Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-07 / 177. szám

4 A „Honszeretet" szőnyegkiállitásának megnyitása. Nyíregyháza, augusztus 6. Saját tudósítónktól. Alig múlt el egy esztendeje annak, hogy a »Honszerietet« egyesület háziipari tanfolyamainak keretében, szőnyegszövő tanfolyam is alakult, ahol a keleti szőnyeg szövés titkaiba nyertek bevezetést lelkes, tanulni vágyó honleányok és asszonyok, hogy azt a tudást, amelyet keleti rokonaink világhírű művészi tökéletességre fej Iesztettek elsajátítsák és saját Ízlésüknek megfelelőíeg értékesítsék. Megsemlér keztünk lapunk hasábjain, a »Honszeretet különböző tanfolyamairól és már akkor szemünk előtt lebegett annak biztos tudata, hogy a tanfolyamok nyomán, értékes tudás, értékes munka fejlődik ki. Ez a sejtésünk, a szőnyegszövést megtanultakkal szemben valóra is vállt. A »Honszeretet« szőnycgipari munkásságának eredménye, nemis a maga teljességében, a városháza nagytermében nyert bemutatást. Szebbnél-szebb perzsa rendszerű szövéssel készült szőnyeget mutattak be a tanfolyamon tanult urhöilgyek készítményeiből. Maga az a nagy szám, amely a kész, a félig kész és megkezdett munkákból szemünk elé tárult, meglepett mindenkit. Szinte hihetetlennek látszik, hogy itt, a Nyirség közepén,, kicsi női magyar kezekből került és a valódi perzsa szőnyegektől csak az avatott részéről megkütönbözhethető, de sok tekintetben alig különböző szép munkák, ily nagy számban készültek legyen el, oly rövid idő alatt. És íme, «z élő valóság, jeléül annak, hogy lelkes kezdeményezők még nagy akadályok között is, kellő akaraterővel nag}' eredményeket produkálhatnak. De jelé üt annak is, hogy ha a magyar munkaerő sorompóba áll, tud alkotni. A kiállítást szombaton délután nyitót ta meg Énekes János főesperes-prépost, lelkes közönség jelenlétében. Mégnyitó beszédében reámutatott azokra a hatafenasi képességekre, amelyek az erős elhatározással biró emberekben kifej tőd hétnek a bennük szunnyadó isteni adományok kapcsán. Reá világított e képességek megjelenésének indító okaira, azokra a jélenségekre, amelyeket a természetben láthatunk és amelyek az embereket gondolkodókká és a látottak utánképzésére ösztönöztek. Például hozta fen azt a kis élőlényt, amely a virágot a maga csodálatos kis hálójával beszőtte, hogy ez a háló, a virág szinpompájával együtthatóan az embert ráVezesSe, hasonlSp dolf gok készítésére. Példákat hozott fel az emberi iÜfésiiék' fejlődésére sok más tekintetben, amelyek mind a'zt igazolják, hogy az emberekben szunnyadó isteni erők, akaraterővel kiválthatók és kifejleszlhetők. Hivatkozott arra, hogy az emberi hajléknak is eredetét ott láthatjuk a hódok munkájában, amelyek a maguk hajlékát tökéletesen elkészítik, jelt adván az embernek is e munka utánképzése és kifejlesztésére. Mint az egy esület elnöke szeretetteli jött el a kiállítás megnyitására, hogy elmondja ezeket, beígjazoltnak mondhassa, hogy az Istentől nyert adományok azok amelyek bennünket nagy és jelentős, sikerekre vezethetnek. Épen ezért kéri Istennek áldását a kiállítók telkes táborára és azzal a felhívással, hogy munkájukbaji ne csüggedjenek, a kiállítást megnyilottnak nyilvánította. Pisszer János építész, ipartestületi elnök szólott ezután. Ugy jött ide, mint egy nálunk eddig nem gyakorolt ipari foglalkozás beműtatkozókójára, hogy tolmácsolja a nyivregyházi ipartestület meleg szeretetét és üdvözletét Az Ipartestület uj tagot tisztelhet a »Honszeretet« szőnyegkészitő iparában, amely ipar, a testületi' kötelékébe belépett foglalkozások között Magyarországon is, Nyíregyházán az első. Örömei állapítja meg, hogy a műhelynek vezetői büszkén vallották magukat ma gyar iparosoknak azzal, hogy a testületi kötelékbe beléptek Osztja a »Honszeretet« elnökének azt a felfogását hogy ez az iparág, a lerongyolódott kis Magyarorszá gon valutáris tekintetben is nagyot lendíthet is ha exportálni is tudunk, gazdasági életünkre isi hatásossá válhatík, ha kiterjedtté lesz. Példa Törökország, meHyet gazdaságilag nem lehet tönkre tenni és még fegyverrel is megállotta helyét. Ha mi fegyverrel nem is, de a kormánynyilatkozatok szerinti munkával, az itt kiállított ipartermékekkel is, még megérhetjülc

6 hogy régi határainkat visszanyerhetjük. Köszönti a »Honszeretet«, egyesületet, arnliak el'nökségét, a szőnyegipar megteremtésében kiváló munkát végzett dr. Budaházy Lászlót, aki fáradságot nem ismerve igyekezett a szőnyegipart mostoha körülmények között életrehivni; üdvözli továbbá Sexty Lilli úrasszonyt, aki szivének, lelkének egész mellegével és munkaerejének teljességével ennek a fiatál uj iparágnak, a háziipar köréből a komoly iparok sorába emelésével törekszik- és munkáját eninek szenteli azokkal a munkatársakkal, akik őt hiven követik, Isten áldását kérve nemes munkájukra. Énekes János zárószavai után a kiállított tárgyak megtekintésével a kiállítás megnyílott. A kiállítást, amely még hétfőn is nyitva maradt, városunk műértő közönsé ge nagy számban nézte végig, állandó érdeklődés mellett. Terjed a korrupció. Jugoszláviában is. Szabadkáról jelentik: Jugoszláviában is már-már a romániaihoz hasonló mérqteket ölt a korrupció. Két igen érdekes eset kelti a legnagyobb feltűnést, anélkül azonban, hogy a leleplezett panama tettesei ellen bármilyen eljárás indulna. Az egyik eset a kereskedelmi minisztériumban történt. A kereskedelmi minisztérium számvevőségének vezetője ugyanis félmillió dinárnyi államsegélyt utalványozott saját féleségének anélkül, hogy erre a miniszter rájött volna, amikor az aktákat aláírás végett elé terjesztették. A főtisztviselő a kipattant eset ellenére is ma is helyén van. A másik visszaélést a közlekedésügyi minisztérium egyik titkára követ te el ugy, hogy hivatalból kapott vasúti szabadj egy ével tett hivatalos utazásai költségeit rendszeresen felszámította, az illetőt ezért el is bocsátották. Ugyancsak szabad jegye va:n

p (dje [vasúti költségeit mégis felszámítja Avriamovits halyettes mi niiszter is, akit azonban természetesen nem mentettek fel ezért állásától. (KEK.) 1923. augusztus 7. HÍREK. KIS NAPTAR: Augusztus 7. Kedd. Kath. Kajetan. Prot. Ibolya. Apolló-Mozgó: A havasok tündére és »Ö« mint. boxmatador (negyed 8 és negyed 10 órakor.) Diadal-Mozgó: Őnagysága a kölyök és Tévelygő lélek (7 és 9 órakor.) Városi Szi"há

z-Mozgó: zárva. Strandfürdő: reggel 6-tól fél 10-ig férfiaknak, 10-től 12-ig nőknek, 1-től nők és férfiaknak. Csak felnőtteknek • A gyógyszertárak közül a dr. Szopkó és Farkas-félék tartanak éjjeli szolgálatot. NEM KELL A TAVASZ! Kipattant az életemnek Friss tavaszvirága. S mögöttem már vár a halál A sziromhullásra. Mért bontottál rügyet nékem Tavaszok tavasza ? Könnyes kelyhü bus virágom Vedd, jajj vedd még vissza. Gyönge szirma szerte hullik Kósza szelek szárnyán Illatát sem érzi. senki, Ugy hervad el árván. Kipattant az életemnek Bus piros virága, S mögöttem már vá

r a halál A 'sziromhullásra. — Amerika felemeli a németbe vándorlási kvótái Berlinből jelentik: Amerika a németországi súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel ázzál a tervvel foglalkozik, hogy a német bevándorlási kvótát az eddigi tízszeresére emeli. A javaslatot valószínűleg Dawis munkaügyi miniszter fogja a kongresszus elé terjeszteni, mihelyst európai tanulmányútjáról viszszaérkezik Amerikába. (KEK.) — Románia búzaexport feleslege négy és féi millió mázsa. Kolozsvárról jelentik: A hivatalos statisztikai ínegállapitás szerint a búzával bevetett terület a jelenlegi gazdasági évben 2 millió 550 ezer hektár, vagyis százezer hektárral kevesebb, mint az elmúlt évben volt. A buza 'minősége és súlya gyengébb a tavaiyiin-áÜ, áltagos hozamát tíz mázsára becsülik. A remélhető 25 és fél mázsa termésből 15 mázsa szükséges a bellső szükséglet biztosítására, 6 millió mázsa kell vetőmagnak tehát négy és féli millió mázsa marad export célra.' (KEK.) — A román-szerb liatárkügazitás — Temesvárról jelentik: A román jugoszláv határmegáflapitó bizottság hir szerint a végleges román-szerb határt akként állapította meg, hogy Módos községiét Jugoszláviához csatolják, ezzel szemben Zsombolyát, amely jelenleg Jugoszláviához tartozik, Romániához kapcsolják. — Szerkesztői üzenet 1. Ezután is ugy ' fogjuk írni : Kőröstarcsa. 2. A vasútvonal hossza megfelel a cikkben jelzett távolságnak. 3. Amit a cikkíró Rózsa Sándor csárdájáról irt, azt a helybeliek elbeszélése után cselekedte. 4. Azt, hogy Petőfi hol született, mindenki tudja. A cikkíró is bizonnyára tudta. Egy véletlen elírásból nem lehet olyan nagy feneket keríteni. 5. Ön azt írja levelében : »két magyar város versenget«. Tehát egy t-vel, holott minden irni-olvasni tudó

; ember tudja, hogy két t-vel kellett volna. Bizonyára Ön is tudja, csak akaratlanul követett el helyesírási hibát. Máskor ne keressen a más szemében szálkát, mig a saját magáét jól meg nem vizsgálta. — Elárusító kisasszony felvétetik a Hungária Cipőáruházban, Nyíregyháza*