Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-27 / 168. szám

1923. julius 27. JÍYimDEE 3 Ki akarták irtani a borjukat és marhákat. ' ' -- ^ Mulatságos história. Vdsmegyében történt meg ez az apró­fidg, amelyen nagyon sok^t mulattak Dunán­túlon. A história oly kedves, hogy valószí­nűleg nálunk is s 0kat fognak mosolyogni rajta. Rendeletet adott ki a földmivelésügyi miniszter a közelmúltban s elrendelte abban a duvadak erélyes irtását. A nagyon szapo­rodott kártékony mezei állatok — nevezete­sen ürge, hörcsög, vércse, szü'kevarju és szarka — ugyanis alapos pusztításokat ren­deznek a meze• vadállományban é> a ter­ményekben, országos irtásuk tehát fontos és sürgős. A szóban forgó rendeletet az összes törvényhatóságok lead'ák foganatosítás cél­jából az egye<s járási főbíróknak t akik vi­szont saját külön ukázt adtak ki a község : elöljáróságoknak t lelkükre kötvén a rovásra került vadak tüzZel-vassal való irtását. Ezrdőtájt történt azután, hogy az egyik járásban a községi elöljáróságok a legna­gyobb megrökönyödésre a következő rende­letet kapták ; 'Községi Elöljáróság ! A belügyminiszter ur rendeletére fel­hivatik, hogy \siirgösen gondoskodjék a község területén előtalálható összes bor­juk kis marhák kiirtásáról. Működésének eredményéről a fejek, vagy lábak beküldé­se mellett egy hónap alatt jelentést várok. Kelt — — ­Alá'rá^.« Legtöbb faluban kacagtak a dolgon, az egyik község elöljárósága azonban komo­lyan vette a rendeletet, mint ahogy azt illik /V- Nem csoda tehát, ha nagy elkeseredés támadt a rendelet miatt a faluban. — Mit vétettünk mi a miniszter urnák, hogy egyszeribe ki akarja irtatni összes mar­háinkat As borjainkat — sopánkodjak az em­berek. Tanakodtak, tanácskoztak, végül is kimondták, hogy történjék bármi, de ennek a rendeletnek nem felelhetnek meg. £,s azon minutában megírta jelenését a bíró utam : Tekintetes -Főszolgabíró ur! A borjak és marhák kiirtására vonat­kozó rendelet nem foganatosítható, mert a néplázadás megakadályozására kellő szá­mú csendőrségünk n ;ncs. Kérünk intézkedést. X. Y. községb'ró«-. Nagy volt a megrökönyödés az illetékes főbírói hivatalban, ahova fenti jelmtés be­futott. Csakhamar rájöttek azonban, hogy a duvadak irtására vonatkozó rendelet fogal­mazványa nehezen olvasható írással volt irva s a gépiró kisasszony varja helyett borjut, szarka helyett pedig marhát gépelt a papírra. Amint a kisasszony be is bizonyította, hogy a > varjú« . szót a legnagyobb jóakarattal is bajosan lehetne másnak olvasni, mint »bor jut fis ha már borjúról van szó — gondolta ma­gában gépelés közben — akkor az utána kö­vetkező szintén gyanús ird>u szó nem lehet mis, mint »marha«. Pedig hát az szarka »akart lenni.n Természetes t hogy az esetnek hamar híre ment s az egész vármegye nevet rajta, csak a gépíró kisasszony nem, akit most az­zal bosszantanak, hogy statáriumot hirdetett a marhákra és borjukra. — A Junó is Rev ue parisjen uj szá­ma kapható az Ujságbollban. Dr. Illés József beszámolója. Nyíregyháza, julius 26- A Nyirvidék tudósítójától . Dr. Illés József egyetemi tanár, Suem­zetgyülési képviselő beszámolót tartott f. hó 22-én Nyirábrányban a kerület legna­gyobb határmenti községében. Délután I órakor érkezett meg a községbe Nyír­acsádró! többek társaságában. A község­háza előtt várta a község egész lakossága és Sereghy János gör. kaih. lelkész meg­kapó, meiegliangu üdvözlő beszéde után Hegedűs Mariska kedves szavak kiséretié(­ben csokrot nyújtott át neki a szeretel, ragaszkodás s 'tisztelet jeléül dr. Illés Józsel meghatva mondott köszönetet a fogadtatásért. Az ünnepség keretében lefolyt beszá­molót az »Ábrányi dalárda nyitotta meg a Magyar Hiszekegy« elénektésével, utá­na Dessewffy Manó üdvözlése s majd dr. Illés beszámolója következett. Az egy órás beszéd' során, amely min­den hallgatót lebilincselt — megemléke­zett külföldi utjái'ól s annak eredményé­ről s jól esett magállapitani, hogy dr. Illés József egyetemi tanár nemcsak lu­dományokban, de a vallásosságban is az elsők között áll. A tartalmas, értékes be­széd után Tótin János rkath. lelkész zá­rószavaival s majd a Himnusz eléneklé­sével az ünnepély "véget ért. Ezek után a választó polgárok által rendezett banketten is részt \ett dr. Illés József, ahol számos felköszöntő hangzott (el s amelyei a2 Ábrányi dalárda első nyil­vános szereplése lett emlékezetessé. A szeretel, ragaszkodás megnyilvánu­lásai között említést érdemel, hogy a Nyir ábrányban felállítandó Hősök emléke és »id. Ábrányi Kornél« szobornak augusz­tus hó végén lörlénő együttes leleplezési ünnepélyére való meghívását a községnek örömmel: fogadta s azon való részvételéi! megígérte. Nyirábrány község, amely halárszéli fekvésénél fogva gyors fejlődésre hivatott^ elsősorban dr. Illfés Józsefnek köszönheti a fejlődés terén eddig eléri eredménye­ket s igy magyarázatra nem szorul az a ragaszkodás, amely személye iránt min­dsín alkalommal megnyilvánul. Péntek szombat vasárnap BIMBULA a Városi Szinház Mozgóban Suhanesz Lajos bútorcsarnoka, Gör. kath. püspöki palota. Oiletl telefon: 81». — Műhely tel efom: 869. Ajánlja Raját készitményH mübuterait és kárpitosmunkáit. Háló, ebédlő, úriizoba, szalon, leányszoba, börbntorokban é: egyék bátorokban legnagyobb rálaazték. * i ^^smm^mmmm \smummi a Lakásépítések a . vidéki városokban. Ősszel megkezdik az építkezéseket. A pénzintézeti és gyáripari érdekelt­ségek már heteken át tartott tárgyalásokat folytattak a népjólét iés pénzügyminisz­térium kiküldötteivel, amely építkezés cél­ja az, hogy a forszírozott építkezés he­lyett épttessenek a bankok 2 éven belül 1100 lakást, amely építkezési költségek­hez járuljon hozzá a pénzügyminiszter az összes építkezésének kiadásának (50 szá­zalékos arányával. I A népjóléti miniszter minden befo­lyástól függetlenül legkésőbb ősszre a parlament elé terjeszti a törvényjavasla­tot, aminek összes részleteihez ragasz­kodik ép a már elviselhetetlen lakásmizé­ria mi-att. A törvénytervezetben megfelelő pon­tozatok azonban ezen érdekkörbe tartozó pénzintézetek és iparvállalatok vidéki affi­liációil változatlanul érintik, aminthogy minden meghatározandó alkalmazottal dol gozó vállalatnak ki. kell venni részét az általános építési kötelezettségből. Az épiLkezési kényszer tör vénnyel egy­időben megjelenik majd egy pénzügymi­niszteri rendelet is az építkezésekhez nyújtható állami támogatási hitel nagy­ságáról és kamatkulcsáról. Az építkezések elsősorban a főváros­ban kezdődnek el, de amennyiben az ad­minisztrációs anyagól a népjóléti mi­nisztérium leredukálI létszáma feldolgoz­hatja, egy időben kezdődnek el az épít­kezések az ország mindama nagyobb vá­rosában, ahol a lakásínség kritikussávált, igy nálunk is. Äz ORSZÁGÚT Conrad Veidt főszereplésével a Városi Színház Mozgóban Négy év után leleplezett gyilkosság Pécsről jelentik: A soproni fegyinté­zetben büntetését tölti egy különböző bűn­cselekményekért eliléll fegyenc, bizonyos Búzás József. Búzás minden bizonnyal Lelkifurdalást érez elkövetett bűncselek­ményei fölött, melyen töredelmes vallo­mással igyekszik enyhíteni. A napokban levelet intézett a soproni törvényszékhez Búzás. A levélben felso­rol számos, eddig még ki nem derített bűncselekményt, amit részben ő, részben mások követtek el. A leleplező levélben többek közölt azL irja, hogy Nágovics József 22 éves pé­csi lakos 1919-ben a tettyei erdő­ben agyonlőtt egy fiatalembert és elásta. A holttest feltalálható a megjelölt helyen. A fegyenc vallomását táviratban meg­kükiölték a pécsi m. kir. államrendőrség­nek. Még tegnap délután a távirat értesí­tés kézhezvétele után detektívek és csend­őrök mentek Nágovics József keresésére ós előállítására. A keresés azonban ered­ménytelenül történt, mert kiderült, hogy Nágovics Pécsről még a megszál­lás idejében eltávozott és a francia idegen légióba állt be. — Tény, hogy Pécseit volt, azonban a megszállás alatt Magyarországon is tar­tózkodó 11. A hatóságok az állítólagos gyilkost tehát nem tudják kihallgatni. Intézkedés történt, hogy a megjelöli helyet átkutas­sák, hogy tényleg megtörtént-e a gyilkos­ság A rejtélyes ügyben a rendő.rség a közönség segítségét is kéri a tényállás fel­derítésére. Kéri, hogy aki valakinek az el. tünéséről tud, azt jelentse be a rendőr­kapitányságon. Két kilogram bubáért kiirthatja mert a világhírű J bi2tos hatású patkányirtó szer Újra kapható. Egy adag két kiló búza vagy annak napi ára Kapható minden drogéria és gyógyszertárban. — Gyártja: „Standard" vegytisztító gyár. Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 14. szám. 3121-15-1

Next

/
Thumbnails
Contents