Nyírvidék, 1923 (44. évfolyam, 146-171. szám)

1923-07-20 / 162. szám

1923. julius 20. JVMssqdék, DIOGENES LÁMPÁSA, jj A szimpatikus adónemek. A pénzügyminiszter ur őrnagy méltósága legmagasabban kelt rendeletével tegucóbb eltörölte a szegedi h&

z bér filléradót azon indokolással, hogy nem engedhető meg továbbra is ennek az »

unszpnpatikus«, adónemnek a \szedése. Miután a rendelet ezem. meghatározna korszakalkotó újítást jelent az adórendszerek belső csoportosításában, azonnal megragadtam az alkalmat, hogy a felemelt uj,ságárat fizető nagyérdemű és nyájas olvasóközönséggel, de sőt továbbmenve, hőn ]szeretett adófizető polgártársaimmal nyomban közöljem a szenzációs ötlet alapján kidolgozott saját adórendszeremet• melynek célja az

) hogy a különböző adónemeket a pénzügyminiszter ur öexcellenciájának meghatározása alapján, úgynevezett »szimpatikus« színben tüntesse föl, illetve világítsa meg. Bár azok előtt, akik ismerik azt az ősi magyar virtust

} mely a »Vitám et sang vine m, 1Bed avenam noftii történelmi jelentőségű néni és i közfelkiáltásban kulmj/iálódik, kissé nehéz feladatnak UiAszik ennek a keresztülvitele fzek után ez a kétség is el fog tűnni. 1. FORGALMI ADÓ. Egyike a legszimpatikusabb adónemeknek. Szinte zavarban volnánk, ha valaki azt kérdené tőlünk, vajha ismernénk-e közkedveltebb adónemet, mely főleg annak köszönheti nagy sikerét, hogy az ellenőrzéssel megbízott közegek ennek érdekében nagy propagandát fejtettek ki. A forgalmi adó már annyira átment a vérünkbe, hogy mindig ósak erről beszélünk. A kereskedő, akivel már megalkudtunk, bájof, mosollyal teszi hozzá... »és a forgalmi«. A kirakatokban a következő udvarias figyelmeztetések otva

shatók: »A forgalmi adót külön számítjuk«. Nyilvánvalóan azért, hogy a vevőt a sok fölösleges fejtöréstől megkíméljék. Vagy : »A forgalmi adó nincs bele\értve«. Ez még figyelmesebb. Ö még attól is meg akar óvni, hogy valahogy bele ne ért\-,d a forgalmit, egylszóval ne ess tévhitbe. Vagy ha épen egy kils szójátékot akarsz, ilyen is van : »Az árak forgalmi adó nélkül ér. tendők«. Ez nagyon kedves kis szójáték, mert úgyis tehet magyarázni kívülről, hogy ne törődj a forgalmi adóval, gyere be a boltomh ba, nem fizetsz forgalmit, de mikor már bent vagy abban a bizonyos boltban, akkor igy magyarázódik, hogy az árakat igenis forgalmi nélkül kell érteni, mert .a f

orgatmi'külön értődik és fizetődik. Nagy előnye ennek az adónemnek, hogy rendszerint nem készpénzben kell leróni, hanem különböző színű bélyegekben, ami igen mulatságos és szórakoztató játék. 2. VIGALMI ADÓ. Eleinte csak 10 percent volt, de mikor a városi tanács látta

f hogy ez milyen szimpatikus adónem, nyomban felemelte 20 percentre. A vigalmi adát muÁsikaszá és száz szál gyertya mellett kell fizetni. Teszem fel, ha a simongáti lányokat huzatja az ember, akkor az adóellenőr a be'r rakott 'szoknyák ráncait számolja meg és ezután veti ki a vigalmi adót. kétségtelen^ hogy az ilyen adóellenőr szerepe irigylésre méltó, s hogy az ellenőrzés módja é

s kivitele nagyban emeli a vigalmi adó közkedveltségét'. 3. JÖVEDELMI ADÓ. Hogyne volna szimpatikus dolog, amikor valaki a jövedelem után fizet adót. Hiszen manapság minden ember amiatt panaszkodik, hogy nincs jövedelme. Ha pedig jövedelmi adót kell fizetnie, akkor kétségkívül van jövedeltnf s /)gy megszűnik a pa"a

sz alapja. Amelyik adó tehát a panaszt megszünteti, az okvetjenül Szimpatikus. ~4. KERESETI ADÓ. Szintén igen kedvelt adóneme a dolgozó polgárságnak. Amidkor ezt a szót hallja az ember, hogy kereseti adó, kellemes bizsergés fut át a hátán és valamennyi fináncot szeretné ü keblére ölelni. Minthogy azonban ezt nem teheti, inkább megfelebbezi az adókivetést, hogy minél későbben részesülhessen a kifizetés gyönyöreiben. 5. FÉNYŰZÉSI ADÓ. Rokona a forgalmi adónak és lépten-nyomon követ. Ha megeszem egy főzeléket feltéttel, fizetem a fény űzésit. Ha megiszom egy pohár sört, fizetem a fény űzésit. Ha veszek egy hózentrá

K gert, fizetem a fényüzésit. Ha veszek egy öngyújtót, fizetem a fényüzésit. Egyszóval akár eszem, akár iszom, akár fekszem, akár kileli, mindig fényűzési adót kell fizetnem, mert ugy követ engem mindenhová, mint az árnyékom. Egy ilyen hűséges barátja az embernek ne legyen szimpatikus ? Mindezekből látható tehát, hogy az adónemek majdnem valamennyien szimpatikusak Csak azt nem értem, hogy miért nem akarják a néptől megkérdezni ugyanezt. Népszavazást kérünk az adókkal megszállott területekre, akkor majd kiderül az igazi igazság. Csak. hogy a népszavazástól nagyon félnek egész Európában, s ahogyan én ismerem a pénzügy miniszter urat, a megszüntetett umzimpatikus adó helyébe 48 órán belül kitalál majd egy szimpatikus adónemet, hogy az a jó Isten áldja meg. Végigélte a kivégzését. Egy halálraítélt hindu elbeszélése. Egyik Előindiában megjelenő angol lap rendkívül érdekes tudósítást közöl« egy halálraítélt hindu elbeszélését, aki legnagyobb részletességgel mondotta el az újságírónak saját kivégzése történelét. — Az eset a legutóbbi beoszülőtt felkelés alkalmával történt, amikor a hindu négy társával együtt a fanatikus moplah-törzsek fogságába eseti. A moplahok szabad választást engedtek a foglyoknak, hogy. vagy áttérnek az Izlám hitére, vagy pedig lefejezik őket. Az öt tnndu inkább a halált választolta. Amikor már útban voltak a vesztőhely felé, az egyik hindu mé gis meggondolta magát, erre a főnök elé A-itték. A főnök azonban ugy határozott, hogy a már kimondott Ítéleten változtatni nem lehet és ezt a hindut is ki kell végezni. Igy történi, hogy ez a hindu jóval később érkezeti* a kivégzés színhelyére, mint lársai. Az itélet végrehajtása egy kiszáradt kut mellett folyt le, amelynek kávája ra fektették a megkötözött áldozatot, majd amikor a hóhér leütötte a fejét, a holttestet a kut iszapos fenekére dobták. Amikor az ötödik hindu a vesztőhelyre ért a Jdvégzés már javában folyt és pedig a legnagyobb sietséggel, mert a hóhérok attól tartottak, hogy a környéken cirkálló angol katonaság meglepi őket. Az ötödik későn érkezeti hindut is mélyen megvágott nyakkal a kut fenekére dobták, ahol rövidesen visszanyerte eszméletét. — Sőt mótf annyi ereje is volt« hogy kiáltozni is tudott, mígnem egy arra cirkáló őrjárat meghallotta a jajveszékelést és kiszabadította a súlyosán sebesült hindut szörnyű helyzetéből és barzalmas nyaksérülésével kórházba szállította. Az orvosok remélik, hogy megmentik az éleinek a rendkívül erős és SZÍVÓS természetű hindut. Emlékalapítvány Dr. Prok Gyula nevére. A nyíregyházi ág. h. ev. leánygimnázium tanári kara az elmúlt iskolai év folyamán Dí. Prok Gyula emlékének megörökítése céljából 23.000 koronát meghaladó tőkeösszeggel alapítványt létesített. Tette pedig ezt azon munkásság 'elismeréseképen, mellyel Dr. Prok Gyula hat esztendőn át mindig a legnagyobb ügyszeretettel, munkás erejéjnek és tudásának teljes latbavetésével adózott az iskola nevelési céljainak. Az iskola érdekébea kifejtett hat munkás év közül az utóbbi két évben pedig mint felügyelő-helyettes képviselte méltó formában az iskolának a társadalmi élettel szemben felmerülő kapcsolatát. Dr. Prok Gyulának azonban nemcsak egy iskola érdeke lebegett szeme előtt minden ezen irányú munkásságban, hatjeni benne minden iskola jóindulatu támogatóra talált, mivel nála az iskolai érdekek védése és támogatása mindenkor a magyar kultura fejlesztésének munkáját jelentette. Szerett« nemzetét, komoly, megalapozott tudása rivén el is tudott mélyedni nemzetünk történelmében s benne megtudta látni a drágaköveket, alkalmas formában tudta is azt a közismereteinek elmélyítésére használni. Ezen munkásságát akarta a halálbaa jutalmazni az ág. h. ev. leánygimnázium tanártestülete és az intézetnek igazgató-tanára amikor azt határozta, hogy a Dr. Prok Gyula nevére tett alapítvány kamatai olyan növendék jutalmazására fordittassék, aki egy, az iskolai év folyamán kitűzött s a magyar nerrjfzeti történelem és alkotmányfejlődés köréből vett pályatételt a legsikeresebben oldotta meg. Dr. Prok Gyulának, inig élt, ellenségei nem, csak barátai voltak. Értnek a tudata indított arra, hogy Dr. Prok Gyulának tisztélőihez és barátaihoz forduljak, azzal a,kéréssel, hogy a Dr. Prok Gyula emlékét megörökíteni célzó alapítvány tőkéjét adomá* nyaikkal gyarapítani szíveskedjenek. Gyűjtőiivet nem bocsátok ki, önkéntes adományokat a leghálásabban fogadok és hiriapilag nyugtázok. Nyíregyháza, 1923. julius 19. Adorján Ferenc, igazgató Száz százalékkal emelik a vasúti tarifákat Julius 25-én lép életbe az emelés. A magyar korona fokozatos értékcsökkenése, a vasúti üzemi anyagok nagymérvű drágulása és a személyzeti illetmények emelkedése arra kényszeritette a Máv-ot, hogy a díjszabást julius 25-től kezdve felemelje. A Máv. tarifaemelésének előkészítő munkálatai jóformán még be sem fejeződtek, mikor a julius második felében megindult áremelkedési hullám az árakat az előző hór nappal szemben 55 százalékkal drágította meg, ugy. hogy az anyagbeszerzés költségei a Máv. háztartásában több mint száz milliárdé nyi tételt jelentenek. Az összes üzleti kiadási töbletet összegezve ma ugy áll a helyzet, hogy az 1922—• 23. évi költségvetésben az üzleti kiadáspkra előirányzott 43.7 milliárd koronával szembein: a Máv-nak most kereken 200 milliárd korona évi kiadással kell számolnia. A Máv. a gazdasági helyzet reális megállapítása után nem térhet ki az üzleti bevétetlek megfelelő fokozása elől és kénytelen a személyi forgalomban a menetdijakat 100 szá zalékkal, a podgyász é

s express áru viteli dijakat 50 százalékkal felemelni. Mq nagy hurka-kolbász est a Bocskai-kertben! • VI LI Pontos kiszolgálás! Szolid árak! Kitűnő italok! Elsőrendű cicánvzene! Szolid árak! Kitűnő italok! Elsőrendű cigányzene!