Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)
1923-07-29 / 170. szám
Jíyímibés; 1923. julius 29. „Nyíregyházi" vagy „nyíregyházai 4' ? Nyílt levél Nyíregyházai Balambér urnák Helyben. Bocsásson meg jó uram, hogy jó szomszédaink módjára legbelsőbb ügyeibe avatkozom, de ügyfelem, nemes és nemzetes Magyar Nyelv őkegyelmének a méltó felháborodása adja kezembe a tollat. Arról van sző ugyanis, hogy. régi jó családi nevét, »Nyiregyházy«-t fel méltóztatott cserélni a zökketnésszerüen fülbevágó »Nyiregyházai«-val. Mondja kedves uram, ki vagy mi kényszeritette erre a családi hagyományt sértő cselekedetre ? Talán amúgy nagyon póriasán hangzott már kifinomult fülének ? Vagy valami becsületbe vágó ügyből kifolyólag igy akarja a nagyérdemű közönség tudomására adni, »miszerint nevem nem azonos a hasonló hangzású Nyiregyházyval«. Avagy igaz volna az, amit az emberek suttognak, hogy valamelyik nyelvtudós barátjára hallgatott, aki megmagyarázta, hogy neve a régi alakban nem helyes, mert a város nem Nyíregyház, miként a debreceni vasúti portás kiabálja, hanem Nyíregyháza, te hát ezután kell tenni az »i« melléknévi képzőt. Próbálja csak ezen a cimein hasonló névváltoztatásra bírni az Andaházy, Budaházy, Fekésházy stb. családokat, majd meglátja, mi lesz a válasz. Bizony, bizony kár volt ilyen hamar bedűlni tudós barátjának, mert már ezt a kéhiést husz avagy harminc esztendővel ezelőtt eldöntötte a Magy. T. Ak., amikor a helybeli törvényszék intem akarta elhinni az ág. h. ev. főgimnázium magyar tanárának, hogy a Nyíregyházai nem helyes sem grammatikai, sem nyelvhasználati szempontból. Grammatikailag édes testvére a »vas pályárai menésének, »nagybani és kicsinyben! eladás«, stb. csodaszülötteknek. A nyelvhasználat pedig túlhaladta ezt a nevetséges fontoskodást akkor, amikor a »jánosi-i, petri-i« szók helyett a M. T. A. legújabb helyesírása is egyszerűen »jáinosi-t és petri-t« irat. Sőt többet mondok. Kisvárda környékén csak kisvárainkról beszélnek és nem kisvárdaiakról. Ne vegye rossz néven, jó uram, ha arra kérem, térjen vissza a régi Nyíregyházi becsületes névhez. Tessék elhinni, olyan rosszul esik az embernek, hogy napról-napra mind 1 sűrűbben találkozik már a Nyíregyházaival a Nyirvidék belső hasábjain is, pedig megvoltunk szokva eddig, hogy csak az utolsó lapon a »kiadmány hiteléül« jeligével kapcsolatban fordult elő. Abban a reményben, hogy meghallgat tfogadja magyaros kézszorítását az öreg petri gulyásnak. * A szerkesztő megjegyzése. A magunk részéről teljesen osztjuk a cikkíró felfogását és helytelenítjük a «nyíregyházai« szó használatát. Ha előfordult is ez a kifejezés a »Nyirvidék« hasábjain, ez csak hivatalos <ny£ latkozatokban történhetett, s nem a szerkesztőség tagjainak tollából eredt. Annál sajnálatosabb, hogy a fővárosi lapok mindig »nyiregyházak-t.iraiiak és nem »nyiregyházi«-t. Heti krónika. Az elmúlt hét legszomorúbb Gyászos eseménye A korona ö kegyetlen Alásülyeáése. Ezzel szemben felfelé megy Mindennek az ára Szegény magyar tisztviselők Szom or us ágára. Olyan árva, olyan kihalt Mifelénk most minden, Az embernek sem élfii, sem Halni kedve nincsen. Csak ődöngünk s félve, busán Kérdezgetjük egymást: Ha ez soká igy tart még, hát Mit csinálunk pajtás ? A kávéház sarka körül Erősen vitáznak, H etvenezer-nyolcvanezer Ára a búzának. Bevágott a papirosom, Két milliót nyertem, — Meg sem értjük, mit beszélnek Egy idegen nyelven. Cirkusz van a Buza-téren, Nem újság ez kérem, Cirkusz van a buza körül, Tudjuk mi ezt régen. Csodagolyós halálmenet Benne vagyunk folyton, Haláltáncot járunk a sok Mindenféle gondon. A strandfürdő jubilálja Századik nyitását, A Sóstó is megkezdte már Lassú hervadását. Közeledik az őszi szél, Bánat-tüzek égnek, — Milyen csapást tartogat még Számunkra a Végzet ? BONT A. Az ORSZÁGÚT Conrad Veidt főszereplésével a Városi Színház Mozgóban Az agrár érdekeltségek a lisztkivitel mellett foglalnak állást. Budapest julius 28, Zürichben ismét megingott a korona és ezzel 1 még nagyobb aktualitást nyert gabonatermésünk értékesítésének megoldása. A megcsonkított ország egyetlen va.gyontétele gabonatermése és á jelenlegi körülmények között mindennél fontosabb az, hogy termésünket minél előnyösebben értékesítsük. A termésjelentések szerint az aratás eredménye nemcsak belső szükséglétünk fedezésére lesz elég, hanem meglehetős nagy késztetek lesznek exportálhatók és ezen a réven remélhetjük az ország közgazdasági helyzetének megjavítását. A kivitel lebonyolításának módjaira vonatkozóan két álláspont áll egymással szemben: az egyik szerint Magyarországnak sürgősen exportálnia kell gabonafeles légeit, a másik felfogás szerint pedig a gabonafeleslegeket lisztté őrölt állapotban kell exportálnunk, ami két előnnyel is jár, egyrészt az őrlési melléktermékek az országban maradnak, másrészt foglalkoztatható a fejlett malomi par. A gabonakivitel lebonyolítására vonat, kozóan az agráriusok álláspontját Vantsó Gyula dr. a Magyar Gazdaszövetség igazgatója a következőkben ismertette mun katársunk eiőtt: — Az agrár álláspont mindég azon volt, hogy a gabonakivitelt, illetőleg a I lisztkivitelt megakadályozni valutárís és közgazdasági szempontból egyaránt hiba. A lisztkivitel azért célszerűbb, mint a gabo nakivitel, mert lisztkivitel esetén az erőtakarmányul használható melléktermények az országban maradnak. Természetes a kivitel csupán a feleslegekre szorítkozhat, elsősorban a belső szükségletel kell biztosítani. Csupán, liogy ha az úgynevezett ellátatlanok szükségletének biztosilása ülán meg vannak gabonamennyiségek. lehet kivitelről beszélni. Sőt nem csak lehet, de kell is a feleslegeket külföldön értékesítenünk mégpedig olyankor, a mikor ezt a legkedvezőbb feltételek mieilett tehetjük . Felmerült ismételten az a kérdés, nem kellene-e a kivitel lebonyolítására egy export centrálét felállítani. Ez a terv természetesen nem lehetne egy bürokratikus intézmény, hanem kereskedelmi Trissesegget dolgozó intézményre lenne szük- • ség, amely nem egyeseknek juttatná a kivvitvel hasznát, hanem a termelőket is részesítenék ebben. Ma ugyanis az a lielyzet, hogy a termelők egyáltalán nem látják hasznát annak a haszontöbbletnek, a melyet kivitel esetén az exportőrök könyvelnek el . ( Véleményem szerint Hadik János gróf igen helyesen foglalt állást ebben a kérdésben és tudomásom szerint álláspontja ugyancsak az, hogy a szükségletek megállapítása után mutatkozó .feleslegek exportálandók. Gömbösnek terve általában nem hely telen irányban mozog, mert ha a feleslegeket az állam exportálná ez is az általam említett centrale megvalósítása, lenne tulaj donképen fontos csak az, hogy a termelő is részesüljön a haszonból. Mértékadó osztrák körök álláspontjáról a magyar lisztbehozatalra vonatkozóan a következőket sikerült megtudnunk: Bármennyire fontosnak tartjuk is a Magyarországgal való gazdasági kapcsolatok kiépítését, mégis kénytelenek vagyunk a lisztbehozatal ellen a legélesebb állást foglalni. Ausztria csakis gabonát importáthat Magyarországból — ezt kívánja malomiparunk és állattenyésztésünk érdeke — de csak abban az eséiben, hogy, ha a magyar gabona nem lesz drágább a argentínai gabonánál jelenleg u. i. bármilyen abszurdnak látszik is ez az argentínai buza, olcsóbb Bécsben, mint a magyar gabona . Nyári divat harisnyák a z ö ss zes^ clpősjgf nekben r • ' rt f í / Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 5 ÍZ. Interurbán telefon: 195. Órifsi vál 07tíb* s e'y e m> fátyol és flórflldekó ut 1011 n£j harisnyákban, minden • színárnyalatban. Férfi ajoúr, nyilas és csíkos hosszú harisnyák és zoknik Sport lábszárharisnyák. Gyermek zoknik és iskolai patentharisnyák minden nagyságban, színben és minőségben. Ut a boldogság felé és Intolerance nagy rendezőjének -nek uj filmje, a „Szív törvénye" hétfőn és kedden a Városi Szinház Mozgóban. Előadások kezdete 7 és 9 órakor. — Ul ^ UUAUUg0ÍK|| vo AUi^AbJ D. W. Griffith
