Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-09 / 179. szám

1923. augusztus 9. JfiímmÉK 3 Rendezték a rokkant katonák illetményeit. Az egész magyar faj osztatlan hálája fogadta azokat a hősöket, akik a világháború heroikus küzdelméből hazatértek, de ezek között is külön hódolat járt ki azoknak hősöknek számára, akik a háborúból csonkán bénán, rokkantan tértek haza. Szinte ter mészetszerü, hogy ezeknek a hősöknek rok­kantságuk arányában való eltartása az ál­lamra háramlik, mert teljes munkaképessé­gük részben vagy egészben a magyar ösz szességért vívott küzdelemben csorbult meg, a hűséges és fontolgatás nélküli kötelesség­teljesítés közben csökkent le munkaképessé­gük, amelyet azután az államnak pénzbeli segítséggel kell pótolnia. A hadirokkantak segélyét már egyizben — Bernolák Nándor népjóléti minisztersége alatt — rendezték, az a segítség azonban a változó gazdasági helyzet körülményeivel elégtelennek bizonyult, mert hiszen az akkori kulcs szerint egy hadirokkant tiszt évi 9600, egy altiszt évi 7200, egy közlegény évi 4800 K rokkantilletményben részesült ,ami a ko rona leromlása folytán bekövetkezett nagy mérvű drágaság mai napjaiban szinte nevet­ségesen csekély és komoly segítségnek egyál talán nem nevezhető. Épen ezért a rokkantak ügyét a kormány komolyan rendezni óhajtot­ta s megfontolt előkészítő munka után azern vonatkozó tervezet most el is készült sőt azt a keddi minisztertanács el is fogadta. Vass József népjóléti miniszter tervezete nagy körültekintéssel készült és alapvető újí­tása a tervezetnek, hogy a miniszter elren­delte a rokkantak helyzetének revízióját, ami azt jelenti, hogy az állam részéről anyagi segítséget csak azok számára biztosítanak, akiket anyagi helyzetük és keresőképességük hiányossága arra biztosit, szóval a segítségre tényleg rászorultak. Midőn ez a jóindulatu eljárás befejeződött, vagyis a revizió elké­szült. akkor készítette elő a népjóléti minisz­ter a rokkantak uj járadékának megállapítá­sát s az arra vonatkozó tervezetet keddeo|ter­jesztette a minisztertanács elé. A miniSter­tanács a javaslatot elfogadta. A rokkantak helyzetét az állam a kö­vetkezőképen rendezte : Teljesen keresetképtelen 100 százalékos rokkantak évi illetményei: Régi illetmény: Uj illetmény Tisztek 9600 960000 ~~ t altisztek 7200 720000 közlegények 4800 480000 75—99 százalékig keresetképtelen hadi­rokkantak : tisztek 8400 420000 altisztek 6300 315000 közlegények 4200 210000 50—75 százalékban keresetképtelen hadi­rokkantak : tisztek 4800 144000 altisztek 3600 108000 közlegények 2400 72000 25 49 százalékban keresetképtelen hadi­rokkantak : I tisztek 2400 48000 altisztek 1800 36000 ' közlegények 1200 24000 A hadiözvegyek évi járuléka a követ­kező : tiszti özvegy 4800 96000 altiszti özvegy 3600 73000 közleg. Özvegy 2400 48000 Az apátlan hadiárvák után az özvegy anyának : tiszti félárva pótl. 960 19200 alt. félárva pótl. 720 14000 közi. félárva pótl. 600 12009 Az apátlan és anyátlan hadiárvák ré­szére : tiszti teljes árva 1800 72000 alt. teljes árva 1200 48000 közi. teljes árva 960 38000 Ugyanilyen mértékben, tehát húszszoro­sára emelték fel a felmenő ágbeli rokonok és szülőtlen testvérek részére járó eddigi évi 960 és 1800 korona összeget is. A Nyetve úszóversenye. Nyíregyháza, augusztus 8. Saját tudósí­tónktól. A Nyíregyházi Torna és Vívó Egylet bujtosi strandtürdőjén vasárnap délután 4 órai kezdettel tartják meg az első úszóver­senyt, amelyben kivétel nélkül mindenki részt vehet. A nevezések péntek déli 1 óráig adandók be a fürdő pénztáránál, mert későb­bi nevezéseket már nem fogad el a rendező­ség. A verseny műsora a következő : 1. 30 méteres verseny gyermekek részére 2. 50 méteres ifjúsági verseny (gyors­úszás.) 3. 100 méteres gyorsúszás (főverseny.) 4. 50 méteres mellúszás hölgyek részére. 5. 50 méteres mellúszás (ifjúsági.) 6. 100 méteres mellúszás (főverseny.) 7. 50 méteres hátúszás hölgyek részére. 8. ÍOO méteres hátúszás (főverseny.) Az első nyíregyházi úszóverseny iránt igen nagy az érdeklődés, s máris számosan beneveztek. A nevezéseket szombati szá­munkban a rendezőség nyilvánosságra hozza. Ég az ecsedi láp. i Rohanó lángtengerben. — A Károlyi uradalom termése veszélyben. — 200 millió kár. Mátészalkáról jelentik : Szerdán délután a Nagyecsed határában elterülő több száz holdnyi nagyecsedi lápon tüz ütött ki. A tüz okát még mindezideig nem sike­rült pontosan megállapítani, valószínű azon­ban, hogy a tüz eldobott gyufától vagy cigaret­tától keletkezett. A tüz a láp jobboldalán lévő kuttól indult ki A kut közelében ugyanis a közeli tarlón csépelő munkások pihentek, akiknek a vigyá­zatlansága lehetett a tüz oka. Kezdetben csak egy kis területet kapott meg a láng, de hirtelen dühöngő, orkáiiszerü szél támadt, amely pár pállanat alatt végig szántott a lá­pon s az amugyis erősen kiszáradt terüle­ten pár percek múlva magasan csapkodott a láng s sürü füst gomolygott az ég felé. Fojtószag lett úrrá a lápon s a kirendelt munkásokat a tsürü füst és láng veszedelmes hely zet elé állította k A tarló másik végén volt a Károlyi ura­dalom egyik rakodója ,a szél arról fujt s igy még akkor semmiféle veszélynek nem voltak kitéve az osztagok. A tarlón csépel­tek, amit a nagy szél miatt beszüntettek, ne­hogy esetleg a gép szikráját is felkapja a sráé'l s a gép közelében is tüz támadjon. Az elővi­gyázatosság azonban hiábavaló volt, mert pár perc múlva a szélvihar hirtelen megfor­dult s az égd Zsarátnokokat sivi-tm sep?rte az ősztagokhoz, amelyek pár pillanat múlva lángra kaptak. A Károlyi-uradalom tiszttaitója, Kiss La­jos kiadta az utasítást: A cséplőgépeket ok­vetlenül ki kell menteni a lángokból. A ne­héz fojtó füsttől és a veszedelmesen elha­rapódzott lángoktól azonban ,a munkások nem akartak a tüz közzé: bemenni. Valóságos erőszakkal kellett őket bekényszeriteni a cséplőgépekhez, amely körül patkó alakban pokoli táncot leftettek a vörös láng­nyelvek. A cséplőgépet, amelyet máskor husz­huszonnégy ökör tudott csak kihúzni, most a géphez nagy nehezen behajtat félannyi, lángoktól megvaaúlt ökör. ragft­aolt ki. aí Az elevátor, hat szekér és két ökör azonban a lángok áldozata lett. A legnagyobb erő­feszítéssel sem lehetett megmenteni. A kár 150—200 m'llió koronára be­• dsülhetö. Valóságos titáni munka folyik a kiszá­radt tarlón, hogy a tüz tpvatérjed&jét meg­akadályozzák. Az ember küzdelme • ez a pokollal. Minden ember titánná válik, megfeledkezik a saját életéről, a halált megvetve kacérko­dik a tzüzel. Hatalmés árkokat 'ástiák a tüz kö­rül, vizzel erelsztik meg f hogy a tüz tovaterjedését megakadályozzák A föld sürün meg van~repedezve. A föld alatt lévő ősrégi tőzeg is ég . s a föld re­pedésein keresztül mint a kráterből szálin­gózik, gomolyog a füsti A tüz tovaterjedését megakadályozó árok még : csak a láp megp szállt területi részén nem ér ösgze. Ha sikerül itt is az összeköttetést megtalálni, a tüz tova­terjedése meg lesz akadályozva. Eddig már több mint zQO hold területet pusztított el a .tüz. Az ecsedi lápön nem ez az első nagy tüz, mert 1903-ban már volt egy nagyobb tűz, ami szintén több hétig tartott. Nyugodtan élhetünk még 20-30 millió esztendeig. fiikor pusztul el a föld ? Az emberi tudásvágy határtalan mére­tet jelzik azok az állomások, melyeken a világ keletkezéséről és a világ elmúlásáról alkotott feltevéseiket körvonalazlak meg komoly tudósok. A technikai eszközök tö­kéletesedésével és egyes tudományágak fejlődésével koronként változtak av kelet­kezésről és elmúlásról alkotott theóriák mindenesetre azonban jellegzetes vonása az az emberi léleknek, hogy nem elégszik meg" a dolgok jelenlétével, lianem kutatá­sának tárgyává teszi, hogy honnan jön­nek és hová mennek a jdofgok"? Mig a világ keletkezésére nézve hely­lyel-közzet pozitív adatok állanak a tu­dósok rendelkezésére és akár Kant-Lapla ce ködelméletét, akár a legújabban elfo­gadott Arrlienius-íéte feltevést vegyük példának, sok tudományos érv szói az egyik, meg a másik mellett is, hiszen a csillagászok szeme előtt éjszakáról-éjsza­kára folynak le ujabb és ujabb világszü­lelések, továbbá az elektromokról szer­zett ismereteink is nagyban hozzájárulnak a kérdés megvalósításához — addig a viliig elmúlása nagyjában, csak elképze­lések formájában nyerhetett kifejezést. Tény, hogy a keletkezés elmélete ma­gában foglalja az elmúlás gondolatát is. Ha tudniillik, Arrhenius szerint kél hatal­mas bolygó összeütközése révén ajakuíl ki ez a mi világegyetemünk, akkor ez egy­szersmind azt is jelenti, hogy ugyancsak Két kilogram búzáért kiirthatja patkányait, mert a világhírű biztos hatású patkányirtó szer újra kapható. Egy adag két kiló búza vagy annak napi ára Kapható minden drogéria és gyógyszertárban. — Gyártja: „Standard" vegytisztító gyár. Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14. szám. 3121-15-1

Next

/
Thumbnails
Contents