Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 172-196. szám)

1923-08-22 / 188. szám

ütemeire szaladnak ki a kék—piros dresszes kassaiak. A közönség szűnni nem akaró: tapssal fogadja őket. Nemsokára rá újból felzug a taps, megszólal a katonazene s a pályára lép a NyTVE tizenegy. A cserkészek zenekara rázendít a fájdalmasan kérő ma­gyar Himnuszra, amelyet csak egy-egy, az elszakított testvéreinkhez szálló sóhaj tör meg. A kassai fiuk szemében ott csillog a titkos könnycsepp, a viszontlátás örömköny­nye. — A két csapat félkörben helyezkedik el a tribün előtt. Majd előlép Szohor Pál vá­rosi főjegyző s Nyíregyháza város lakossága nevében gondolatos, gyönyörű szavakban üd­vözli a vendégeket, amire Fekete István a Kassai Sport Egylet elnöke válaszolt. Nem csak a sport egyletem nevében — m oadottá — de az egész kés s-a i magyar társadalom nevé­ben köszönöm azt a szíves fogadtatást, amih ben itt részesültünk. Mert otthon mi leszünk szószólói annak a törhetetlen ragaszkodás­nak, ami bennünket egybe forraszt. ígéretet teszünk — fejezte be beszédét — ha örülni akarunk s ha ölelni akarunk, újból eljövünk, addig is emlékül adjuk ezt a kis selyem zász­lót. Fogadjanak bennünket szeretettel. Ezután előlépett a két csapatkapitány és kölcsönösen kicserélték egyesületük zászló­ját. A NyTVE gyönyörű kék—fehér selyem zászlót nyújtott át, melyre a nyíregyházi lá­nyok hímezték az egyesület betűit. A kassaiak piros—kék nehéz selyemből készült, arany himzésü zászlót hoztak emlékbe. Az ünne­pély befejeztével megszólalt a biró-fütty és megkezdődött a mérkőzés. Vasárnap a NyTVE—KSE mérkőzött 1 — 1 eldöntetlen eredménnyel, Szent István nap­ján a KSE—Törekvés játszott 3—1 eredtnény nyel. A mérkőzés sport részével a holnapi sport rovatunkban foglalkozunk. A vendégcsapat ma reggel utazott el körünkből. — A gyönyörű ünnepély megi­rendezéséért a főérdem a NyTVE vezetőcégét dé kiváltképen Krómy Károly dr.-t és Szabó Józsefet illeti. Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. * Oiktl telefon; 818. — Mfiholy telefon: 869, Ajánlj» Bajit kéuitményll miboUralt <s kárpitosmunkáit. HáM, ebédlő, áriazoba, izalon, leánjszobe, börbutorokban &s S ágyék bátorokban legnagyobb rálaszték. A baraktáborban épitett szükséglakások mennyezete leszakadással fenyeget. A város a népjólét! miniszterhez terjesztette fel az ügyet, de az el­intézés késik, közben a mennyezet rettegésben tartja a lakósokat. Nyíregyháza, augusztus 21. A baraktáborban épitett szükséglakások mennyezete vékony deszkára szórt és kátrány­papirral fedett homok. Ez átázott, a deszka elkorhadt s a mennyezet leszakadozik. A la­kók esős éjszaka rettegve gondolnak arra, mikor esik a fejükre az áldás. Tavaly már leközöltük a súlyos panaszt. Most újra le­vél érkezett a kétségbeesett lakóktól, ame­lyet a hatóságok szives jóindulatába aján­lunk. A levél a következő : Tekintetes Szerkesztőség! Ezelőtt pár hónappal volt szives be­cses lapjának egyik számában panaszos levelem egy részét leközölni. Egyidejűleg kérvényt is küldtünk az illetékes hatóság­hoz, kérve benne a baraktáborban lévő szükséglakásaink tetőzeteinek kijavíttatá­sát. Amire válaszul azt kaptuk, hogy neve­zett lakások nem a város tulajdonát képe­zik, csupán a város adományozta telken épültek, de eltekintve attól, a városi ta­nács ezügyben a néjóléti minisztériumba már kérvényt menesztett. Két hónap óta várjuk ettől a kérvénytől sorsunk jobbra fordulását. Akik a baraklakásokban la­kunk, már a legkisebb esőzésnél aggódva várjuk a szerencsétlenséget. Különösen éj­szakai esőzéseknél félünk, hogy a még va­lamennyire épségben lévő tetők is ránk­szakadnak. Már pedig ebben az esetben ott, ahol 8-as tagu a családi, az életveszede­lem nem kerülhető el. Ezúton kérjük tehát ismételve az illetékes hatóságot a bennün­ket az állandóan környező veszély elhárí­tására. A baraktábori- lakások lakói. Illetékes helyen azt az információt sze­reztük, hogy a baraklakások ügyének elinté­zése érdekében a város megtette a szükséges lépéseket s most az államépitészeti hivatal­nak kell megsürgetnie az épületek tatarozá­sát, amelynek költségei a kincstárt terhelik. E kérdésben tehát a várost nem terheli seim miféle felelősség. ~h!rek~" KIS NaPTAR : Augusztus 22. Szefda. Kath. Timót vért. — Prot. Menyhért. A cserkészek műsoros előadása a fő­gimnázium dísztermében (d. u. fél 6 órakor.) Diadal-Mozgó: Szerelem rabszolgája (7 és 9 órakor.) A gyógyszertárak közül az Osgyáni és Haissinger-félék tartanak éjjeli szolgálatot. Strandfürdő: reggel 6-tól fél 10-ig férfiaknak, 10-től 12-ig nőknek, 1-től nők és férfiaknak. Csak felnőtteknek Daloltak, szónokoltak Kassa város fiai. A Korona éttermének udva­ra mélyen a szivekből felsugárzó nagy érzé­sek fényétől telehintetten olyan volt tegnap este, mint a Utko$ magyar jövő kapuja4 amely egy égi kéz intésére egy percre fel­tárul. A Felvidék ifjainak kezében tartott po­hár a vágyva-vágyott Alföld borának gyön­gyeitől csillogott ép nótájukon hozzánk inté­zett édes-bu\s szavukon a közös magyar bá­nat opálfénye izzott. Ugy éreztem, hogy meg. acélosodott a hitem és senkinek több hálával nem tartozom, mint ezeknek az ifjaknak Ä akik otthon rejtegetett szivüket vették itt kezőkbe és azok izzó parazsával fölgyujto­gatták a mi alvadón, félőn, csalódottságtól és szörnyűséges magyar bűnöktől kormos lángjainkat. És mikor körülnéztem, nem akartam hinni a szememnek, hogy nine's ott mindenki, nincsen ott a neve'S emberek soka­sága, akik a magyar feltámadás hitének erős szavú hirdetői. MegösonkiUatásunk óta sok ünnepen vettünk részt f de én ugy érzem, hogy mindez eltörpül a tegnap est ragyogó, könnyes pillanatai melleit } mikor a megszál­lott f(assának ifjai föltárták keblöket és me gr edzették jövőbe néző szemünket t látásunkat és hitünket. Bizony ott kellett volna lenniök sokaknak, sokaknak. — i*yűmörosiolvajok. Mindinkább szaporodik a gyümöfcstolvajok és lopások száma. Az árusítók már ismerik a tolvaj gyerkőcőket, de'minden óvatosságuk mel­lett is napról-napra károsodást szenved­nek. A veréstői már nem félnek, mert ezt mint mondják — lerázzák magukról, mint a kutya a bogarat. Ha a külföld egy váro­sában a mezteleneket, ugy itt a szemle­feneket kellene bekátrányozni ismertető jelül, megszégyenítésül. A patkányt kát­ránnyal riasztják el, ugy e kétlábú pat­kányokat is ezzel lehetne bemázolni és tiszta lenne tőlük a piac . 1923. augusztus 106. — A cserkészfiuk, akiknek sóstói nyaralása a legmelegebben érző magyar sziveket állandó támogatásra sarkallja, derekasan kivették részüket a kettős ün­nep nagy eseményeiből. Vasárnap zeneka­rukkal, lobogójuk aljait begyalogoltak a városba, ahol a délutáni nagyjelentőségű mérkőzésen vetlek részt a katonazenekar mellett. A kassaiaknak, vallomásuk szerint nagyon jól esett ,hogy a szentelt magyar fohászt, a Himnuszt a' cserkészek hang­szereiből hallhatták és vezetőjük kije­lentette, hogy a magyar cserkészifjak biz­tatóan éreztették az ifjúság összeforrását a közös nagy gondolatban. Hétfőn délelőtt ugyancsak feltűnt a városban a daliás 'iá­bor. A cserkészifjak résztvettek a szenlist­vánnapi körmenetben. Ne feliejtse el senki hogy a derék fiuk 26-án, vasárnap a Sós­tón nagyszabású műsoros, táncos estet rendeznek bucsuzóul. Legyen ott minden magyar ifjú, magyar lány,, magyar szülő. — Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi számában a hadirokkantak nevelési segé­lyére vonatkozó közlemény harmadik és negyedik sora igy olvasandó: »polgári is­kolába, gimnáziumba,, kereskedelmi vagy tanonciskolába járó.« — Nagy tolongás a pályaudvaron. — Tegnap este óriási tülekedésben, tolon­gásban jelentkezett az uj vasúti tarifa életbelépte. Az éjszaka kezdődött meg a jóval magasabb díjszabás szerinti utazás és" Nyíregyházán élénk kocsirobogás, az állomáson a kocsik harcszerű megroha­nása jelezte, hogy a közönség fázik a ma­gas tarifától és jól kihasználja az utolsó olcsó-drága utazást. — Férfi ruhákat és téli kabátokat a legolcsóbban a Gólya Áruházban szerez­heti be. Zöldség-tér 8. — Szent István napján Nyíregyházán is pompás sziromba nyilott a szivek rózsája. A város főtere, a K.o'ssutk-tér sürü sorokban felvonult ünneplő polgárokkal, tűzoltókkal, katonákkal lelt meg. Mélyen átérezte a város nemes lelkű asszonyainak, férfiúinak sok ezer]e ) hogy a legnagyobb magyar ünnepen hatalmas demonstrálással kell megvallanunk a szentistváni eszmékhez való törhetetlen hű­séget. A fényés körmenetet, amelyben az Oltáriszentségét vivő Énekes János prépost­kanonokot Dr. Kállay Miklós főispán, Mi r kecz István alispán, a vármegye, a város a hatóságok, testületek képviselőivel áhítatos érzéssel követték, a zsolozsmás, zászlós hi­vők sokaságával, a cserkészifjak délceg csa­patával jellemzően juttatta kifejezésre a vá­ros egyetemét átfogó, hatalmas gondolatot, a Szent István által revelált kultúrában való összeforrás gondolatát. — Milyenek a mai Oroszország közál­lapotai. Berlinből jelentik: A berlini la­pok élénken foglalkoznak Janovits pro­fesszornak egy minap megjelent cikkével, amelyben a professzor, aki többesztendős oroszországi tartózkodásáról tért vissza, hosszú rajzban irta meg a mai Oroszor­szág közállapotait. Ebben elmondja, hogy a közállapotok csak a legutóbbi néhány hónapban javult valamelyest. Most már bünteti a szovjet a tolvajokat és rabló­kat. Eddig nem volt ember, akit ki ne raboltak volna, vagy maga is ne rabolt volna, A gazdasági viszonyokra jellemző,, hogy a szovjet birodalmában egy mun­kás átlagos napi keresete 2—30Ü millió rubel, ami egyenlő a napi megé'helés arányával. A dollár értéke 200 millió ru­bel. Az éhség általában megszűnt, a köz­élelmezési viszonyok sokat javultak. — Sajtó azonban nincs. Oroszországban csak a Szövjetkormány ellenőrzött félhivata­los lapjai jelenhetnek meg, tehát ellen­vélemény, vita nem is lehetséges. (KEK.)

Next

/
Thumbnails
Contents