Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-04 / 175. szám

2 1923. augusztus 4, A nyíregyházi pál>au<Ivar csendes. Szükség vonatok in­dulnak Nyíregyházáról. Nyíregyházáról egyelőre, további intéz­kedésig a következő vonatok indulnak ; il­letve ide a következők érkeznek : Nyíregyházára érkezik Szerencs felől 15 óra 45 perckor. Nyíregyházáról Szerencsre indul 16 óra 1 perckor. ' • Nyíregyházáról Debrecenbe indül 16 óra 14 perckor. Debrecenből Nyíregyházára érkezik 15 óra 3 perckor. Nyíregyháza—Mátészalka páros napon indul 16 óra 22 perckor. Mátészalka—Nyíregyháza érkezik 5 óra 42 perckor. A többi vonalakon a közlekedés egyelő­re szünetel. Zola világhírű regénye, a Pálinka pénteken a Városi Színház Mozgóban. Pro patria. Ezt a jelmondatot irták zászlójukra, ennek jelentőségét vésték lelkük már­ványtáblájára azok az acélszivü magya­rok, akik ma a vörös uralom tömlöceiből! való szabadulásuk negyedik évfordulóján a Juniusi Bajtársak Szövetségébe tömö­rülve ünnepelnek. Ezt a napot örök emlékezetül irta be Clio a magyar történelembe; ezen a aia­pon omlott össze a vörös kártyavár, me­lyet a nemzetköziség rémuralma emelt a lenini őrület megtestesitósére magyar föl­dön, magyar csontok felett. A bolsevizmus ötágú csillaga — mint világpusztulást jel­ző üstökös ezen a napon hanyatlott le a magyar égről s ejgy halálosan megkínzott nemzet kiáltott szörnyű áLkot utána. A romok fölé bátor magyar kezek: Juniusi Bajtársak tűzték ki újra a háromszínű lobogót ezen a napon. Emlékezzünk... emlékezzünk!! Pro Patria 1919. Junius!! Ez a jel­szó ma már nemcsak symbolum: emléke­zés a rettenetes napok kinszenvedéseitfe, de évszázadokba harsogó mementója az egész magyar nemzetnek. Ez a jeliszó élni fog akkor is, amikor majd a muít sírjába merülnek a jelen zivataros napjai s csak a história messzelátóján tekint ezekre visz sza az eljövendő magyar nemzedék. A ma­gyar sorsot ,a magyar nemzeti pusztulást késő unokáink szemében a tartár járás és Mohács gyászos emlékei mellett egy har­madik kriptakő is fogja mutatni, amelyre 1919. van írva. A Juniusi Bajtársak, az ellenforra­dalom bátor harcosai táborba gyűltek, csatarendbe sorakoztak, hogy megvédjék a nemzeti szentségeket, ha újra vörös­leni kezd a magyar ég alja. Egy esztendővel ezelőtt, amikor még csak a gyülekezőt fújták, már feljajdult a lappangó vörös einher s a »párt sajtó« nyomda betűinek ezredeit mozgósította a juniusi bajtársak ellen. Ha ők büszkén hivatkoznak szervezet­ségükre és pártfegyelmükre, vegyék tu­domásul a mai napon, hogy a polgári tár­sadalom is szervezkedik és csata rend­ben áll !! És ha egyszer ők, a nemzetköziek, a vörös szekfüvel kacérkodók kenyértörés­re találnák vinni a dolgot, a győzelem nem lehet kétséges, mert az igazsájg a nem zeti sánü zászlót fonja körül. A pörőlyös vörös ember hivatott csatlósai dühtől tajtékos szájjal egyre hangosabban kiabálnak a reakció szervez­kedéséről. Ha reakcióról szó egyáltalán lehet, akkor ez csak az ellen az akció el­len szól, amelyet 1919. örökített meg a magyar történélemben s amfilynek étnémi tott csahosai ma már újra mozgolódnak. A történéltem nemes patinájával be­vont nevek ragyognak a Juniusi Bajtár­sak névsorában: büszke viselői vezérei voltak a nemzetnek, világító fáklyák a megpróbáltatások keserves napjaiban, egész férfiak és magyarok, a vörös töm­löcök borzalmai között is. A nemzet ma ezekre a férfiakra függeszti reménykedő tekintetét, tőlük várja a boldogabb jö­vőt, nem a forradalmi felforgatóktól, mem a vörös embertől, aki pörölyévelíl918-ban és 1919-ben darabokra zúzta szép Ma­gyarországot. A csöndes nyíregyházi pályaudvaron. Nyíregyháza, augusztus 3. Saját tudó­sítónktól. Amiről pár nap óta suttogtak beava­tott és be nein avatott egyének, az mára bekövetkezett. Megálltak a vonatok Nyír­egyházán éppen ugy, mint egész csonka­magyarországon, egyetlen intésre megbé­nrult az ország gazdasági vérkeringése. A máskor olyan mozgalmas és lármás pályaudvar most üres, kihalt. Hosszú ko­csisorok élettelenül hevernek a síneken. Egy tehervonat épen most érkezett be, ez a sztrájk utolsó fecskéje. Szinte szo­katlan a mozdony pöfögése és a kerekek zakatolása ebben a kietlen csendben. — Azután ez is elmúlik . A sinek között megyek az állomás felé. A kocsisorok között rendőrőrszem állit meg. Ki vagyok és mit keresek a pályatesten? Igazolás után tovább enged. Itt a kocsikat söprik. A sepregetők ugy­látszik nem sztrájkolnak. Az állomási épület előtt tudom meg, hogy tulajdon­képen csak részleges sztrájk van, a moz­donyvezetők és fűtök, f ütő házi alkalmazót tak sztrájkja, a többi alkalmazottak s a tisztviselők most 'is szolgálatban vatinak. Az állomás épülete már mozgalma­sabb. Katonák, rendőrök és tétlenségre kárhoztatott vasutasok ődöngenek a perro non. A váróteremben néhány ittrekedt utas, Nevetve beszélgetnek, ngylátszik tet­szik nekik a különös helyzet, amelybe vá­ratlanul belecsöppentek. A fodrászmühely nyitott ajtaján látom, hogy valakit szap­panoznak. *Ennek ebben a pillanatban az a legfontosabb, hogy szép simára legyen borotválva. A rendőr most egy vasutast szólít meg, aki a sinek közé akar menni. — Valami igazolványt követel tőle. Veszek­szenek. Ez a kedélyes zsörtölődés, a va­sutas sértett önérzete, hogy tőle köve­telni merik működési szint erén az igazol­ványt, frissítő feg hat a kedélyekre. Min­denki odafigyel 1. Azután ennek is vége van. A vasutas ^emegy a sinek közé, a rendőr is belátja, hogy fölösleges buzgjalom szállta meg s aztán csöndes fesz megint a pályaudvar. Az őrség, mely tegnap este kilenc óra óta van szolgálatban, álmos. Az étteremben néhányan pörköltöznek. Az illa­tos paprika szétárad a teremben, magam is kedvet kapok. Aztán meg igy könyebben megy a riport. Ebben a pillanatban robog be a kis­várdai vonat. Egészen váratlanul. A va­sutasok megmagyarázzák, hogjy ez a moz­donyvezetők miatt van. Ha a mozdonyve­zető nyíregyházi lakos, akkor ha törik, ha szakad, behozza vonatát Nyíregyhá­zára. Mit tehet tudni, meddig tart' a sztrájk V Legalább a családja körében töl­ti azt a pár napot, ami sokaknak csak kényszerű pihenő. A vonattal néhány utas érkezett. Cso­dálkoznak hogy tovább nem lehet utazni. Ezek csak most tudták meg, hogy vasutas sztrájk van Magyarországon. Bánatukban leülnek sörözni. Az ő helyükben ez a leg­helyesebb, amit ebben a pillanatban cse­lekedni lehet. A mozdonyvezetők sztrájkja kiszámíthatatlan károkat okozhat az országnak. Budapest, augusztus 3. Délelőtt 10 óra. A Nyirvidék utdósítójátói 1 . A Szózat mai számában foglalkozva a mozdonyvezetők és fűtők körében kitört sztrájkmozgafommal, a következőket irja. izgalmas vita után a mozdonyvezetők tegnapi ülésükből a kereskedelmi mi­niszterhez küldttséget menesztettek s miután a miniszter válaszát nem vették tudomásul ,a legsúlyosabb fegyverhez ,a sztrájkhoz nyúltak. Arra vonatkozólag, hogy a sztrájkot agitáció előzle volnaj meg, ellenőrizhetetlen hirek kerültek a forgalomba. Azt rebesgetik, hogy a moz­donyvezetők háta niegett szocialista haj­togatás húzódik. Amilyen rokonszenvvel viseltetünk a vasutasok iránt, akik a há­ború és a forradalmak után elsőknek szál; tottak síkra az ország talpraállitásában s rendet teremtettek a vasúti forgalomban, épen oly megütközést kelt azon tényük, hogy a sztrájk fegyveréhez nyúltak. Mél­tányosnak tartjuk, hogy minden fix fi­zetésű tisztviselő s igv a vasutasok jobb fizetésére irányuló mozgalmát, azonban elitéljük, ha ez a mozgalom sztrájkban végződik. A sztrájk az a fegyver, mellyel csak azok küzdenek, akik a rendnek és a meg­erősödésnek ádáz és elvakult ellenségei. Nehezünkre esik, hogy a keresztény munkások soraiban találunk olyan embe­reket, akik a nemzeti gondolatot tagadják meg cselekedetükkel. Rész fetes jelentésünk a sztrájkmozga­lom megindulásáról a következő: A mozdonyvezetők és fűtők már kö­rülbelül egy hónap óta követelték fizeté­sük rendezését. Csütörtökön ez a mozga­lom ,mely beláthatatlan következményű lehet az ország sorsára nézve, sztrájkban robbant ki. A Magyarországi Vasutasok Szövetsége a Vilmos császár ut 19. szám alatt levő házukban tegnap rendkívüli közgyűlést tartottak, mely eleitől végijg a legviharosabb hangulatban folyt le. A közgyűlést délelőtt 10 órakor kezdték meg s délután 4 órára már egyhangjuliagi kimondották a sztrájkot is. s»l Két kilogram búzáért kiirthatja patkányait, Sl, p&tkAnyfrtó SZOP Újra kapható. Egy adag két kiló búza vagy annak napi ára Kapható minden drogéria és gyógyszertárban. — Gyártja: „Standard" vegytisztító gyár. Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14. szám. 3121-15-1.

Next

/
Thumbnails
Contents