Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-14 / 183. szám

4 Huszonöt milliót kap Nyíregy­háza ujabb lakásépítésre " Nagyobb kölcsönt kérnek a népjó­léti minisztertől. Nyíregyháza, augusztus 13. A Nyirvi­dék tudósítójától . A népjóléti miniszter értesítette Nyír­egyháza városát, hogy a városoknak meg­szavazott lakásépítési segélyből Nyíregyháza város huszonöt mil­lió koronái kap. Miután ma is kínosan nyomasztó a la­kásínség városunkban, csak örvendeni tudnánk miden olyan támogatásnak, a meljy egy ujabb városi lakásépítés megin­dítója lenne. A korona nagy értékcsökke­nése következtében, sajnos,, a huszonöt­millió nem elég nagyobb szabású épitési akció megkezdésére. Illetékes helyen nyert információink szerint a város nagyobb kölcsön kiutalását fogja kérelmezni. Ar­ról is szó van, hogy a zöldségtéri bérpalio la építéséhez is kérnek az érdekeltek na­gyobb állami hozzájárulást azokból a milliárdokból, amelyeket a kötelezőépit­kezés segélyezésére szánt az állam. ——Hg — «imwi •' ! i »Ii«» mn,.iimMniHBn > m i Hétfő reggeltől drágább a posta is. A távforgalmi levélportó 200 ko­ronára emelkedett.—Ajánlott levél külföldre 1000 korona. Nyíregyháza, augusztus 13. A Nyirvi­dék tudósítójától. Hétfőn reggel' váratlanul megdrájg|ult a pósta is. A posta tarifát, amelynek emel­kedését, mégis csak jobb volna előzetesen közölni a következőkben ismertetjük: Levél helyben 110, távolsági forga­lomban 200, Ausztriába,, Csehszlovákiába, Lengyelországba, Németországba,, Olaszor szágba és Romániába 350, egyéb külföldre! 500 korona. A levelezőlap 50, 100,, 220 és 300 korona. Nyomtatvány és áruminta 50 gramonként belföldre 20, külföldre 100 ko­rona, de belföldre a nyomtatvány 10 grammig csak 10 korona. Díjminimum az árumintánál belföldre 100, külföldre 200 korona.) 1 : i . Az ajánlás dija helyben 100, távolság* forgalomban 200, külföldre 500 korona. Expresszdij belföldre 500 korona, de Bu­dapesten a helyi sürgős levélpostai kül­deményeket belterületeken lehetőleg 4 órán belül kézbesitik. Postautalvány belföldre 25000 K-ig 200 korona, 50000 K-ig 400 korona,, 100 ezer koronáig 800 korona és ezenfe'ül "100000 K-ként még 400 korona. Az értéklevél értékdija belföldre 1000000 K-ig 1000 korona, ezenfelül 500 ezer K-ként még 150 korona. A csomagdij 1, 5„ 10, 15 és 20 kilogrammig 50 km. tá­volságra 250, 300,, 500, 700 és 900 korona, 20 km-ig 500, 900,, 1600, 2300, 3000 korona, 200 km.-en felül 800, 1400,. 2400, 3400 és 4400 korona. A távirat szódija belföldre 60, Ausztriá­ba, Csehországba,, Jugoszláviába és Romá­niába 200, Németországba és Lengyelor­ba 300 K. A többi külföldi viszonylatban azl aranyfrankban megállapított szódijak, 1 arany frank — 3000 korona, arány sze­rint számittatnak. A távbeszélésnél az évi előfizetési díj a rendes állomás után Budapesten 432Ö00 vidéken 162000, illetve 54000 korona. A helyi beszélgetés dija Budapesten 200, vi­déken 100, a távolsági (interurbán) beszél­getés dija: Budapest körül 15 km-ig 503 korona, egyéb viszonylatban 25 km-ig 1000 korona, 50 km-ig 2000 korona, 200 km-ig 3000 korona. A beszélgetési dí j Bu­dapestről iWienbe 5250, Berlinbe 4500 ko­rona. A távbeszélő előfizetési és az ezzel kapcsolatos dijak csak augusztus 16-ával ( lépnek életbe. A távbeszélő állomást augusztus végéig fel lehet mondani. Jutalmat kapnak a Szabolcs­megyében kiváló gazdasági cselédek és munkások, Az egyes gazdaságoknak kell elő­terjesztést tenni a kitüntetésre. Nyíregyháza, augusztus 13. A Nyir­vidék tudósítójától. Évről-évre ösztönző erejű, a minden­napi munka, a becsületes," hü szolgálat megbecsülésével nevelő hatású a földmű­velésügyi kormánynak az" az intézkedé­se, hogy országszerte kiválasztja a gazda­sági cselédek és mezőgazdasági munká­sok közül a példás szorgalommal, ra­gaszkodással,' kitartó., eredményes munká­val 1 kitűnt cselédeket és munkásokat és megjutalmazza őket. A gazdasági év be­fejeztével az idén is felhangzik a földmi­vetésügyi miniszternek felhívó szava, a melyre kilépnek a fölld munkásai sorából a legjobbak, mint a hadsorból a kilünte­tést osztó parancsnok szavára a harcban kitűnt hős katonák. A szabolcsvármegyéből jutalomra, ki­tüntetésre kerülő mezőgazdasági munká­sokat és cselédeket az egyes gazdaságok­nak október l-ig kell felterjeszte­niök a vármegye főispánjához. — A felterjesztésben megjelöllendő a kitün­tetésre érdemes neve lakhelye, személyi adatai, szolgálati tényei. A cselédek közül azok nyernek kitüntetést, akik huszonöt éven át szolgáltak egy helyben s a legsúlyosabb időkben is ragaszkodás­sal, hűséggel állottak gazdájuk rendelke­zésére. Ezeknél a cselédeknél hatósági bi­zonyítvánnyal igazolandó a huszonötévi szolgálat. A mezőgazdasági munkásoknak természetszerűleg nem szükséges a hosz­szabb csupán a kiválóan eredményes szol­gálat igazolása. Értesülésünk szerint vár­megyénkben három huszonötéves gazda­sági cseléd és két kiváló mezőgazdasági munkás nyer kitüntetést. Teljesen dezorganizálódik a román posta és távírda is. Bukarestből jelentik: A román állam­vasutak teljes dezorganizálódásával pár­huzamosan halad lefelé a züllés lejtőjén a romániai posta és távírda intézménye is. Erre legélesebben vet világot a Buka­restben megjelenő »Dimineata« cimü lap légutóbbi vezércikke, amelyben szósze­rint a következő áll: »A postatisztviselők túlnyomó része iskolai végzettség és szak­képzetség nélkül végzi funkcióját. Bár a törvény 4—8 középosztályt ír elő, mind­azonáltal a csekély fizetés és a nehéz szolgálat miatt érettségizett egyén alig egyete temi végzettséggel bíró ember pedijg! egy­általában nem lép a posta szolgálalába. — Igy érthető aztán, hogy a kevés földrajzi ismerettel bíró tisztviselők kezén előfor­dulhatnak a következő legjellemzőbb ese­tek: A bukaresti »Chisnán Hotel London« címzésű táviratot Londonba küldték, a »Kronstadt« jelzésűt Németországba, a »Bronstreet«-it Berlinbe az »Unter den Linden «-re slb. A gépeknél altisztek, mű­szerészek, vonalfelvigyázók dolgoznak, akik máskor a huzalokat feszítették k; az oszlopokra. Ennek tulajdonitható, hogy a táviratok szövege is összecseréltetik és idegenek kezébe kerül az ellenkező érte­sítés. A minap déídául egy urnák meghalt a nővére, amiről értesítette a családot, 1933. augusztus 14. ahonnan válaszként ez érkezett el cseré­lés folytán »Szívesen osztozom azon öröm­ben, amely üzletkötéseiben érték önt.« — A kormány egyébként 18 milliót költött most egy uj távirófőhelyiség renoválá­sára. Ebben az uj teremben azonban csu­pa ócskaságokat szereltek fel, amik nagy­része hasznavehetetlen. De ha véletlenül mégis jó tisztviselő kerülne a géphez és a gépek is jók volnának, a külső "vezetékek miatt se lehetne dolgozni. Olyan állapot­ban vannak ezek is, hogy ha egy veréb rászáll valamelyikre, beáll a vezeték érintkezése, mire a Párisba szóló három­szoros diju sürgős távirattal be kell vár­ni ,mig elrepül a veréb a sürgönyclrótrőil], vagy stafétával kell beljebb küldeni azt. Hol vannak hát az ellenőrök?!! A (szakkép­zett tisztek?!! És végül maga az igazga­tóság és a kormány?!! A válasz egyszerű: Nincsenek se ellenőrök, se ellenőrzés, a tisztek pedig ki vannak rendelve Erdély­be, hiszen a kirendelés napi 50—200 leu napidijat jelent.« A »Dimineata« cikkét igen sok lap átvette és fűzött hozzá éles kommentárt. ÁLOMDALOK­Ha bontja halvány fátyolát az este. Színes kh álmok indulnak repesve Mint himes Szárnyú madarak. Mesék tündére suhanva száll a csendbe, Lelkem hárfája megszólal csengve, zengve, Titkos ajtócskák nyilának. Mint erdő mélyén karcsú viliik tánca Kis álonidalok lejtenek trillázva Muzsikos csendben szerteszét. Zsongó dalokkal mese réten járok Fehér mezőben tűzpiros virágok Mesélnek iszáz bohó mesét Nekem virul ki minden szinép álom Gyűjtöm a mézét könnyű lepkeszárnyon S bűvös kasárba elteszem. És jő a reggel, bántó, Iszürke fénnyel. Hogy mindent, mit a kincsé, gazdag éjjel Könnyelműn osztott, elvegyen. Eltűnik minden; mesemező, álom, Dalnak, virágnak csak rongyát találom, Sóhajtva, busán ébredek. „Mik legyenek Masaryk feladatai a felvidéken". Prágából jelentik : Abból az alkalomból hogy Masaryk cseh köztársasági elnök a Felvidéken tartózkodik, a »Prager Presse« a csehszlovák politikát jellemző cikket irt, a melyben többek közt a következők foglaltat­nak : »Massaryk elnök Szlovenszkón van, ahol azonban ne csak üdüljön, de igyekezzék reparálni a felszínen lévő veszedelem tudatá­ban a prágai tót politika nagy baklövéseit. Innen Prágából csupán cseh érzékenységet látnak, de tót testvérközösségről beszélnek folyton. Ezért nem is ismerik el a tótok kü­lönleges jogait és földjük jogos birtoklását. A tót és rutén ellenzék igy alakulhatott meg amely sokkal veszedelmesebb, mint akár a magyar, vagy a német. Rossz gondolat volt a magyarság elnyomásával kierőszakolni a tót testvériséget, amit sokkal természeteseb. ben érhettünk volna el a magyar kultura se­gítségével. Még nincs késő megnyerni Szlo­venszkót az egység számára, ám fel kell nyitni a határokat, aminek következtében meginduljon ezzel a mesterséges elrekesztés sei megakasztott életfolyamat, amely a tót­ságot nem Prága felé orientálja gazdasági­lag. Így azonban mindszegényebb lesz a nép és vagy kivándorol, vagy elzüllik. Masbaryk tehát ne hallgasson a cseh uszító sajtóra és utján ne a kormánydresszirozta tótokat hall­gassa meg, hanem hallja meg a másik, a többség panaszát és kívánságait, hogy min­denről jól informálódhassék.« (K. E. K.)

Next

/
Thumbnails
Contents