Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-13 / 156. szám

1923. juiius 13. Jf&iXnOÉBL ä veset eredményez. Hiszen Németország vczetőiparanyagának igazi és legértékesebb lejméz területe a Ruhr és Rajna vidék idegenek kezében van. Az állam pedig nagyon ellenőrzi a belterület kihasználását, hiszen azzal milliók száját kell betömnie és milliók éhségét csillapítania. Erre aztán még, mint lidércnyomás nehezedik rá a munkáskérdés. Az állam napról-napra állapítja meg a munkabér rekel, ennek dacára a folytonos sztrájk, munkáskövetelés, továbbá a munkanélküliek nagy száma oly nagy anyagi károkat okoz, amely a márka leromlását még inkább fokozza. Ha a súlyos és kétségbeejtő megélhetési viszonyok miatt részben igazuk is van a munkásoknak, a türelem, amely Németország egyedüli fegyvere jelenleg, olt kellene gyökeret verjen a legnagyobb részben közöttük és kitartással megállani a sarat a nehéz időkben- Saját gazdasági kérdésüket hirtelen akar ják egykét szóval elintézni s közben lerontják az állam gazdasági helyzetét. Megtörléntnem egyszer, "hogy az egyik helyen sztrájkba léptek a munkások béremelés miatt; a munkások félbeszakítják a munkát, a külföld rendelésének a leszállítása késik a hite! romlik ,a márka zuhan. Ugyanakkor egy másik helyen a munkanélküliek mozgolódnak a drágaság ellen; a kereske dő vészit, ha olcsóbban adja, tehát eldugja az áruját, a fogyasztóközönség csakhogy valamihez hozzájusson, kénytelen többet fizetni, a márka értékében vészit. Az úgynevezett pénztárgazdálkodásról (Cassawirtschaft) szó sem lehet márka bankjegyben. Ez világos is. A márkának állandóan forgalomba kell lennie, egy heíyben sok ideig nem állhat meg, mivel az 'a tulajdonosra nézve óriási károkat jelenthet, Összehasonlíthatjuk ezt azzal, ha előveszünk egy darab jeget és melléhelyezünk ugyanolyan sulyu márka bankjegyet. Amilyen mértékben a jég olvad ugyanolyan mértékben veszít a bankjegy értékéből!! Előfordulhat természetesen az az eset is, hogy az olvadó jég ismét fagyni kezd — ahogy az idő magával hozza. Ilyen gazdasági körülmények közölt kezd kifogyni az emberekben a türelem, de a türelmetlenségnél egyéb i teszköz nincs ennek a megjavítására. Az meg igazán nem javít semmit. Az a kis remény, amely ma a németeket táplálja, az, hogy hátha rövid időn belül visszakapják a megszállott területeket. Ezért nincsenek még annyira kétségbeesve, ezért küzdenek s ezért megtesznek mindent, amit meg lehet tenni. A legkülönbözőbb eszközöket felhasználják, hogy ismét visszaszerezzék a német Kanaánt. Hiszen enélkül Németország ugy néz ki, mint egv finomabb óramű — hajszálrugó nélkül. — Ha kivesszük az órából a haj szál rugójy őrült sebességgel forog a mutató — amíg lejár. Isten tudja mikor jár lte. Németország belterülete már nem képes még a saját részére szükséges nyers anyagokat sem fedezni. Érdekes példa, hogy Dél

németország kisebb városaiban, ott, hol a villamos vasút be van építve, de az állandó deficit miatt kénytelenek üzemen kívül tartani, szedik föl a síneket, szerelik le a hálózatot és az összes hozzátartozó részeket,ezzel fedezve némileg a fontosabb vasanyag szükségleteket. Amikor ebben az időben Németország mái helyzetét figyelem, eszembe jut a kilenc év előtti időnek ugyanezen Időpontja. Gazdaságban," vagyonban dúskáló állam, amely ebből a világból minder^ magáénak akart hódítani, ami meghódítható. S lehet, hogy célját keresztül vít.r'T

aMWHJEWj «w

w

1 »m

mwaaw.tiwa

' i»>i i

h

m« te volna — ha más tervek azok, amiket céljának kitűzött. Ezzel a bírálattal azonban nekünk még várni kell. A németek legnagyobb része ma már »próba -nak nevezi a világháborút, amely nem sikerül l; furcsa ötletnek tartja, amelyet még egyszer nem szabad megismételni. Egy ország, egy állam, egy nép a melynek- az állam olyan nagy volt; féligmeddig fantasztikusan képzelte el a jövőt s ha merész gondolatai -jól el is voltak ásva, temetve a világ szeme elől, azok rozsdásan bár, napfényre kerültek, de a gondos figyelő még mindig ki tndja venni belőle, hogy hát mi is volt tulajdonképpen a világ szeme elől oly gondosan elrejtve, amelynek a megvalósulása vezetett volna arra a politikai helyzetre, amelyet mi magvarok nem mertünk Volna sem a világháború előtt, sem a világháború alatt elképzelni s a világháború után lelkünk égett, szivünk vérzett és vérzik elszakított testvéreink miatt, keressük a hibát és bűnöst, aki azt előidézte, megátkozzuk ellenségeinket és megszakgatjuk ruháinkat, de elfelejtjük megfigyelni azokat a rozsdamarta gondolatokat, napfényre került fantasztikus álmokat, amelyek ma már nevetségesen eltorzult alakban, holtan pihennek egy nemzet lomtárában. De miiven kínos, hosszú volt a halála... És milyen szomorú az ébredés. Kováffs Lajos Huszonöt éves találkozó az ág. h. ev. főgimnáziumban. A volt tanítványok 200.000 koronás alapítványt tettek. Nyíregyháza, juiius 12. A Nyirvidék tudósítójától . Lélekben felemelő bensőséges ünnepség színhelye volt juiius 10-én a nyiregyf liázi ág. h. ev. Kossuth Lajos főgimnázium díszterme. Az élet küzdelmében már megedzell, ezelőtt 25 évvel

1 érettségi vizsgálatot tett tanulók jöttek össze, hogy férfikoruk legszebb delén a még szebb ifjúság korára emlékezzenek, hogy megsimogassák annak az iskolának falait, mely tanuja voll nyolc év gyermekálmainak, ifjú reményeinek, komoly küzdelmeinek. Eljöttek, hogy kezet szorítsanak a jóra nevelőkkel, a még életben levő tanárokkal. Megfogyott a tanárgárda. Csak Gedulv Henrik püspök, akkori vallástanárt, Moravszky Ferenc és Vietórisz József dr. tanárokat találták az emlékezésre sereglők életben. De megfogyott a tanítványok száma is. Sokan örök pihenőre tértek, megtörtek az élet harcában egyeseket pétiig a megváltozott határok sorompói tartottak vissza a találkozástól. A tanítványok közül a következők veitek részt a találkozáson: Dr. Vietórisz István városi tiszti főügyész Nyíregyháza, Horváth Bertalan pénzügyigazgató helyettes Nyíregyháza, Eötvös Pál pénzügyi tanácsos, Nyíregyháza, Hartsleiii Miklós fogtechnikus Nyíregyháza, Dr. Oláh Lajos kir Ítélőtáblai biró Debrecen, Dr. Györky Ferenc ügyvéd Kisvárda, dr. Strausz Mihály ügyvéd Nagykálló, dr. Mácsánszky László egészségügyi tanácsos, orvos, Szeged Szo kol Károly rajztanár Szarvas, Gerhardt Kálmán városi főmérnök Kassa, Dr. Székely Mór ügyvéd Avasujfalu, Zsák Zoltán magvizsgáló intézeti liszlviselő Budapest. Részt veitek továbbá azok is a találkozón akik nem állottak érettségire, hanem már korábban, a VI. osztályból indultak életpályájukra. Ezek közül jelen voltak: Matulka ödön városi adóhivatali ellenőr Nyíregyháza, Silberstein Ignác Fűszer Gyarmatáru R- T. igazgató Nyíregyháza és Buday Ferenc gyógyszertártulajdonos Vásárosnamény. Délelőtt 10 órakor a díszteremben vette kezdetéi az ünnepély. Dr. Vietórisz István üdvözli a tanítványok nevében az életben lévő tanárokat. Színes képét rajzolja azoknak a gyermekkori álmoknak, melyek izgatták képzeletüket. Az élet ugyan megtépázta álmaikai, de jól esik erre visszaemlékezni, azért jöttek ide vissza, mint gyermek az anyjához. Számot akarnak adni arról, hogy nem hoztak szégyent az iskolára, nevelő anyjukra. — Vallják, hogy az Istenfélelem, ember és ha zaszeretet olthatatlanul ég lelkükben, mint ahogy erre tanítást nyertek. Kegyelettel emlékezik meg az elhunyt tanárokról, meleg fiúi szeretettel köszönti az élő. ket, az iskolát, gyermekálmaik dajkáját. Dr. Vietórisz István szavaira a tanárok nevében elsőnek Geduly Henrik püspök válaszol. Bár csak az ev. és ref. vallásit ifjaknak volít vallástanára, mivel érzi, hogy ugyanaz a szellem sugárzott ki minden tanár lelkéből a tanítványok felé, melyet ő képviselt, feljogosítottnak érzi magát a válaszadásra Abban a tényben, hogy ily magas társadalmi állást betöltő, maguknak is közbecsülést szerző férfiak jöttek össze a volt tanítványok sorából találkozóra, az iskolának igazolását látja. Arra kéri őket, fogadják el tőle azt a fohászt, melyben áldást kér, mint pap mint vallástanáruk s mint püspök reájuk, c szavakkal: ».Az Isten áldjon meg titeket a haza javára.« A püspök szavai után Moravszky Ferenc igazgató az ideális gondolatokkal telt ifjú képét rajzolja meg volt tanítványai előtt, akik bármely életpályát is válasszanak, az a^on a pályán elérhető legmagasabb polc felé vágyódnak. Az élet azonban sok reményt meghiúsít. A kellemes emlékek is fogynak idővel. A sorok megritkulnak, mig végre is az egész generáció mögött becsukódik az ajtó Egy ilyen határkőnél e bizonyosság tudatá" ban is jól esik azonbain emlékezni, s amidőn köszönti volt tanítványait, Istentől áldást kér reájuk s családi életükre. Dr. Vietórisz József három kéréssel fordul volt tanítványaihoz: Feledjék el az iskola érdekében, ha valami kellemetlen volt számukra, emlékezzenek szeretettel az iskolára, különösen pedig szeressék egymást wa'gyon s őt is mint tainárukat egy kicsit. Ekkor következett el az ünnepség egyik legszebb pillanata, amikor Horváth Bertalan pénzügyigazgató helyettes lép társai nevében a tanárok elé 5 őszinte, keresetlen szavakban előadja, hogy a nevelve tanitó tanárok iránt érzett hálaérzetük sugallatából alapítványt szándékoznak tenni Moravszky Ferenc nevére. Az alapítvány tökéje egyelőre 200+000 korona. Céljául azt tűzik ki, hogy kamataiból súlyosabb anyagi, vagy kedvezőtlenebb egészségi viszonyok közé került tanár, illetve családja részesedjék. ünyakönpvvezefő bohózat. Bus Péter, tollnok Antal Gyula Róza, felesége Vass Annuska Flórián, szolga Kovács József Óvatos vőlegény Ferenczy József Elszánt vőlegény Broda András Menyasszony ... Kovács Juliska A Bocskay-kertben szombaton este tartandó műsoros Kók-estélyen szín

re kerBlnek: Kezdete i/|9-kor. 'Belépődíj nine». Ételek és italok rendes napi áron! Kuplék: Ausztriában történt Többet ér egy asszony, mint A kis Piriké puccos dáma egy lány Óh miért is versz, nagy Ég? Bánatosan bőg bennem a lélek Okos Dolfika Budapest nagy világváros Énekli: Csontos Lajos. A Kékestélyen üamu Béla 16 tagu zenekarával hangversenyez.