olyan százalék Szerint legyen, mint az élőállatban vagyon. Nem szabad jobban elkeseríteni a háziasjszonyokat, akik úgyis egyik rémületből a másikba e)snek mostanában. — Szóval annyi csontot, amennyi dukál. Úgyis csak egyíszer veszik azt a húst hetenkint. Le^ gyen hát örömük benne ha az árában annyi bánat van. — Szalay Pál tanár, festőművész meleg koloraturáju, változatos témájú képeivel nagyon sok nyíregyházi szalonban, uriszobában találkozunk. A mestert még ma, a kuUurjavakra oly

T kedvezőtlen pénz ügyi világban is állandóan érdeklődők keresik fel s tekintettel arra a szerénységre, amely őt a festményeinek árusításánál, az árak kalkulálásánál jellemzi, számos vevője van ma is. Szalay mester most az Tjjságboltban számos képet állított ki s olt az artisztikus miliőben igen jól érvényesül nemes piklurája. Az Ujságboltban kiállított képekel értesülésünk szerint igazán mérsékelt árakon bocsátja a közönség rendelkezésére a mester, ugy,, hogy ez a képaukció kitűnő alkalom arra, hogy otthonukat értékes műtárggyal olcsón tegyék vonzóvá azok is, akik a mai óriási árak mellett ilyesmire nem gondolnának. — Köszönetnyüvánitás. A Szociális Misszió Társulat ingyen levesosztója javára özv. Balogh Sámuelné 25000 K, és a Szabolcsi Hitelbank Márkus Károly volt igazgatósági tagunk koszorú megváltása al kalmából 20000 K-t adományozott, melyért ezúttal hálás köszönetet mond az Elnökség . — A jugoszláv kormány elbocsátja az összes idegen állampolgárságú äUami lisztviselőket- Belgrádból jelentik: A mindinkább fokozódó munkanélküliségre való tekintettel a legutóbbi minisztertanácson radikális megoldásra határozta el

1 magát a kormány. Megbízta a kereskedelmi minisztert, hogy rendeletet bocsásson amely szerint az összes idegen alattvalókat, akik jugoszláv állami szolgálatiján állnak, azonnali hatállyal bocsássák el az állami intézmények és helyüket arra alkalmas jugoszláv állampolgárokkal pótolják. A rendelet azonkívül, hogy kínosan érinti a még ott élő és nem OpláU, vagy technikai okokból az op'álásukat el nem intézett kisebbségeket, komolyan éri a jugoszláv állami hivatalokban tullengő franciákat, akik a párisi kormány utján kérnek sürgős intervenciót. (KEK.) — A >:Gazdasági Lapok« jubileuma. Szent István napján lesz 75 esztendeje, hogy a Gazdasági Lapok első száma 1849ben megjelent. Azóta "hétről-hétr

P tanítja a gazdaközönséget a löbbtermeíésre anélkül, hogy a politikába valaha is beavatkozott volna. Ennek a lanak nagyrész® van a mezőgazdasági gépeknek hazánkban való gyors és nagymérvű elteredésében. A lap alapitóját Korizmics LászlóL különben a mezőgazdaság terén elért nagy sikereiért a Francia mezőgazdasági kamara is tagjául választolta. A jubileumi szám 32 oldalon az ország legkitűnőbb mezőgazdasági szakembereinek tollából hoz liasznosabbnáMiasznosabb 'közleményeket. A lap szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VIII. Miksa-utca 7. sz. alatt van. < — Romániában is íi?os idegén állam polgárnak földbirtokot eladni- Bukarestből jelentik: A román kormány hivatalos körrendeletben felszólította az összes telekkönyvi hivatalokat és prefeklurákat, hogy idegen alattvalók földvásárlásait, ujabb rendeletig ne effektuálják. Ez a körrendelet kiegészítése annak a tavasszal kelt miniszterközi rendelkezésnek, mely szerint idegen alattvaló a határok mentén levő tiz kilométerre eső birtokokat nem vásárolhat meg, illetve a birtoktulajdonosok ilyen birtokrészeket idegen alattvalóknak nem adhatnak el. Érdekes, hógy ugyanilyen értelmű rendelkezést bocsátott ki a jugosz'áv kormány is és így valóiszinü, hogy ez az idegen bojkott £i kisántánt államainak közös elhatározása. — seprík a pápflj utcát.. dalolja szivének minden fájó érződét bele-i öntve a dalba, egy, a falu hamisítatlan színét még magán viselő »barna kislány« és sepri is a port, a jó, nyiri homokot, a [szemed közé későn kelő kedves polgártársam. A dal melódiájától elbűvölten baktatsz tovább s taktusra törülgetvén szemeidből a port, egy ujabb melódia hangjai csiklandozzák halló szerveidet; „Pártban huncut a lány« hangjai szállnak feléd »5 képzeletben egy csinos kis Madamoiselle arca varázsolódik lelki szemeid elé, azonban ábrándozásodból erős dohányszagtól átitatott finom porfelhő ébreszt a kciserü valóságra, hogy egy szintén későn kelő \sz0bac[cus rázta a portörlőt a fejedre. De ugy kell neked, kedves polgártársam ! Ne tessék 8 óra után sétálni a hivatalba, mert ugy látszik, ekkor lévén at ucca seprésnek és a portőrlő rázásának hivatalos ideje, bizony-bizony a jó nyiri por becsülettel lepi el szemét a későn kelőknek, igy segítvén a reggeli szélnek az álmot kiverni későn kelő polgártársamnak a ;szeméből. S ha már aZ utcán igy megkínzott idegeid p'-hentetni akarván, bemenekülsz a Károlyivagy a Déssewffy-kertbe, jóleső érzés tölt el a hulló falevél suttogó beszédére, mely azt susogja bánatosan zengő hangon a füledbe, hogy idegen a seprű nekem, azt a műszert nem ismertem, sohasem.