Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-15 / 184. szám

^SrtjL |ft"nrf'?r-"<grryi»r*iiiiHÉTH -itTHíWwr'frr r í.'J-'-I in'»r rf M^tMmXK aea 1913. augusztus 15 Hiífeiekezeí a nemzetépítő munka mezején. A Biblia szerint a babiloni toronyépítésnek a nyelvzavar vetett véget. Hasonlóan vagyunk a nemzetek fennmaradásával is: amely népnek államnyelve nincs, nemzeti életet sem él az. Sajnos voltak vallásháborúk, miként volt nemzetiségi háború. — Mikor a Legpusztítóbb háborús zivatar keletről Erdős Kárpátaink faijához ért: megremegtünk, mert hitünk szerint okát nem birtuk találni: honnan és miért? A királyi szó a parlament megnyitóin mindig ugy hangzott el: »szomszéd államainkkat barátságos viszonyban élünk.« És a nép békésen dolgozott, törte az ugart, tanulta szeretni az embert, az emberben. A Kárpátok falát átlépte a muszka libasorban; régipuskás honvédeinket hátban támadták. Ezek megfutamodtak és sza bad lett az országút a kozák lovak és ágyuk előtt. És elhelyezkedtek nagy óvatosan az Iza és Tisza ölelkezésénél fekvő városban, a Szalaván védő fala alatt,, a Pop Iván távoli tekintetét rettegve, félve. Napok multán érkeztek a segitő csapatok. A iszliatinai toronyból szemlélő muszka tábornoknak nem volt ínyére a magyar honvéd jelentkezése; de mert hátvédet nem kapott .-jobbnak találta kereket oldani és »Vidorána« városából (Igy nevezték el Márainarosszigetet) azon az uton mélyen jött, visszasietett. A honvéd parancsnok és budapesti laptudó sitók a muszka kivonulását oly megjegyzéssel látták el

1, hogy: »Máramaros a cirill betű áldozata!!« E kis bevezető után értem tulajdonképpeni tárgyamhoz. Mindig bántott az a tapasztalat, hogy a közigazgatás soha nem törődöt érdeme szerint a nemzet kulturális érdekszálaival. Nem látta a templomot lelkészével, nem látta a felekezeti (nemzetiségi) iskolát tanítójával. A Cirill betűt nem lett volna szabad beengedni a Kárpátokon. A posta szabadon közvetített ártalmas muszka iratokat. Az izai lelkész álldástalan gonosz munkával megalapozta a sizmalikus egyházi szakadást. Per lett belőle. Ebből a nagy perből bajok támadtak. Ez a nagy per" volt nyitánya a keleti veszedellemnek, a debreceni pokolgép aratásának. Az a Rakovszky izai lelkész század tizedekre ható, emberi lelkeket megméiejező,, paphoz nem illő munkát cselekedett pravoszláv érzelmével. Eladta lelkét, eladta híveit, eladta faluja népének nyugalmát,, a ciritlbetünek, a cárnak „az atyuskának. — »Jön az atyus és annak szót kell fogadni!!« — siklott a füleken be a lelkekbe. Mind ezt nem láttuk, nem hallottuk. Hun vadban az oláh játszotta ezt a szerepet. Magyar nyugalommal szemléltük mind ezt. Vártuk az Istentől a védelmet. Elfordult tőlünk, inert élhetetlenek voltunk. Ha gyenge volt a szónk, öklöt kellett volna használni, mert a védelem másként el sem képzelhető. Az izai sötét emlékek mellől át száll tekintetünk az igazán bibliásan kiemelkedő példára. A »trianoni papír határ közelében fekvő Csengerujfalu hívei f. évi jul. 29-én temptomavató ünnepet ültek. — A templom avult, roskadozott, a bibliai torony sorsa környékezte. Új pap 'jött a régi hívek közé. Netnzeii nyelven szólott hozzájok- Megnyerte őket. A magyar nemzeti istentisztelettel megjött a hívek áldozatkészsége és megújult a templom. D. S. nagy igazságot mond, mikor ezeket írja: a »Görögkatho'rikus Tudósi tó« f. évi 32. számában — »Nem a vallás szépségébe való lelki elmerülés, nem a szertartások megértése á fontos itt, hanem a bűnös sötétség, hol megbújva az idegen nyelv mögé, feltűnés nélkül dolgozhatott a /százados tendencia: magyarságát letagadni, eltüntetni e becsületes népnek,, az idegen nyelv segítségével eltántorítani az őket tápláló hazától s egyháztól ,ha máshol nem, legalabb az Isten házában.« Leg'Pza József lelkész Volt alsóvereckei kerületi esperes felismerve a helyzetet és alig félesztendei ottani működésével csodaszerü hatást ért ef. Lelki nyugalmat honosított meg a magyar hazája rögéhez ragaszkodó emberekben. A soknyelni ország magán hordja közeli pusztulását. A Legeza Józsefek megértő munkája vezet a célhoz, a nemzeti élethez., a belső megújhodáshoz. Az Isten házában a nemzeti nyelvnek kell hálaadó zsolozsmaként az egükig hatni. Az Ur előtt nem kedves a nyelvi zűrzavar. Ha tornyot nem birnak a népek felépíteni a hajdankorban nyelvzavar, soknyelvüség miatt,, ugyan lehetséges-e soknyeívüséggel államot, nemzetet építeni, az örök életnek fenntartani? A csengerujfalusi g. k. magyarok ott a határszélen gyönyörű példáját szolgáltatják az istenes cselekedetnek. Ők azok, akik igazán hiven, buzgón félik és imádják Isí tent, teremtőiöket. Magyar szívvel ércz" nek, magyar lélekkel cselekesznek; ugyan az a szívben, ami az ajkakon és megfordítva, semmi álnokoskodás nincs közelökben. Hisszünk a gondviselésben, hiszünk abban, hogy gazdasági egységbe fogunk ismét tömörülni, mint voltunk a sizmalikus per előtt. De ez az Isten segítségével történő folyamat ébresszen mindenkit nemzeti öntudatra. Az ki idegenből jőve hazára talált: fogadja el az isten áldását a hazát adó nemzete nyelvén. Irtsa ki lelkéből a hálátlanságot: ne Vetkezzék!! Van elég bün a földön, de legalább nemzete ellen ne vétkezzék az ember, hívják bár keresztnevén tótnak, tirpáknak,, németnek, avagy oláhnak. Ebben az istenes* cselekedetben valamennyiünknek egy gondolatba kell! szivbelileg dobbani. Iskolák templomok, községházak,, társáskörök éptisék az utvonalat a jobb jövő felé. Csen gerujfalu lakossága lelkészével az élén jó uton halad, ők félik az Urat és eltávoztak a gonosztól. Bátorsággal járnak utaikon, lábaik nem ütődnek meg. Mikor lefeküsznek nem rettegnek, gyönyörűséges az: ő álmuk. Meghallották, megértették atyáik erkölcsi taniiásaii. » Bölcsességnek útára ta nitottálak téged .vezettelek téged az igazságnak ösvényén« szólhat Bölcs Salamonnal' Legeza József. Az ilyen lelkipásztor előtt le a kalappal. Előtte tisztelettel hajtom meg a »Szabolcsi Tanitó« zászlaját. Bökényi Dániel. Megkezdték a színház átalakítását. A páholyokat teljesen átformálják. — Télen fűthető lesz a színház. Az első lépés megtörtént, az ellsőkaliapácsütés elhangzott s nyomában széthull majd annak a színháznak belső berendezése, mely eddig szolgálta Nyiregy házán a sziniküliurát. Kissé fájdalommal vesszük tudomásul, hogy pénzünk kevés (megfelelő méretű s késő időkre is szóló színházépület megépítésére s ezért meg kell nyugodnunk abban, hogy iljegalább uj köntöst vesz magára a kívül-belül ütöttkopott régi épület. A színháznak jelenlegi épületében való elhelyezése már korábban is tervbe volt véve azon terv mellett, hogy talán uj épületben lesz megoldható a színház épületének kérdése, először az uj épület kérdése esett ki a tervezésből. — Később pedig ét keljllett ejteni azt a tervet is, liogy a színpadot kitoldják,, ezzet nagyobb méretűvé teszik s a falazatban is gyökeres átalakítást visznek végbe, mert a pénzünk tudvalevőleg folyton csökkent értékben, ve®e együtt az árak emelkedtek s kénytelen volt a város mind kisebb és kisebb méretűre szorítani az átalakítás munkálatait. Ha tehát teljes mértékben nem Is valósul meg a színház renoválása, egyet mégis örömmel vehet tudomásul városunk színházat látogató közönsége s ez az, hogy lesz egy méreteiben kissé gazdaságosabban beosztott, de mindenekfelett a szepizlésnek és tisztasági követelményeknek teljesen megfelelő kis színházunk. — A.z egész színházi épületre annyit mondhatunk tehát ,hogy az teljes átalakításon, illetve megtisztításon megy keresztül. Lesz azonban olyan fontos átalakítási munka is benne, mely nézőterét uj köntösbe fogja öltöztetni. Mindenekelőtt a pá- j bolyok mostani ketrecszerü formája el- i rész a renoválás folytán. A ' páholyok ! íöz'ött eddig volt választófalakat lebont- j ják. Ezáltal elérik azt, hogy tényleg látni I is lehet majd a színpadon végbemenő cselekményeket. A földszinti A. és B. páholyokat teljesen megszüntetik s ezek helyett egészen a falig kinyúlik majd a földszinti ülőhelyek sora. Egyet azonban nagyon sajnálunk a páholy átalakításokkal kapcsolatban. Tudomásunk szerint ugyanis az egyes és tízes páholyok eddigi formájukban maradnak. Nem hinnők, hogy a renoválás költségeit oly mértékben terhelné meg az, ha a két földszinti és két emeleli szélső páholyt a színpadhoz közelebb hoznák. — Ezáltal pedig azt lehetne elérni, hogy ezek is elfogadhatók lennének a nézők szempontjából Ha már rászánta magát a város és nagyon helyesen, hogy áldozatot hoz-, a szinügynek, ugy tegyen meg mindent,, ami a viszonyok között kitelik tőle, mert hiszen egészen bizonyosnak látszik annak a feltevése, hogy ilyen pénzáldozat után,, melyet csak ez a kis renoválás is jelent, egyelőre lekerüli hosszú időre a napirendrőt egy uj színház építésének a terve. Sohasem egy évre; de mindig hoszszabb időre kell tekinteni, mikor ilyen munkát végzünk. ;. 1 Egy másik fontos átalakítási munka lesz az, hogy a színpad felett deszkameny ezetjet készítenek s ezáltal a színház fűtésének kérdése is megoldást nyer. Legtökéletesebben a világítás kérdése lesz megoldva. A színpad és a nézőtér világi tását a színház világítás követelményeinek teljes figyelembevételével

1 oldják meg. A nézőtér menyezetén levő pókhálótól ékes. csillárt leszerelik. A hiányzó, az idők folyamán ellopkodott égőket, sőt karokat is pótolják, ugy ,hogy ez ellen semmiféle gáncsot sem lehet majd vetni. Az erkély mögött, ahonnan a Városi Mozgó a képeket vetítette volt a színházi •uhatár. Ezt innen egy emelettel feljebb a kakasütő helyére telepítik át. MindenekfieKellemes, üd

itő szórakozó hely a Bocskay Színházi vacsorák I — Esténkint Damu BÓla zenekara hangversenyez.