Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-08 / 152. szám

2 jüimaÉSL 1923. julius 3 Valorizáció. Idestova négy esztendeje annak, hogy a Nyirvidék hasábjain, a valorizáció gondolata napvilágot látott. Akkor még senki sem vetett ügyet reá, akkor még kevés figyelemben részesült. Ma már a legnagyobb kereskedelmi testületeknek egyike, ankétet tart ebben a tárgyban, meghiván erre az ankétre a nemzetgazdaság hivatott és jelentős képviselőit. Amit kellő időben figyelemre sem méltattunk, azt mára megérlelte az idő, megérlelték a gazdasági viszonyok, ezeknek rosszra és még rosszabbra fordulta. Hogy ebben a tekintetben egységes állásfoglalásra jutni kell, az kétségtelennek látszik. Ezt kivánja az ország gazdasági élete, ezt irja elő a helyes jogszolgáltatás, az emberek igazságérzete. Az ankét első ülése megvolt, annak folytatása a jövő héten lesz. Ezen az elsó ülésen a felszólamlók nagyobb része a valorizálás ellen, mig kisebb része a valorizálás mellett szólalt fel. Hogy mely felfogás jut d adalra a tárgyalások során, ma még nem tudható. De érdemes ezzel a tárggyal innen a távolból is foglalkozni, hiszen mindannyiunknak annyira elevenébe vág, hogy attól sokszor felszisszenünk. A valorizáció semmi egyébb, mint mindennek a valóságos értékének meghatározása, amely mellett, az ellenérték szolgáltatandó lesz. Nem más tehát, mint az anyagi igazság keresése és alkalmazása, a kereskedelem és a nemzetgazdaság minden ágában egyaránt. Azt mondhatjuk, hogy a gazdasági élet nem lehet egészséges, ha a javak kicserélésénél nem a valóságos belső értekek nyernek kifejezést, hanem valami más, de amely más, értékben mindig kisebb, mint a vett érték. Hogy ilyen gazdasági élet, az igazságtalanságok halmazatával tultömött, nem kell bizonyítani Annál csodálatosabb, hogy a kereskedelmi élet funkcionáriusai, az emiitett ankéten, a valorizációt károsnak, a gazdasági életre veszedelmesnek is mondják. Csodálatos pedig azért, mert hiszen a praktikus élet, a kereskedelmi világ, a német raktárelmélet alapján már régóta alkalmazza a valorizációt, amelyet az „utánpótlási ár" elnevezése alatt ismer. Azt mondják, hogy a valorizáció az osztrák „index-rendszerre" vezet, amelynek káros hatását már ismerjük. Hogy a valorizáció egyáltalában szóba került és kerülhetett, ez egyedül a jegyinflációra vezethető vissza. Az infláció ma már oly rohamos, hogy az utolsó héten, a jegymenynyiség 12%-át megközelítő volt. Ma már ott tartunk, hogy a Hegedűs Lóránt dr. pénzügyminiszter által, miniszterségének kezdetén állott 16 milliárdos jegymennyiségnek, tízszeresét értük el, közel 160 milliárdon állván jegyforgalmunk, de a zürichi értékelés az akkori 1.05nek megfelelőleg nem 0 105, hanem csak 0.065, holott pedig az akkori 1.05-ös jegyzés sem volt a mennyiséggel arányos. Ha tehát nem állítjuk meg a bankóprést, hanem a most :nár fokozottan gyorsuló őrült iramot fogjuk tartani, akkor nem kell jóstehetség annak kiszámítására, mikor gratulálhat nekünk akár az osztrák sógor, akár a német szövetséges, hogy: „behoztad a differenciát pajtás!" A valorizáció még talán megmenthet ettől, ha okosan alkalmaztatik. Ez kényszerhelyzeteket fog teremteni. Az áttamgazdaságban és háztartásban, a legszigorúbb takarékosság alkalmazása terén. A hiteléletben, a hiteleknek óvatos felvétele tekintetében, mert már nem lesz a hitelező becsapható, ha ez szándékosságot nélkülöz is. Ámbár állitható, hogy a szándékosság és a bölcs előrelátás, a valorizálatlan hitelek idejében sokakat csábított e becsapásokra. Megszorításokat hoz létre a valorizáció a gazdasági életben, talán ennek, a kijózanodásig némi pangását is. Óvatosságot, a vakmerő játékoknak kizárását, vagy legalább is redukálását. A jegyprés megállítását, a gazdasági romlás bajanak érzését narkotizálni hivatott jegyszaporitás megszűntét. Mindenesetre Azonban a valóságos belső értékekkel való számolás bekövetkeztét, a kereskedelmi és ipari kalkuláció lehetőségét és a vállalkozásoknak rizikója csökkenését jelentheti. Hogy a valorizáció némi zökkenéssel jár ? Az természttes. Olyannal, mint a lejtőn guruló autó például. Ha hirtelen beíékezern, felborulhat. Ha óvatosan fékezek, a lejtőn baj nélkül megállhat. De ha az iramot meg nem szűntetem, lehet, hogy olyan akadályra bukkan, amelyen szétloccsan az autó, a bennülókkel együtt is. Az óvatos befékezés megmenthet az elpusztulástól; mert most — alig tagadható — az elpusztulás felé rohanunk. Mi lesz az ankét eredménye ? Nem merném hinni, hogy más, mint a valorizálás szükségességének kimondása. Pisszer János. Rakovszky belügyminiszter vasárnap délután kihallgatáson fogadja a nyíregyháziakat. Nyíregyháza julius 7. Illetékes helyről nyert értesülésünk alapján közölhetjük azt a sokakat érdeklő' hírt, hogy a kerület köztiszteletben álló és illusztris nemzetgyűlési képviselője Rakovszky Iván belügyminiszter vasárnap d. u. fél négy órakor audenciát tart, mely alkalommal magánosokat és testületeket kihallgatáson fogad. A fogadás helye a városháza, a polgármester hivatalos helyiségében. Előzetes jelentkezéseket elfogad a polgármesteri hivatal. Városunk nemzetgyűlési képviselője ezzel a kihallgatással rövid időzése alkalmával is szeretettel karolja fel a város polgárainak érdekeit, akiknek ügyes, bajos dolgaiban magyar testvéri szivének melegével országos gondjai között is segítségére siet. Vasárnap a hölgyek számára is megnyílik a strandfürdő. Nyiregyhaza, julius 7. A Nyirvidék tudó«tójától. A több mint negyvenezer köiméter víztartalmú, öt magyar hold felületa, tel,es kényelmet adí bujtosi straadfürdő annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy naponta sara sorokban keresi fal a közönség a pompái szabadtéri ftirdöt. A strandfürdő külön kabinjai is javában épülnek, ugy, hogy a jövő héten telje sen készen áll a pompás fürdő. Jellemző, ho*y a múlt heti kedvezőtlen időjárásban is állandóan kellemes meleg volt a fürdő. A víz hőfokát állandóan jegyzii s a leghidegebb napokban satn volt alacsonyabb a hőmérséklet 20 foknál. Szombp.ton igazi nyári meleg volt s a fürdő megtilt látogatóval. Vasárnap délután fél három órciker megnyílik a fürdő a hölgyek részére is. És pedig fél háromtól ötig csak hfllgyek részére, öt órától kezdre pedig teljes strand l9ss hölgyek és férfiak részére. Természetes, holnaptól kezdre már a telj is kosztüm kö elező. A fürdőt többen felkeresték a város notabilitasai közöl s a legnagyobb elragadtatással nyilatkoztak róla. A bujtosi strand egy csaposai eloszlatta a nyíregyháziak aggodalmát, amelyet az eddig nyári fürdő nélkül szégyenkező városban a nyári hónapokkal szembea éreztek. A fürdő büffíje is javibaa épül s nemsokara olcsó hűsítővel kedveskedhet a fürdőzőknek. Az építőiparosok szakcsoportja nyilatkozik a mesterek sztrájk-kommünikéjére. Nyíregyháza, julius 5. A Nyirvidék tudósítójától. A nyíregyházi építőmunkások szakcsoportja a következő nyilatkozat közlésére kérte fel szerkesztőségünket. „Már több izben tapasztaltuk, hogy valahány esetben az óriási léptekkel haladó drágaság leküzdésére méltányos fizetésjavitást kértünk, a mester urak mindannyiszor túlzottnak, igazságtalannak mondották azt. De ha még csak ennyit mondanának, hát csak elhallgatnánk, mivel tisztában vagyunk azzal, hogy mi nem tudunk olyan keveset kérni, amely ne volna jogtalan és sok a részükről. Ehhez azonban hozzájárul még az a valótlan és jó ízlést nélkülöző viselkedésük, hogy a nyíregyházai építő és ácsmester urak a kőműves munkások felé vádakat zúdítanak a közvélemény megtévesztése céljából Azt mondják ugyanis a jul. 3 án informált cikkben, hogy mi sorra járjuk a munkákat és a sztrájk ellenére dolgozó munkások neveit felírjuk. Ezt a valótlan és rosszakaratú állításukat a leghatározottabban visszautasítjuk. Mi kívánatosnak tartanánk, hogy a békés együttérzés céljából ne igyekeznének a mester urak szándékosan szitni az ellentétet kö zöttünk és minket olyan színben feltüntetni, mintha a békés megegyezést mi gátolnók és minden rosznak mi volnánk az egyedüli okozói. Hogy mennyire nem fedi a valóságot a mester uraknak az idevonatkozó cikkekben foglalt állításuk, azt az alábbi sorokban részletesen kifejtjük. A folytonosan növekvő drágaság nyo masztó súlya késztetett bennünket arra az elhatározásra, hogy vasárnap, julius 1-én bérjavítást jelentsünk be a mester uraknak. Kérésünket két pontba foglaltuk l. Átlagos órabér 600 korona, mely összeget ugy kívántuk megállapítani, hogy minden időben a főzőliszt szolgáljon irányadóul. 2. Minden héten pénteken vétessék revízió alá az irányadóul szolgáló főzőliszt és amennyiben az emelkedik vagy alászáll, pénzértékben aszerint fizettessék. Vagyis ha most a fizetésünk 600 korona órabér, a liszt ellenben már 700 korona, akkor ez a 100 korona külömbözet állandóan fennállna a fizetés és a liszt ára között. Bár ha az egész 700 korona lisztárat fizetnék akkor sem erőltetnék meg magukat akkor sem volnánk tulfizetve. Mert ha összehasonlítjuk az 1922. évben fizetett 160—180 koronás órabéreinket az akkori közszükségleti cikkek áraival azt látjuk, hogy amig a mult év óta Nyárfás-kert! ."F Nyárfás-kert! Nyíregyháza legkellemesebb nyári szórakozó helye. — Naponta kiváló fővárosi művészek fellépte. — Hetenként kétszer új műsor. — Ve ad ég fellépések í Kitűnő kiszolgálás! — Fedett terrasz. — Nagyszerű konyha. — Kezdete 9 órakor. — Szigorúan családi mísor !