Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-10 / 153. szám

2 •Ma JímmoÉK 1923. julius 10. ' Nagyméltóságú Miniszterelnök Ur! Ke­gyelmes Uram! Nyíregyháza város egész polgárságának képviseletében eljöttünk, hogy magyar szi­vünk igaz szeretetét és törhetetlen ragaszko­dásunkat tolmácsoljuk Nagyméltóságod és a kiséretében érkező magyar királyi kormány tagjai iránt abból az alkalomból, hogy váro­sunkat látogatásukkal megtisztelni kegyes­kedtek. Kegyelmes Uram ! Pár nappal ezelőtt megcsendült a Nyitség rónáiul a kaszaszó és az acé~ lo's munkásizmok csapásai alatt az életet adó aranykalászos tenger rendekbe omlik. Nem kíséri azonban a gondtalan Sß vidám munkást jel­lemző dal a kasza-csengést, mert itt a végeken keserűség és fájó érzés ülnek a lelkekent Ez a fájó érzés egy pillanatra felenged a mai napon, mert kétszeres az öröme e város pol­gárságának, először, mert Nagyméltóságo­dat városunk falai között üdvözölhetjük, de másodsorban különösem azért, mert e város lakossága szemtől-szembe áll azzal az állam­férfiuval, kinek politikája, minden ténye a lelkének és magyar szivének minden érzése kétszeresen igazolja, — ezen elmúlt nehéz időkben Nyíregyháza város lakosságának ta­núsított magatartáását s gondolatvilágát. Azt mondják, hogy a kagyló fájdalmában szüli az igaz­gyöngyöt, A mi fájdalmunknak i :s gyöngyöt kell teremnie, a megértéi­nek, összetartásnak és szeretetnek igaz gyöngyét« Hazája ellen vét mindenki, aki még ma iá egyetelenségen szit ahelyett, hogy békét és szeretetet hirdetne. Hazája ellen vét mindenki aki ahelyett, hogy egységessé, erőssé és hatalmassá iparkodik tenni ezt a szegény megcsonkított országot, azt felekezetek, nem­zetiségek, vagy társadalmi osztályok szerint osztályozza. Ebben az országban ma csak egyféle magyar ember élhet, a hazáját iga­zán szerető és azért minden áldozatra kész magyar. Aki nem ilyen, annak pusztulnia kell ez ország területéről. A magyarok Istene megadja nekünk azt, hogy egymásra találva a testvéri szeretet érzése fogjon ösz­sze bennünket. Ezeket a gondolatokat hir­desse ma Csonka Magyarországon kivétel nélkül minden magyar ember, az Isten há­zában a pap, a tisztviselő hivatalában, s e gondolatnak legyen szószólója s festő ecset­je, a szobrász vésője, ezt susogja az erdő suttogása, patak csobogása. Van szerencsém üdvözölni Nagyméltóságtokat/^-. A polgármester üdvözlését lelkes él­jennel erősiti meg a közönség, majd Beth­len István gróf a következő szavakban vá­laszol*!^ ^^ A miniszterelnök válasza Mélyen tisztelt Uraim!! Hálásan köszönöm azokat az üdvözlő szavakat, amelyeket a polgármester ur Önök nevében hozzám, minisztertársaim­hoz és a kíséretünkben megjelent képvi­selő urakhoz intézett. Köszönöm a pol­gármester szavait azért is, mert kifejezésre juttatta, hogy önöket is annak az összetar­tásnak, egyetértésnek vezető gondolata hat ga át, amely nekem is két év óta hangsú­lyozott politikai vezéreszmém, az ma is és az is fog maradni a dövőben is. Két év­vel ezelőtt kibontottuk az egységes part zaszlaját, hogy helyreállítsuk a társadal­mi osztályok összhangját, egyetértését és hiszem, ezt sikerrel meg is tettük. (Ugy vanII) Ha vannak is talán még egyesek, akik nem érzik át ezekben a nehéz napok­ban az összetartás jelentőségét* v szá­muk mindegyre kevesbedík s mindjobban magukra maradnak. (Ugy van!! Éljen!) Harminc évvel ezelőtt, mint serdüLő ifjú, körülnéztem boldog illúziókkal az országban s itt jártam a Nyírségben is. Nyíregyháza akkor egy kis poros vidéki városka volt, amelynek Nagymagyaror­szágban nem volt nagy jelentősége. Azóta harminc év telt el, szétfoszloLtak illúzióim az élet nehéz iskolájában. Nagy megpró­báltatáson mentünk át, én is, a nemzet is. Most, mikor visszatérek, mint jóbarát jö­vök önök közé családi ünnepet ülni. (Lel­kes éljenzés!!) Az a hitem, hogy megértem önöket és önök is engem. Azért is jöt­tem, hogy köszönetet mondjak önöknek, akik egyik legkedvesebb munkatársamlat,) a belügyminiszter urat választották meg képviselőjükül. (Éljen.) Menjünk együtt a városba és ünnepeljük meg az ő megvá­lasztásának egy év után visszatérő napját A miniszterelnök, akinek meleg szív­vel áthatott.szavai a lelkes szeretet vissz­hangját keltik, dr. Kállay, Rakovszky és Walkó miniszterekkel és a képviselőkkel a zöld lombokkal díszített csarnokon át a kocsikhoz vonul. A pályaudvar előtt fel­sorakozott lovas bandérium soraiból Kon­zily Pál pócspetrii kisgazda délceg alakja válik ki s Konzily harsány hangon a sza­bolcsi községek népének üdvözletét tol­mácsolja. Ösi mag var szokás szerint nyeregbe szállottunk — mondotta, most bandérium­mal fogadva Nagyméltóságodat, de ha elhangzik hivó szava, nyeregbe szállunk hazánk védelmére is. Bethlen gróf tekintete örömmel szeg­ződik a szabolcsi föld büszke fiára s vá­laszában üdvözletet küld a falvak magyar­jainak s üzeni, hogy otthonukba is el fog látogatni. A bevonulás Felhőkön átszűrődő juliusi nap ontja a fényét, mikor megindul a város felé a színes, pompás menet, amelyben Magyar­ország miniszterelnöke a Nyírség főváro­sába bevonul. Elől a daliás szabolcsi fiuk bandériuma lovagol. Harminchárom sza­bolcsi község fiai, a nyírbátori kerület nap­barnított magyarjai, élükön Konzily Páí lal. A népies viseletben vonuló, árvalánv­hajas, ingujjas fiuk után Szabolcsvárme­gye lobogója leng s Bocskay korabeli dísz­ben sastollas huszárokkal a vármegye dí­szes bandériuma lovagol A bandérium után Nyíregyháza város gyönyörű négyes fogatú, virággal ékesitett kocsijai jönnek, majd a fogatok végeláthatatlan sora zárja ^ be a menetet. Az első fogaton Bethlen 1st-* ván gróf minszi terel nők dr. Kállay Miklós főispánnal, a következőn Rakovszky Iván dr. belügyminiszter dr. Bencs Kálmán polgármesterrel, a harmadik kocsin dr. Kállay Tibor pénzügyminiszter Virányi Sándor vármegyei főjegyzővel, utánuk' Walkó Lajos kereskedelmi muiiszLer dr. Sasi Szabó Lászlóval, az Egységes Párti elnökével, az ötödik kocsiban A'mássy László, az Egységes Párt központi alelnö­ke Szohor Pál városi r - főjegyzővel, utánuk gróf Hoyos Miksa dr. Erdő­hegyi Lajossal vonulnak be a zászlókkal díszített utvanalon, % lelkes szeretetlel üd­vözlő közönség sorfala között. A többi kocsin a nemzetgyűlési képviselők és a helyi hatóságok képviselői, jönnek. A menet a Széchenyi uton, a Zrínyi Ilona-uccán át ér a Kossuth térre, amelyet sürü sorokban foglal el a közönség. A vá­rosház díszes erkélyéről Nyíregyháza fe­hér selyem lobogója leng s az erkélyen diszuiagyarruhás lányok virágfüzére pom- { pázik. Az Erzsébet hadiárvaház leánykái Wagner Irén nevelőnőjükkel. A Kossuth' térről a Bessenyei téren át a vármegyeház elé ér a mindenütt meleg ovációval foga­dott menet. A vármegyeháza bejáratánál Mikecz István alispán a vármegyei tör­vényhatósági bizottság, a vármegye föld­biilUokossága, központi és járási tisztvi­selőkara élén várja a kormányférfiakat. A' vármegyeház drapériával, címerekkel éke­sített erkélyéről Szabolcsvármegye lobo­gója leng. A lépcsőházhoz vezető uton a Leányegylet diszmagyarruliás, szépséges leánykái állanak. Bethlen gróf és minisztertársai lel­kes ovációtól fogadva vonulnak a várme­gyeház kapujához, ahol Mikecz István al­ispán a következő lelkes beszzéddel fogad ja Magyarország miniszterelnökét. Kegyelmes Uram! Szabolcsvármegye székházának kü­szöbén, a vármegye közönségének nevé­ben a legmélyebb tisztelettel, de egyút­tal a legmelegebb szeretettel üdvözlöm Nagyméltóságodat és a kíséretében megje­lent igen liszlelt vendégeinket. Amidőn Nagyméltóságod országos gondjai köze­pette is időt szakit magának vármegyénk meglátogatására, ugy vélem, hogy annak a lelki érzésnek a hatása alatt állott, mely a hasonló gondolkodású, egymást szerelő és megbecsülő embereket vonza az egy­más közelibe. Nagyméltóságod ugyanis ra­gyogó példát mutatott nekünk aböan a ha­zás zer<Jtelben, mely nem szavakban, ha­nem teüekbcn, komoly munkában és SZÍ­VÓS kitartásban nyilvánul meg s mely megóvni képes e sokat szenvedett or­szág népét ugy a külső ellenségektől, mint a saját bűneinktől a párloskodásíól és a szélsőségek fellángolásaitól. Viszont Sza­bolcsvármegye is mindig igyekezett méltó maradni erre a példaadásra. Mindig tudta és tudni fogja mivel tartozik a magyar hazának s mindig tudta és tudja azt is, hogy a mai megpróbáltatásokkal teljes helyzetben az használ igazán nemzetének, aki óvakodik a bármely irányú túlzások­tól .és eltévelyedésektől és az ezek által természetszerűleg okozott gyűlölködések­től s tisztában van azzal, hogy most csak a megalkuvást nem ismerő nemzeti érzés­től és magyar faji öntudattól áthatott szí­vós és komoly munka és a legteljesebb és önzetlenebb áldozatkészség az, meljy megmenthet bennünket a vígpusztulástól, sőt njra naggyá, boldoggá és szabaddá te­heti hazánkat. Ezt a lelki közösséget s az abból ere­dő megbecsülést, kell, hogy érezze Nagy­méltóságod a mi körünkben most s an­nak jelét kellett, hogy lássa abban is, hogy é vármfgye mnden k^rüleii« osztat­lan lelkesedéssel sorakozott annak irt<?jén zászlaja alá. — Vármegyénk mindig büsz­ke lesz erre az állásfoglalására s büszke­ségét csak növeli Nagy m él ló ságod mostani külföldi utja, meljy részére ujabb babéro­kat hozott, reánk pedig ránk sugározta a nagy magyar alkonyatban a reménységnek egy pár fényes és meleg sugarát. — Isten hozta körünkben s Isten áldja ebben a honmentő munkájában Nagyméltóságodat Udthlen gróf válasza Megujuló éljen kíséri az alispán sza­vait, amelyekre Bethlen gróf a követke­zőkben vála czol: Mielőtt Szabolcsvármegye küszöbét át­lépném, köszönetet mondok önöknek. — Régi adósságom jöttem leróni. Egy évvel ezelőtt ez a vármegye mellém állott, hogy ezt az országot együttes erővel emeljük fel' Julius 14-én, szom­baton este fél 9 órai kezdettel műsoros |1-| í m fl­jl H l • mill«» I I III Ti" 'II KII II Hill Ii III MM I n il iW H i il' II TM Kék-est a Bocskay-ban t Belépő dij nines! Italok és ételek ren­des napi áron.

Next

/
Thumbnails
Contents