Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-05 / 149. szám
j£tmtwÉ& 1923. julius 5. A világháború következménye egész Európában részint az elszegényedés, részint a drágaság növekedése. Az életstandard alászállott, de az általános elszegényedés koránt sem sujt egyformán. A háborús konjunktúrák sok uj milliomost csináltak, viszont az állam alkalmazottjai igazán nyomorba sülyedtek. Nivellálni kell az életviszonyokat a bé kebeli állapot alapján. Nagyon néhéz dolog ez, de erős kézzel lehet rajta segíteni. Meg lehet azt állapítani mindenkivel szemben, hogy milyen volt a báboru eliőtti vagyoni helyzete s milyen ma. A többlet háborús szerzemény, ezt pedig progreszsziv adóval kell sújtani. A többi rovására, a köznyomor fokozásá ra senki sem gazdagodhatik. Az állam nyomorba süllyedt, háztartása rettenetes deficittel zárul, alkalmazottait nem képes megfizetni, pénze semmivé váltA nivellálás tehát az állam kötelessége. Csonkamagyarországon terem annyi, hogy mindenki tisztességesen megélhet, de luxusnak nincs helye. Akkor, midőn az ország koldusbotra jutott, nem engedhető meg, hogy egyesek dorbézolhassanak. A magántulajdon szentségét meg kell] minden - módon ós minden áron őrizni, mert a földosztás és kommunizmus minden kuliurát tönkre tesznek, ezt nem kell bizonyilani, előttünk az élő példa, tudja mindenki. De hogy valaki a konjunktúrák kihasználásával dolog és munka nélkül többszörös milliomossá váljék, azt minden eszközzel meg kell] akadályozni. — Erre azt mondják, a rejtett vagyont, a spekuláció révén szerzett pénzeket nem lehet megfogni, nem lehet kinyomozni. Hát pedig ez téves felfogás. A becsületes nyomozás 100 eset közül 90 esetben eredményre fog vezetni. Azt csak nem ördögi mesterség megáll api tani, hogy pld. Nagy János 1913-ban Budapesten egy szobás kis lakásban húzódott meg, most pedig hat szobás lakásban lakik két cselédet tart, jól ruházkodik s családját uri módon eltartja. Ilyen rettenetes háborús világban igazság-e az ilyen vagyonosodás akkor, midőn például Kis János törvényszéki biró és társai békebeli fizetésöknek egytized részéből kénytelenek tengődni s békében szerzett ingóságaikat, ruhájokat fehérneműiket elkótyavetyélni. Hiszen itt nem is Kis János törvényszéki biró és társai sülyednek nyomorba, hanem itt tönkre megy Magyarország intelligenciájának kilenctized része, helyöket elfoglalja a tanulatlan elem tömege. A tanulatlan elem pedig vezetésre nem képes és ha valami véletlen következtében a hatalmat magához ragadja, éppen tudatlansága folytán tönkre teszmin" .n kulturát, mert annak szükségét és áldásait nem képes felfogni. Önmagmik alatt vágjuk tehát a fát, ha intelligenciánk megmentését minden erőnkből meg nem kíséreljük. Budapesten kell vaskézzel eljárni. — Minden uj szerzemény, minden uj vagyon, amely az állam, a közalkalmazottak s a munkások egy részének nyomorából fakadt, a nagyobb városokban, de főként Budapesten található fel, ott kell minden nyereséget progresszive oly mértékben megadóztatni, hogy a "háború terhe valóban közteherviselés legyen, amit mindenki egyformán érezzen. Azután a fényűző élet lehelőségét is meg kell minden áron akadályozni. A luxus cikkek behozatalát minden téren meg kell tiltani és gátolni. Ne járjon addig bársonyban, selyemben senki, mig a nemzet lenntartó müveit élem nyomorban vergődik. Mi lesz országunkból, busz ke nemes fajunkból, ha a müvelelllen, pöffeszkedő siberek hada kerül uralomra? Hova lesz tény es kul túránk, becsületes, hazafias középosztályunk, a megvesztegetheletlenség hírében álló, emberies hazafias gondolkodású, arany tiszta jellemű tisztviselői karunk? Az ázsiai népek posványába fogunk elmerülni, ha ezen tűrhetetlen állapotokon vállvetett erővel segíteni meg nem próbáljuk, mert a 12. óra elérkezett s ha összetett kezekkel nézzük a veszedelmet, az ingovány szennyes árja mindnyájunkat a mélységbe sodor, ahonnan nincs visszatérés. Meg kell tudnunk, mit kell fizetnünk a győztes államoknak, hány milliárddal vagyunk képesek állami háztartásunk mérlegét egyensúlyba hozni. A rettenetes kiadásokra meg kell találni a fedezetet, nem vagyonváltsággal, nem földreformmal, amelynek keresztül hajszolása a sosokat hangoztatott több termelést és a városok élelmezését teszi kockára, hanem először a földadó békebeli összegének kivetésével az úgynevezett háborús nyereségek és szerzemények 90 százalékig terjedhető megrovásával és ha ez nem elég, a kereseti és egyéb adók emelésével. Téves az a felfogás, hogy ezek az adók ujabb drágasságot idéznek elő, mert ha az államháztartásunk egyensúlyba kerül, pénzünk természetszerűleg stabilizálódik, ebben az esetben pedig az egyes cikkek ára a világparitás felé nem eméllkedhetik . Az államháztartás rendbehozására, a deficit eltüntetésére ez év elején mintegy 40 milliárd kellett. Ebből a földadónak békebeli ílivóra emeléséver "megtérül 10. milliárd, egyéb adók emelésével ujabb 10— 15 milliárd, anélkül, hogy az adóalany; tönkre menne. A többi bőven kilelik a há- j borús és börzei nyereségek megadóztatásából. A jóvátételi összeg fizetésére kér- | jünk esetleg külföldi kölcsönt, de ameddig lehet ily megoldástól tartózkodjunk, mert a kamatok fognak megölni. Azt mondájk a börzei nyereséget nem lehet megfogni. Persze hogy nem lehel, ha nem akarjuk. Miért nem lehet a részvényeket és egyéb börzei papírokat ugy nyilvántartani, mint például a járflatleveleket. Ha eladok egy tehenet, az átírásnál megfizetem a forgalmi adót. He veszek a börzén 50 darab kender részvényt és egy, hét muiva eladom 20 százalék nyereséggel, miért nem adhatom a nyereség '80 százalékát át az államnak. Talán azért nem, mért nem névreszólók a papírok és ugy a nyereség nem konstatálható? Hiszen ezen könnyű segíteni, nem a tulajdonost, hanem a papirt, amely számozva van kell nyilvántartani. Különben is nagyon jó statisztika, ha az állam megtudja, hol] találhatók fel az értékpapírok. Erre azt mondhatjuk, a magánforgalomban kötött üzleteket nem lehet ellenőrizni-. Hát persze nem lehet, de azt igenis ki lehet mondani törvényben, 'hogy börzei papírokat csak a börzén lehet vásárolni és eladni. A börze ugyanis az a hivatalos vásárhely, ahol alz értékpapírok forognak, ahol az árak kialakulnak. Aki pedig nem' a "börzén, vagy a ""börze által' kijelölt helyeken köL üzleteket, azt 5—10 évre be kell csukni, ha már felakasztani nem lehet, mert az érdemelné. A tőzsde minden nagyobb vidéki városban jelölhetne ki fiókot, ahol az ügyletek lebonyolíthatók lennének. A kir. közjegyzők bizonyára elvállalnák a nyilvántartást. Ugyanez áll a terménytőzsdére is, aki a papirbuzán néhány nap alatt minden nagyobb munka nélkül milliókat nyer, az a nyereség ©gy, részét ebben a nehéz időben leadhatja az országnak. Már pedig ily módon roppant összegek folynának be s feltétlen biztosítanák pénzünk stabilizálását. A hitelélet megrendülésétől nincs mit félni, mert akkor is kialakulnak az árak, ha becsületes polgári haszonra van kilátás. Tehát a börzei játék nyereségének ily módon és nem a 20 százalékos alapon történő megadóztatásából a 40 milliárd deficitből még fedezetlen 15—20 milliárd okvetlenül kitelik. Hátra vannak még a pénzintézetek, ä melyek nyereségeik egy részét köztudomás szerint rejtett alapokban kezelik. Az archimedesi csavar alkalmazása héjkü 1 innen is előkerül egy pár milliárd. A régibb háborús nyereségek megállapítására eszközt nyújtanak az adó bevallási ivek melyekből a háború előtti vagyon mérve is kitűnik. Ha a fél kevesebb békebeli vagyont vallott be, magának tulajdonítsa, hogy a régi és uj vagyona között mutatkozó többlet adója jobban fogja sújtani, mint ha régi bevallása őszintébb lett volna. Erélyes ügybuzgó *és becsületes eljárással és kérlelhetetlen szigorral lehet még megmenteni, ami megmenthető. Kíséreljük meg. Gáva, 1923. junius hó 29. Olchváry páK Kik mondanak beszédet a vasárnapi nagy népgyűlésen ? Nyíregyháza, julius 3. A Nyirvidék tudósítójától. Bethlen István gróf miniszterelnök, a kíséretében érkező Rakovszky Iván belügyminiszter Nyíregyháza város nemzetgyűlési képviselője és a kormány több Nyíregyházára érkező tagja a kíséretüket tevő nemzetgyűlési képviselőkkel vasárnap délelőtt 11 órakor megjeLennek a tűzoltó laktanya udvarán, ahol: nagy népgyűlés keretében Belliién István "gróf mond beszédéi A népgyűlést Sasi Szabó László, a lS Tvir viel ék főszerkesztője, az Egységes Párt elnöke nyitja meg. Sasi Szabó dr. menyitója után Bethlen István gróf mondja el nagyszabású beszédét, amelyet az egész ország közvéleménye rendkívül érdeklődéssel vár . A miniszterelnök vidéki városokban mondott beszédei minden alkalommal r ezümálói voltak a nagy politikai történéseknek és erőteljes gesztussal mutatnak rá a reálpolitika útjaira, amelyen a boldogabb magyar jövendő felé visz az ut. Bethlen miniszterelnök után beszédet mond Rakovszky Tván beiügymíniszfer , városunk nemzetgyűlési képviselője is, akinek felszólalása elé a nyíregyházi választók ezrei nagy Várakozással néznek. A népgyűlést Veress Ferencnelq—a gfvaT kerület nemzetgyűlési képviselőjének záróbeszéde fejezi be. A népgyűlés után a vármegyeházán a küldöttségek fogadása lesz, majd a közebédre vonulnak a vendé gek és a jelentkező résztvevők. A közebéden való részvételre már most kell jelentkezni a főispáni titkárnál. A „Gyönyörök kastélyáéban a flórenci karnevál megszégyeníti ai eddigi mozi technikát. . 1 A valuta stabilizálásáról és az intelligencia megmentéséről.
