Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-04 / 148. szám

2 SS« JfíÍMWÉE 1923. július 4. A kamara informálja Szabolcs kereskedőit és iparosait a külföldi cégekkel szemben fennálló tartozások rendezéséről. Mikor kell valorizálva fizetni a tartozást ? Nyíregyháza, julius 3. A Nyirvidék tudó silójától . Mind több és több kérdéssel fordulnak az érdekeltek a kereskedelmi és iparkamarához az iránt ,hogy 'mi módon kell rendezniük a külfölddel, illetőleg az elszakított területen lévő cégekkel] fenálló tartozásaikat. A kamara egy konkrét esetből kifolyó lag a m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő hivatalhoz fordult felvilágosításért, nevezett hivatal levele kapcsán megküldötte a kamarának a PPénzintézeli Központ e kérdésben kiadott körlevelét, mely vázolni kívánja a Magyarországtól elszakított területekre átnyúló pénzkövetelések és tartozások jogi sorsát, közvetlen tapasz talatok és megfigyelések alapján. A szóbanforgó körlevél f

onto sab b részei a következők: A) A háború előtt keletkezett és a háború előtt vagy azalatt lejárt követelések és tartozások; B.) Egyéb követelések és tartozások, amelyek tehát vagy, a háború alatt keletkeztek, vagy habár a háború előtt jöttek létre, csak a Békeszerződés életbelépte után jártak le. A) háború előtt keletkezett és ugyancsak a háború előtt, vagy a Békeszerződés életbelépte előtt érvényesithetővé vált pénzkötelmek. Ismeretes, hogy a Békeszerződés 231. cikkének d) pontja a pénztartozások bizonyos nemeire az u. n. valorizáció ,szabályát állította fel. A 231. cikk alapjában csak a régi ellenséges külföldre vonatkozik, de a 251. cikk kimondja, hogy a valorizáció szabályát bizonyos változtatásokkal az átcsatolt területekre is alkalmazni kell. A valorizáció értelme tudvalevően a következő: A régi koronaköveteléseket és tartozásokat nem koronákban kell megfizetni, ha nem annak az entente államnak a pénznemében, amelyiknek a polgára adósként,; vagy hitelezőként érdekelve van. Az átszámítás árfolyama egyenlő azzal az átagos árfolyammal, amely az illető államnal szemben történt hadüzenet napját íegelőző egy hónapon át érvényben volt. így pld. ha valamely, budapesti szaőcég valamely londoni posztókereskedőnek a háború előtti időből 1000 koronával! adósa, akkor tartozását font-sterlingekben kell megfizetni, mégpedig a brit hadüzenet (1914. évi augusztus hó 12) napját megelőző hónapban érvényben volt árfolyamok átlagán. Ez az átUagos árfolyam angol fontonként 24 korona 23 fillért tett ki. Az 1000 korona tartozásért tehát körülijeiül 41 font 4 shillinget kell fizelni, ami az 1922. évi március hó 31-iki árfolyam szerint megfelel 156.972 koronának. " — Megjegyzendő, hogy, ez a szabály a magyar hitelező javára is ál!, ha' ententeállampolgároktól koronákat követel. E helyütt nem tereszkedünk ki a régi ellenséges külfölddel szemben a Békeszerződés értelmében bizonyos esetekbén megvalósított cleariny-rendszerre, mert ez i?/ Stcsatolt területekre nem nyer alkalmazást. A m. kir. Felülvizsgáló és Kiegyenlítő jHM vatal hatásköre tehát az átcsatolt területekre nem terjed ki. Mielőtt a kérdés részleteit a szokásos »jogászi« módszerrel vizsgáljuk, kénytelenek vagyunk hangsúlyozni, hogy a trianoni szerződésnek reánk erőszakolt intézkedései ebben a vonatkozásban is minden jogeszmével ellenkeznek és gazdaságilag lehetetlenek. A valorizáció elismerése ellen tehát mind az ellenfelekkel való tárgyalások során, mind az illetékes vegyes döntőbíróságok előtt minden rendelkezésre álló fegyverrel a végletekig harcolnunk kell. Egyébként á valorizáció nézetünk szerint a legrosszabb esetben is csak a háború előtt kötött ügyletekből eredő, a háború előtt, vagy a békeszerződésig érvényesithetővé vált pénzkötelmekre vonatkozhatik. Megjegyzendő, hogy a békeszerződés hivatalos magyar fordítása ebben a vonatkozásban »lejárt« tartozásokról szól. Ez azonban "hem szabatos fordítás. Az irányadó francia szövegben a háború előtt vagy alatt »érvényesithetővé« vagy követelhetővé« vált (exigibles) követelésekről és tartozásokról van szó. A külömbség fontos lehet, mert entente-felífogás szerint a folyószámlakövetelések, sőt a takarékbetét követelések is »érvényesíthetők« voltak már a háború előtt és alatt tehát szintén valorizálandók. Ez a kérdés még teljesen nyílt. Az átcsatolt terűi leiekre nézve a 254. cikk értelmében szintén alkalmazni kell a fenti szabályokat. Az átszámítás kulcsa azonban itt nem a hadüzenetet megelőző átlagos árfolyam, mert hiszen az átcsatolt területekkel! szemben hadüzenetről nem lehet szó. E tekintetben tehát az 1918. évi október hó 31. napját megelőzően a genfi tőzsdén két hónapon át jegyzett árfolyamok átlaga az irányadó. Kivétel a csehszlovák köztársasághoz és Lengyelországhoz csatolt terület, mert en Inek a két államnak az 1918. évben még önálló pénzne

me nem voljt. Ezekkel az államokkal szemben tehát a fizetés pénznemét és az átszámítás kulcsát a Jóvátételi Bizottság fogja megállapítani, hacsak a két állam másként nem egyezik meg. További nehézséget okoz annak a megállapítása ,hogy az átcsatolt területekre vonatkozólag mit kelljen a hadüzenet • időpontjának tekinteni, mert hiszen csak a »háború előtt» keletkezett kötelmek valorizálandók. Nézetünk szerint ez az időpont az átcsatolt területekkel szemben az 1918. évi október hó 31. napja, a mit támogat az is, hogy a 254 cikkben az átszámítás árfolyamára vonatkozólag ez az időpont van alapul elfogadva. Összefoglalva a mondottakai, annak a kérdésnek a megbirálásánál, hogy az átcsatolt területekkel szemben fennálló követelés vagy tarlozás valorizálandó-e, annak a hangsúlyozásával, hogy, a Békeszerződés gazdaságilag lehetetlen és erőszakos intézkedéseinek lehető megszorító értelmezésére kell törekednünk s véleményünk szerint reánk legkedvezőtlenebb esetben is a következő két szempont jő tekintetbe: a) valorizálásnak legrosszabb esetben is csak akkor van helye, ha a kötelem az 1918. évi október hó 31. napja előtt keletkezett és b) ha az 1921. évi julius hó 26. napja mint a Békeszerződés életbelépésének napja előtt a kötelem már érvényesithetővé (exigibles) vált. ) Megjegyezzük még, hogy magyar hitelező az átcsatolt területen lévő adós részéről magyar koronákban felajánlott fizetést egyelőre a 8291—1920. M. E. számú rendelet értelmében nem köteltes elfogad^ ni. Ugyanez áll az 540—921. M. Elzáinu rendelet értelmében akkor is, ha az^tiés*"*Csonkamagyarországon lakik ugyan, de 'ti jelzálogos ingatlana fekszik "az átcsatolt területen. Csak legutóbb szereztünk tudomást a csehszlovák kormány 17—921. számú rendeletéről, amely a szlovákországi adósokat feljogosítja, hogy a majr hitelező a felajánlott fizetést a 829< számú rendelet alapján Visszvtuiasilj 1J 1919. február 26. előtt keletkezett ü f tartozást a felajánlás napján jegyzett ti< za-árfolyam alapján birói letétbe hely ihesse. Értesülésünk szerint az is előfordult, hogy a szlovák bíróság a letét alapján a magyar hitelező zálogjogát törölte. Ez az 1921. május 21-iki cseh rendelet nyilt ellentétben áll a "trianoni békeszerződéssel. Bemélhető, hogy ily sérelmek ellen a 254. cikk alapján a J^yu^őbiróság orvoslást Tog nyújtani. Ehelyütt jegyezzük meg még a'kö vetkezőket : Csehszlovák hitelezőnek a mondottak szerint nem vágjunk kötelesek 1:1 aránkban csehszlovák koronákat fizetni, mert az átszámítás kulcsát csak a Jóvátételi Bizottság fogja megállapítani. Ha ily hitelező Magyarországon perelne, kérhetjük a per felfüggesztését a polgári perrendtartás 234 szakasza alapján, mert a döntés a Jóvátételi bizottság' határozatának meghozataláig a Báróság részére nem lehetséges. Itt emiitjük meg továbbá azt is, hogy a 3610—921. M. E. számú rendelet 4. szakasza szerint a valorizálandó követelésekre vonatkozó pereket fel kell függeszteni Vitás azonban az, hogy ez vonatkozik'-© az átcsatolt területekre is? A budapesti kir. ítélőtábla több esetben a felfüggesztést alkalmazta. Ha azonban a magyar adósnak az átcsatolt területen lefoglalható vagyona, pl. ingatlana, értékpapír letétje, vagy követelései vannak, akkor célszerű a hitelezővel egyezkedni, mert különben annak a veszélynek teszi magát, hogy az Utódállam bírósága Aalorizált követelést Tog megítélni és a végrehajtási elrendelni. Ha az egyezkedés nem sikerül, célszerű ügyvédet fogadni és az ottani bíróság előtt a fentiek alapján védekezni, ha erre a kifejtettek szerint alap van. Félreértések elkerülése céljából hang sulyozzuk, hogy a valorizáció kérdésével nem szabad összetéveszteni azt a kérdést, hogy az utódállam a területén levő osztrák-magyar bankjegyeket milyen arányban cserélte kl. Csehszlovákország ezt 1:1 arányban tette, Bománia 2 korona: 1 leu arányában. Ez ivem függ össze a valorizáció kérdésével. Meg kell emlékeznünk még arról, hogy a szerb-horvát-szlovén kormány kö zölte, hogy a valorizációs szabály alkalmazását nem kívánja. A közlés azonban homályos a tekintetben, vájjon vonatkö— zik-e az átcsalolt területre is, vagy csak a régi szerb királyság területére. A kérdés tisztázása diplomáciai után folyamatba van és gondoskodni fogunk róla, hogy az eredményről t. tagjainkat tájékoztassuk. — A fővárosi íapoK előfizeííeél az Ujságboltban adja fel . Kedden és szerdán a Városi Színház Mozgóban. Paul Wegener és Lidia Saluianova főszereplésével. Gyönyörök kastélya!