Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-31 / 171. szám

2 1923. julius 31. A korona zürichi értékcsökkenése megbénítja a magyar kereskedelem és ipar működését. Budapest, julius 30. A korona értékének legutóbbi hatalmas megingása az ország gazdasági helyzetét eddig példátlanul átló válságba sodorta. Az árak szülte órák alatt emelked tek tiárom-négyszeresre és ez az átértéke lési folyamat "még most sem ért véget. A valorizáció körül pro és kontra elhang zott szakvélemények teljes negligálásával megindult az egyes cikkek önkényes valorizálódása, csak a valőr ismeretlen egyelőre, amelynek elérésekor indul meg majd a drágulási folyamat. A hirtelen drágasági hullám a fogyasz tókon kivül, akiknek helyzetéről jobb nem beszélni — válságos helyzetbe sodorta a magyar kereskedelmet és ipart is. A kereskedő az importált cikkeiért kapott magyar koronákért nem egészítheti ki raktá

rait, az iparos nem kap nyersanya got és igy az egész vonalon bénulás állt be. ivem lenne teljes a hatás, hogy ha nem siklana ismét holtvángányra a régen vajúdó és sok-sok ankét után »végleges megállapodásig« érett lakásépitkezési akció. Az ankétek során megállapított összegek azonban már az akció felének keresztülvitelére sem elégséges. A helyzetről a kereskedők és iparosok álláspontjára vonatkozóan az OMKE vezetősége a következő információt adta munkatársunknak: — A hatalmas katasztrófa ,amely egészen összeomlasztotta gazdasági életünket koronánkban való minden erős bizakodás dacára bekövetkezett. Mi ennek a következménynek okát legelsősorban a Deviza központ régi és ujabb intézkedéseiben látjuk. Amig azelőtt minden sürgetett szükség dacára sem ütalt ki részünkre bevásáit lásokhoz ,tehát raktárra, gyűjtés céljából kellő mennyiségű külföldi fizetőeszközt, addig most felszabadítja a magánforgalmat a devizákban, ami azt jelenti, hogy az ott uralkodó hallatlan tulkapásoknak dobja áldozatul a kereskedőket, a bekövetkezett koronazuhanás idején. A korona az internacionális kereskedelemben úgyszólván elvesztette értékmérő képességét, amit sajnos, nekünk is legalább ma akceptálnunk kell. A magyar kereskedő magyar koronáját nem fogad ják el, még beváltásra sem- A kereskedő tehát kénytelen azokat az árukat, amelyek beszerzése csalt külföldön lehetséges, vagy osztrák koronában, vagy cseh koro nában árusítani. Tgy elsősorban a papriárukat, amikor tudvalevő, hogv Magyarország egész papirszükségletét Ausztriából szerzi be, mivel honi papírgyáraink nincsenek . — Ezt a borzalmas helyzetet a kormánynak a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni, amit csak azáltal tehet, hogy minden áldozat árán Stabilizálja a külföldi pénzpiacokon a magyar koronát. A magyar gyáripar helyzetére és a bankok és a gyárak által vitt lakásépítési akció válságára vonatkozólag a Gvosz. vezetősége a következőkben informálta mun katársunkat. — A korona zuhanásának végtelen ki hatásai természetesen a gyáripar helyzetére is ránehezedtek. Elég, ha azt "mond juk, hogy nyersanyagot romlott koronáért beszerezni "kptelenek vagyunké ilyen formán addig dolgozhatunk csupán, amíg a nyersanyag készletünk tart. A bankok és gyárak lakásépítési akciója is teljesen megbénultnak tekinthetők, ezzel a korona zuhanással. Az a hitel, amire a kormány vállalkozott, már az alakult helyzetben az építkezés kiadásainak egyharmadát fedezheti. Uj tárgyalások következnek ismét, amiknek sorsáról és igy az egész lakásépítési akció sorsáról bizonyosat mondani lehetetlen. (KEK.) A Magyar Turista Egyesület propaganda előadása Nyíregyházán. Nyíregyháza, julius 29. A Nyirvidék tudósitójától . Magyarnak lenni s nemzetünk törté nelmi kincseit, szépségeit nem ismerni, bennük nem gyönyörködni, valahogyan ' nem fér össze. Az is igaz, hogy egymagában még a megismerés után sóvárgó em^er sem tudja vágyait telj esi térni, ha nincs meg a tervszerűség, nincs meg a vezető utmutatás, amely mellett e természeti kincsek széles rétegek körében közismertekké válnak. Ennek a szükséges propagandának szolgálatában áll a Magyar Turista Egyesület. Amellett, hogy a szabadban való tartózkodás mellett s a turistáskodás révén erős, edzett generációt nevel, odaviszi a hozzá csatlakozókat, ahol nemzetünk történelmét valaha írták, hogy a romok, csataterek, dicsőséges tettek színhelyének látása, vagy pedig egy-egy lebilincselő szépségű tájkép, magasbatörő hegyek ormáról előtáruló táj szépsége, videkek, városok,, tájak szemlélete jobban megszerettetheti a szemtélő

r vei azt a földet» mélyet magyarnak nevezi nek . A Turista Egyesület ma számol

1 azzal a körülménnyeí/hogy csonka országban élünk s legszebb vidékeinket tépték le országunk testéről. Ezzel szemben azonban reá akarja nevelni a sik Alföld népét is arra, hogy legyen tevékeny tagja a turistaságnak. Lesz majd itt az ,Alföldön is olyan kép, ami megragadhatja a lelket. Nem ismeri az alföldi ember sem az AJI földet. "Azonban ennyinél nem áll meg az Egyesület, hanem elvezeti az Alföld vá gyó fiát a csonka ország meghagyott hegyei

he is s ha élénkebb lesz 'az érdeklődés nem riad vissza annak a gondolatától sem, hogy átlépje tagjaival' az ország határát is s elvezesse azokra a helyekre is, melyeket jobban kellett vollna szeretni, melyet nem lett volna szabad hitvány martalócok prédájául engedni, pusztulásba vinni. A Magyar Turista Egyesület Nyiregy háza és Szabolcsvármegye területén önálló osztályt szeretne létesíteni. Szeretné, ha a turistaság gondolatát a Nyírségen is meggyökereztethetné s minél több tagot tudna toborozni nemzeti szempontból is figyelmet érdemlő céljainak. Ennek a tervnek hatékony keresztülvitele céljából az első lépst azzal a nivós " eiőadssal ákarja az Egyesület megtenni, méliyet szeptember hó 8-án akar a központ kikül döttje megtartani városunkban. Addig még lesz alkalmunk olvasóink s ezúton városunk egész társadalmának figyelmét felhívni e propaganda előadásra, most azzal a kéréssel fordulunk az ügy iránt érdeklődőkhöz, foglalkozzanak a szép tervvel. Az apa beszéljen róla a fiának, teremtsenek erős alapot itt e városban is a turistaság számára. Könnyű munka lesz ez. Hiszen ifjuságunk a cserkészet révén boldogan vallja már is, hogy milly lélek emelő és üdítő erő van abban, ha ismereteiket gyűjtenek a természet szabad ölén. De egyben csatlakozzék e mozgatóidhoz minden sportszerető felnőtt férfi. Itt emiitjük meg azt is, hogy szeptemben 8-iki propaganda előadást követő napon az itt megalakuló osztály tagjai kirándulást tesznek Tokajba. Utána legközelebb pedig egy a Bükk hegységben tartandó hegyi tura van tervbe véveHivatalosan is megnyílt a Strandfürdő. Kellemes időben szép számú előkelő közönség vett részt a megnyitáson Nyíregyháza, julius 29. A Nyirvidék tudósitójától. i Szombaton délután nyílt meg hivatalosan a strandfürdő. Kora délutántól kezd ve valóságos népvándorlás indult meg a bujtosi szabadfürdő felé s fél négyre a strand homokján eleven nyüzsgésben heverésznek a megnyitásra várakozók, a víz partján pedig tömött sorban álldogálnak a nézők. Egymásután érkeznek helyi társadalmunk előkelőségei, akiket dr. Krómy Károly elnökkel az élen a Nyetve agilis vezetői fogadnak. Ott láttuk az ünnepélyes aktuson résztvevők sorában dr. Káilay Miklós főispánt titkárával, dr. Benes Kálmán polgármestert, felsővállyi Nagy Frigyes ezredes állomásparancsno kot, Buday Aladár csendőrőrnagyot, Vincze őrnagyot, Kiss Sándor államrendőíriséH gi főtanácsost s a polgári és katonai élet számos kiváló alakját. Fél négykor a katonazenekar játszikUtána dr. Krómy Károly lép a feldíszített emelvényre s beszél az ifjúság testnevelésének szükségességéről s egyben arról a célról is, melyet a Nyetve a szabad fürdő megteremtésével akart elérni. A Nyetve nemzeti célnak tekineti a testnevelés minden ágát s ezért a célért lépett akcióba a strandfürdő megteremtésével is. Bámulat arra a kerékkötő gondolatjárásra, mely majdnem miniden nemes törekvés akadályául szolgál. Azt hiszik, hogy ujat alkotni nehéz dolog. íme a strandfürdő példájában megmutatta két-három lelkes ember, hogy mindent meg lehet csinálni, csak akarat s összetartás kell hozzá. S most, hogy ez a néhány ember saját anyagi áldozatkészségével és kockáztatásával is létrehozta a szabad fürdőt, egyszerre ugy érzi mindenki, hogy egészen természetes volt ennek létrehozása. Figyelembe ajánlja, hogy mindent akarni kell s akkor minden keresztül vihető. Legyfcn ez az akarás szimbólum Magyarország ujjá teremtésére is. Nemzeti céljaink elérésére is igy fogjunk össze s akkor ugv fogjuk találni, hogy a legyőzhetetlen akadályok elsimultak s könnyű lesz a ma még nehéz nek látszó probléma megoldása. A megjelentek üdvözlése után a Strandfürdőt hivatalosan is megnyitottnak nyilvánítja. Meleg éljenzés követi dr. Krómy szavait, majd utána dr. Benes "Kálmán polgár mester á város nevében mond rövid beszé Kellemes, üditő szórakozó hely a Színházi vacsorák ! — Bocskay-kert Estén kint Dana Bófla zenekara hangrenenjez. Kitűnő fajbo

rok, elsőrangú konyha — Színházi vacsorák I